Ha a magyar sajtóról akarok írni, és nem akarok nagyon unalmas lenni, bizonyos, köztudomású tényeket mellőznöm kell. Ma már nem is érdemes arról cikkezni, hogy a sajtó jelentős része megszűnt önálló identitás lenni, mert az idők során tíz közül kilenc orgánum, csatorna vagy lap már régen hozzácsapódott valamelyik párthoz, és azóta mély szimbiózisban élnek.

Az MTI híre szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden civil érdekképviselettel egyeztetett a lakáscélú devizahitelekről. A minisztérium a megvitatott információk birtokában tárgyal majd a Magyar Bankszövetséggel, ősszel pedig jogszabály születik az ügyben.

Jó ezt olvasni! Ilyen mondat azt sugallja, hogy van egy ország, ahol rendben mennek a dolgok, már szinte unalmasan rendben: a széles néprétegeket érintő súlyos gondok megoldásába az ügy természeténél fogva bevonják a lakosságot – a civil érdekképviseletet –, és a fórumon megszülető előremutató és mindenki számára elfogadható javaslatok kerülnek majd be a hírek szerint szeptemberben az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatba.

Kurucz Árpád fotóriporter Népszabadság-beli felvételén azt a pillanatot látjuk, amint az Európai Uniót elítélő parlamenti (voltaképpen Fidesz-KDNP) határozat után a vezető párt néhány képviselője körbeveszi a kormányfőt, és láthatóan felszabadultan, a jól végzett munka örömével váltanak pár szót a friss határozatról. Miről szól a friss határozat?

Amit a Jobbik a parlamentben művelt, annak sok értelme természetesen nincsen, azt viszont megmutatta, hogy már milyen kevés is mekkora bajt képes okozni a kormánypárt soraiban, milyen komoly bizonytalanság és tanácstalanság mutatkozik, ha nem úgy megy minden, ahogy a Fidesz kitalálta.

Gyakorlatilag senki sem volt a helyén a kormánypárt vezetői és a kormánypárt parlamenti tisztségviselői közül, noha mind a teremben tartózkodott. Feltehetően házjogi gondok is vannak azzal a határozattal, amelyik végül is megszületett, de hogy ott, az ordibálás közepette senki sem tudta, hogy mit kellene tennie, az szembetűnő.

A hét közepén arról számoltak be az újságok, hogy rendőrkézre került két kecskeméti férfi, akik csigagyűjtés közben méreten aluli állatokat is összeszedtek, és ezzel jelentős kárt okoztak: mintegy ezer méreten aluli csigát raktak vödreikbe a városhoz közeli Katonatelepen. A rendőrségi ügyeletre polgárőr tett bejelentést, hogy két engedéllyel nem rendelkező férfi csigákat gyűjt a város külterületén. A hír vételét követően a városi rendőrkapitányság járőrei feladatot tisztáztak, majd haladéktalanul a tett színhelyére siettek, nem sokkal később a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai is az elkövetés helyszínére érkeztek.

Mindennap ugyanabban az időben, délután négy óra körül kanyarodom a nyolcadik kerületi Rezső térről a Delej utcára, az utca egy szakasza a Heim Pál kórház hátsó bejárata. Itt hozzák-viszik a beteg gyerekeket, a környéken parkolnak a halálra rémült szülők, akik biztató szóra várva állnak a kórházi folyosókon órák hosszat, ezért aztán a fővárosi parkolóhatóság büntetési-beszedési rátája a környéken jelentősen meghaladja a fővárosi, az országos, sőt, alighanem az európai átlagot. És itt dohányzik a kórház népe reggeltől estig, itt a kijelölt dohányzási hely.

Közokirat-hamisítás gyanúsítottjaként hallgatta ki a rendőrség Tóth Miklóst, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánját – értesült a Népszabadság. A rendőrség a lap érdeklődésére annyit közölt, hogy szabadlábon hagyása mellett kihallgattak egy T. Miklós nevű férfit a korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztály nyomozói, aki egyik fővárosi egyetem vezető beosztású tisztségviselőjeként tavaly júniusban három hallgató elektronikus leckekönyvébe valótlan érdemjegyet írt. (Nem mellékesen: Tóth Miklós Schmitt Pál plágiumügyében is feltűnt, sietve közölte: nincs ok feltételezni, hogy az a bizottság, amely elbírálta Schmitt doktoriját, megalapozatlan döntést hozott volna. A tudomány magára még adó ismert embereinek nyomására a testnevelési egyetem vezetése úgy döntött, vizsgálóbizottságot alakít, ennek Tóth maga is a tagja volt. A Schmitt-botrány kellős közepén a MOB alelnökévé választották.)

A kormányportálon tavaly július 27-én megjelent tájékoztatás szerint a Fidesz vezette kormány olyan törvényjavaslatot nyújt be a parlamentben, amely az országgyűlési választásoknál bevezeti az előzetes választási feliratkozást. „Erről szeptemberben dönt a parlament” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Kossuth rádióbeli nyilatkozatában, és kifejtette, hogy a javaslat szeretné megvédeni a közügyek iránt kevéssé érdeklődő állampolgárt a fölösleges zaklatástól. „Nem kell zargatni, akit nem érdekel.” Hozzátett még valami zavaros eszmefuttatást, hogy, „eddig az állam állította össze a választói névjegyzéket, de ezt most megfordítják, így aki a választásokon részt akar venni, annak fel kell iratkoznia, és ha ezt megteszi, akkor a jelöltállítás első pillanatától kezdve minden információt, ajánlástevési lehetőséget megkap”. Aki pedig nem akar részt venni, az kívül marad ezen, és őt nem fogják „zargatni” választási akciókkal. Hogy ez a regisztráció egyben a választójog szűkítését jelenti, mert fölösleges adminisztrációs lépcsőt épít be, arról Orbán nem beszélt, ezzel szemben többször aláhúzta, hogy az állampolgárt meg kell védeni a fölösleges zargatástól.

Lógjon! – ezt kiabálta a parlamentben 2010 nyarán egy képviselő Meggyes Tamás mentelmi jogával kapcsolatban. A képviselő ezt nem tagadta, mint kifejtette, a mentelmi jog felfüggesztésére tett megjegyzést, ezért kiabálta, hogy „függesztődjék fel, azaz lógjon”. Hozzátette, hogy a bekiabálás „klasszikus parlamenti műfaj”, és pártja nem bünteti „a radikalizmust, a szókimondást, a humornak ezt a formáját”.

Nemrégiben egy szélsőjobboldali csoport tagjai megálltak egy békásmegyeri templom kerítése mellett, és karlendítéssel rasszista szövegeket ordítottak. A rendőröknek azt mondták, hogy a kerítés magasságát akarták megmérni a karjukkal. Nem lett belőle ügy.