Bárdos Judit

Előd Nóra: Hétszínvirág. Nyolc évtized magántörténelem. Syllabux Kiadó, Budapest, 2017, 290 oldal, 3990 Ft

Előd Nóra orosz nyelvtanár és műfordító volt. Később talált rá a drámapedagógiára mint hivatásra. Könyvében szakmai tapasztalatairól is beszámol, csakúgy, mint a politikaiakról, egy rendkívüli élet rendkívüli élményeiről. Csak egy példa arra, mit látott közelről: apja legjobb barátja Geiger Imre volt. Anyja később Geigernek, a Standard gyár vezérigazgatójának titkárnőjeként dolgozott. Geiger Imrét 1950-ben, a Standard–perben kivégezték. Előd Nóra családjának tagjai 1945 után őszinte, „hívő”, elkötelezett kommunisták lettek, azután 1954-ben Nagy Imre-pártiak, és konfliktusba kerültek az őket körülvevő világgal. Kiábrándultak és 1956-ban szembefordultak a rendszerrel. Egyik sógora Gáli József, az 1957-ben halálra ítélt és éveket börtönben töltött drámaíró, akiért Gobbi Hilda és Major Tamás interpellált a Parlamentben, a másiknak a gyerekét 1961-ben Hruscsov feleségének közbenjárására engedték ki szülei után Párizsba. Előd Nóra férje Szabó Miklós történész volt, aki később, a Kádár-korszakban a demokratikus ellenzék egyik prominens képviselője, a „repülő egyetem” kezdeményezője és tanára, majd az SZDSZ egyik alapítója és parlamenti képviselője lett.

Tovább

Kármentő Éva: Muszter. Kis magyar család- és filmtörténet a vágóasztal mellől. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2017, 316 oldal, 3900 Ft

Az író máig beszéli el életét, részletesen ír munkájáról, magánéletéről, kulturális élményeiről. Könyvének legkiemelkedőbb fejezetei az ötvenes évekről és az 1956-ról szólók, de korábbi élményei is megelevenednek: családtagjainak történetén keresztül, fényképek és levelek, dokumentumok segítségével a gyerekként átélt holokauszt. Milyen volt csillagos házban élni, milyen volt munkaszolgálatosként hazavágyni (mint az édesapja), vagy partizánként zsidókat menteni (Illés Sanyi története)

Tovább

Pörös Géza: Krzysztof Zanussi vi­lá­ga. Utazások, találkozások, meg­vi­lágosodások. Kossuth Ki­adó, Budapest, 2016, 438 oldal, 3800 Ft

A rendező etikai értelemben dualista: kétkedő lelkekkel népesítette be a filmvásznat, akik a van világa és a kell imperatívusza között vergődnek. A magát katolikusnak valló, keresztény érzületű rendező Szent Ágoston nyomán dualista, janzenista, s a pascali értelemben vett egyetemesség is hatott rá.

Külön kiemelendő, hogy a könyv szerzője pontosan világítja meg a filmtörténeti háttér mellett a filozófiait is.  Eddig főleg abban a kontextusban láttuk és értelmeztük Zanussi életművét, hogy „a lengyel iskolának” a nemzeti történelmet (a múltat, a második világháborút) romantikus, vagy deheroizáló módon bemutató irányzata (Andrzej Wajda, Andrzej Munk, Jerzy Kawaleowicz) után a morális nyugtalanság korszakában a szocialista jelen társadalmi, politikai, életvitelbeli kérdései kerültek előtérbe. Most bepillantást nyerhetünk ennek világnézeti gyökereibe is.

Tovább

Varga Balázs: Filmrendszerváltások

Varga Zoltán: A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések

Törőcsik Mari

Ne kérdezd, ki voltam...

