Már a köhintésből tudtam, hogy a férjem hív a tengerentúlról. Angyali fények árasztották el a szobámat, és a boldogságtól euforikusan szóltam a kagylóba: – Robertó? Tényleg te vagy az? Nem hiszem el, hogy fél év után újra felhívtál. Hol vagy? Mit csinálsz? Miért küldted rám a hollót? – szóltam ki még félig az álomból. – Milyen hollót? – kérdezte értetlenkedve Robertó. – Csak nem ébresztettelek fel? Bocs, elfeledkeztem a kilenc óra időeltolódásról. Azért hívlak, mert egy szívességet szeretnék kérni tőled. Kérlek, ne vedd a szívedre, de szükségem volna a válási papírunkra, le tudnád fényképezni és sürgősen elküldeni nekem?

Kiderült, hogy egyszer Robertó tudatvesztésig berúgott a szomszéddal, és a koreai lány a szomszéd orra alá dugta a válási papírjainkat. Szerintem még maga sem tudta pontosan, hogy mit is akar majd ezzel a vad húzással kezdeni, de sose árt egy kis átverés tartalékba. Ez volt a kiugró jegye arra az esetre, ha minden kötél szakad, és már tényleg semmit se érez Robertó iránt. Így lehet is házasság, meg nem is, majd később eldönti, mi éri meg neki jobban. Ezért aztán a koreai barátnő, későbbi nem feleség, a szomszéd kezébe nyomott egy tollat, és egyenként diktálta le neki a férjem nevének betűit. Rengeteget röhögtek közben, de másnapra elfelejtették az egészet. Hogy miért tette ezt a koreai lány?

Drága édes kicsi férjem mindig azzal kábított, hogy őt élete végén meg fogja enni a medve. És persze röhögött is hozzá, úgyhogy erős kételyeim voltak azzal kapcsolatban, hogy komolyan gondolja a medve felkeresését, hogy meggyőzze. Én is gyakran fantáziáltam arról, hogy nyomtalanul tűnjek el, és lehetőleg senki se tudja meg, hogy meghaltam, még ő sem. Felállt a hátamon a szőr és kivert a hideg verejték arra a gondolatra, hogy egyesek majd arra vetemednek, hogy a fb-oldalamon kiírják, nyugodjak békében, meg hogy legyen könnyű nekem a föld. Hát kösz, nem! Nem akarok békében nyugodni, és főleg utálom, ahogy minden halottat szegénykémnek titulálnak. Van, aki úgy tekint mások halálára, mintha vesztesek lennének, míg a túlélők meg győztesek.