Bartis Attila

Már éjszaka volt, amire rászántam magam. Behajtottam a spalettát, hogy a szemközti öregasszony ne lásson. Aztán a próbababára beállítottam a fényt, az élességet. Az önkioldót még nem használtam soha, gyorsabb volt, mint hittem. A tekercs felénél végre rászántam magam, és levetkőztem anyaszült meztelenre. Aztán visszavettem a nadrágom, az ingem.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

adventi gyűlöletbeszéd

Tovább

Tárcatár

Tovább

Tárcatár

Tovább

Tárcatár

Tovább

Tárcatár

Tovább

Tárcatár

Tovább

Tárcatár

Tovább

Tárca

Tovább

(L.v.B., op.125, Allegro assai)

Tovább

Tárca

Tovább

Tárca

Tovább

Tárca

Tovább

Tárca

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2024