Rémusz bácsi
PÁRATLAN OLDAL - LXVIII. évfolyam, 14. szám, 2024. április 5.Mivel a spanyoloknál újabb festmény lett nevetség tárgya egy lelkes dilettáns restaurátor miatt, Fernando Carrera, a kulturális örökségek megőrzésével és helyreállításával foglalkozó professzor iránymutatásával törvényt szövegeztek, hogy csak képzett szakember nyúlhasson festményekhez.
Kell-e értenie Rákay Philipnek a történelemhez meg a filmezéshez? Nem árt, ha már mesélőnek áll valaki, akitől a fiatalok tanulhatnak. Érdemes tájékozódnia még akkor is, ha egy „filmes nem történész, a történész pedig nem filmes”. Akkor nem követelik az ifjak Táncsics kiszabadulását, akit akkor még Stancsicsnak hívtak, és nem radikalizálódnak túlzottan, hogy a magyar az ország hivatalos nyelve legyen – mert már 1844 óta az.
Kinek a nevében durcáskodik? Leni Riefenstahlnak imponált Hitler, a diktátor meg rajongott a filmes propagandáért, ezért születhetett meg Az akarat diadala. De a filmnyelvet megújító ötletei tananyaggá váltak. Az Aranybullát és a Most vagy soha!-t száz év múlva kizárólag motiválatlan egyetemistáknak okulásul vagy büntetésül fogják vetíteni a „mi történik, ha mindig mások ötleteit másolod” szekcióban.
Rákay Philip még nem érti, hogy nem a mai mecénás véleménye a fontos. Az idő mindig tévedhetetlenül rostálja ki a C kategóriás dilettánsokat.
C’est la vie, mondta egykor egy bizonyos Godard.