Kiegészítés

Komoróczy Géza Zsidó nép, zsidó nemzet, zsidó nemzetiség című cikkére (ÉS, 2006/24.) nem kívánok reflektálni, hiszen a magyar zsidó nemzetiség ügyében álláspontomat kifejthettem e hasábokon. (A hiány tényei, ÉS, 2005/46.) Azonban az írásában hangsúlyosan (negatívan) szereplő Pap Károly-hivatkozása téves, s ezért méltányos, ha ez kijavításra kerül - már az író oly mostoha hazai, s oly dicsőséges külföldi recepciója okán is.

Pap Károly ellen nem indított fegyelmi eljárást a hitközség (ellenben Mózes és Batséba című drámáit bemutatta a Goldmark-teremben, amikor máshol nem kaphattak deszkát), s ezért nem erről szólt a Múlt és Jövő 1938-as évfolyamának 54. lapján közölt érdekes írás. A K. G idézte folyóirat-publikációnak már a címe is eligazító: Irodalmi törvényszék Pap Károly Azarel című regénye fölött. A felvezető pedig így kezdődik: "Külföldi példákat követve a Magyar Cionista Szövetség "irodalmi törvényszéket" rendezett Pap Károly "Azarel" című könyve fölött." A vitában egyébként (a bírósági játék szerepeiben) felvonult a cionista értelmiség krémje: Friedmann Dénes, Vidor Pál, Dénes Béla, Patai József - Dr. Szinetár Ernő (a rendező, Miklós apja) "mint orvosszakértő a mű lélektani hátterét világította meg." A megidézett publikáció utolsó mondata jól jellemezi a citátummal gyökeresen ellentétes célt és hangulatot: "A Herzl-termet zsúfolásig megtöltő közönség feszült érdeklődéssel hallgatta a tárgyalást, amelynek végén Dr. Miklós Gyula kihirdette, hogy az irodalmi-törvényszék elhalasztja a döntést arra az időre, amikor az "Azarel" további kötetei is megjelennek."

Hasonlóan ismerethiányos az oktalanul sértő, a "faji szemlélet" és "zsidó apológia" kontextusában, amit Pap Károly "Jézus alakjával kacérkodásáról" állapít meg. Pap Károly egész életében Jézusról írt. Az idézett Megszabadítottál a haláltól című regényét követő Nyolcadik stációt (1933) teljes egészében a Jézus-problémának szentelte - minden zsidó vonatkozásától függetlenül. Legszebb novelláinak sora valóban azt a "zsidó Jézust" ábrázolja úttörő módon, akit csak a holokauszt után kezdett felfedezni a világ. (Lásd e jelenségről Heller Ágnes: A zsidó Jézus feltámadása című könyvét, Múlt és Jövő, 2001) A témakör hangsúlyosan jelen van az életében megjelent egyetlen elbeszélés-kötetében (Irgalom, 1937) Jesuka, Jézus beszéde Magdala határában. Egész életén végigvonul ez a kihívás: Beszéd a kánaáni jegyesekhez, Feltámadás, Álom, A jótékonyságról. Legtöbbje a Nyugatban jelent meg, mind megtalálható a Pap Károly életműsorozat 4-es és 5-ös kötetében. Ezek a novellák felfoghatók (talán egyes darabok valóban azok is voltak) egy nagy Jézus-regény kísérleteinek, vagy töredékeinek. Legszebben erről a tervéről akkor vallott, amikor a nagybeteg Osvát Ernőt nem sokkal halála előtt meglátogatta, aki a maga értéke szerint kezelte az író tervét. (Utolsó találkozás, először megjelent a Nyugat Osvát-számában, 1930. 79-82 o.)

"- A tüske bennem van. Egy Krisztus regény.

Ő megint keményen és feketén mosolygott és bólintott: - Igen. Igen nagy tüske. Az egész világ húsa szenved belé. Maga se féljen hát tőle. Minden zsidóban benne van, de igen nehéz ott virágra fakasztani, mert igen mélyen van, és sokszor vérrel öntözték. Kihúzni azonban még nehezebb, s regényt írni róla éppenséggel a legnehezebb. Ez maga az eleven ellentmondás."

Egyébként Pap Károly özvegye tanúsága szerint a tervezett műből hétszáz oldal elkészült, s egy házkutatás során egy nyilas széttépte a kéziratot és tűzre vetette. Pap Károlynak a bergen-belseni Golgotára tartó kálváriaútjáról küldött utolsó levelei is arról tanúskodnak (Sződligetről, 1944 novemberében), hogy a Jézus a Vatikánban című (vagy munkacímű) kéziraton dolgozott. Az akkor még nem holokausztnak nevezett második apokalipszis árnyékában a kor jelentős zsidó művészeit értelemszerűen foglalkoztatta Jézus alakja. (Chagallt, Ámos Imrét, a Nyolcadik ecloga Radnóti Miklósát.) S nem kacérkodási alapon, hanem a legmélyebb azonosulás szintjén a néppel, amelyből a Názáreti is való, s amelyhez az evangéliumok adatai szerint lojálisan hű volt. Az első apokalipszis hívta elő Jehosua ben Joszéf nagy küldetését - ami a mai emelkedett magyar vitakontextusban a názáreti önkormányzati választáson való részvételre is jogosítaná.

Kőbányai János