Tovább

Gelencsér Gábor: Magyar film 1:0. Holnap Kiadó, Budapest 2017, 272 oldal, 3500 Ft

A szerző jól átgondolt rendszerben, áttekinthetően bemutatja a magyar film történetének különböző korszakait és kiemelkedő alkotóit. A némafilmet, a korai hangosfilmet, a koalíciós éveket (Szőts István, Radványi Géza), az új hullám előzményeit (Makk Károly), az új hullámot (Fábri Zoltán, Kovács András, Jancsó Miklós, Szabó István), ezen belül az Így jöttem-filmeket (Herskó János, Gaál István, Sára Sándor, Kósa Ferenc), a hetvenes évek dokumentarizmusát (Dárday István) és esztétizmusát (Huszárik Zoltán), a nyolcvanas évek nyelvújító törekvéseit (Bódy Gábor, Gothár Péter, Jeles András), a rendszerváltás korát (Tarr Béla), és az ezredforduló fiatal magyar filmjét.

Tovább

Lichter Péter: A láthatatlan birodalom. Írások a kísérleti filmről. Tudással a Jövőért Közhasznú Alapítvány–Prizma Könyvek 2. Budapest, 2016, 175 oldal, 2500 Ft

A húszas években jelentős avantgárd film sohasem vált mainstreammé. A némafilmen belül megszületett, a hangosfilm elterjedésével pedig általánossá vált a narratíva igénye. A film közelebb került az irodalmi és színházi hagyományhoz, eltávolodott a képzőművészetitől. A könyv a kísérleti film újabb alkotásait mutatja be, mindig filmtörténeti kontextusba helyezve.

Tovább

Tovább

Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák. Jeles András filmjei. Kijárat Kiadó, Budapest, 2016, 264 oldal, 2800 Ft

Jeles filmjei annyira szövevényesek, hogy az elemző komoly nehézségekkel küzd ezek felfejtésekor. Ezért minden filmnek kétszer is nekifut: először leírja a film témáját, műfaját, történetét és recepciótörténetét (ez a monografikus szál), majd a maga sokszínű, árnyalt műelemzését nyújtja (ez az esszéisztikus szál). Így sikerül többszörös fénytörésben láttatnia egy-egy mű lehetséges értelmezését. Épít a nagy elődök interpretációira, de új szintézist alkot belőlük.

Tovább

Sophia Loren: Tegnap, ma, holnap. Fordította Wiesenmayer Teodóra. Helikon Kiadó, Budapest, 2015. 335 oldal,3990 Ft

Tovább

Gelencsér Gábor: Forgatott filmek

Szekfü András: „Magánkalóz a filmdzsungelben”

Pintér Judit–Shah Gabriella (szerk.): Sodrásban

Váradi Júlia: Saul útja – a gondolattól a világhírig

Tovább

Kelecsényi László: Eső és telefon. Regényes filmdramaturgia. L’Harmattan Kiadó, Budapest 2015. 179 oldal, 2490 Ft

Tovább

Tovább

Zsolt Ágnes: A piros bicikli. XXI. Század Kiadó, Budapest, 2015. 190 oldal, 2990 Ft

Tovább

Makk Károly: Szeretni kell. Egy élet filmkockái. Kossuth Kiadó, Bu­da­pest, 2014. 464 oldal, 3990 Ft

Tovább

Bokor Pál: A film mint mozgás. Atlantic Press Kiadó, Budapest, 2015. 495 oldal, 6800 Ft

Tovább

Diane Keaton: Elég volt a bújócskából! Fordította Medgyesy Zsófia. Kossuth Kiadó, Budapest, 2014. 223 oldal, 2990 Ft

Tovább

Kelecsényi László: Filmszextétika. Scolar Kiadó, Budapest, 2014. 156 oldal, 2450 Ft

Tovább

Ketten egy új könyvről - Györffy Miklós: Mágia és mesterség. Ingmar Bergman művészete. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2014. 525 oldal, 4490 Ft

Tovább

Gelencsér Gábor: Az eredendő máshol. Magyar filmes szólamok. Gondolat Kiadó, Budapest, 2014. 336 oldal,3400 Ft

Tovább

Stőhr Lóránt: Keserű könnyek. A melodráma a modernitáson túl.Apertúra könyvek. Pompeji Kiadó. Szeged, 2013. 308 oldal,2800 Ft

Tovább
Élet és Irodalom 2018