„ÍGY SZÁMOLNAK ŐK”

2023 januárjában írtam a következőket:

 A mai napon a Kormányzati Tájékoztató Központ üzenetet küldött: „A magyarok 97 százaléka elutasítja a súlyos károkat okozó szankciókat.” (Minden kormányközeli médiában ez szerepelt.) A hírek szerint 1,4 millió ember töltötte ki az ún. nemzeti konzultációs kérdőívet. Durva számítás szerint ez az ország felnőtt lakosságának kb. 20 százaléka. Tartok tőle, hogy a hatalmon levők más adatai is ezt a furcsa „matematikát” tükrözik, ami a megtévesztést a hivatalos állami politika rangjára emelte.

Ez tehát pontosan egy évvel ezelőtt volt.

(2024) 2023-ban az ún. nemzeti konzultációs íveket október 14-én indították, december 15-ig szóló határidővel, amit meghosszabbítottak 2024. január 17-ig. Végül 1,5 millió ívet küldtek vissza. Ezt óriási hirdetési kampány előzte meg minden létező médiafelületen. (Például csak az egyik internetes portál 11,5 milliót kapott a hirdetésekért.)

Tehát 2024-ben még nagyobb propagandával hasonló, 20 százalék körüli lett az eredmény.

2024. január 19-én a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hangzott el: „A nemzeti konzultáció azt bizonyítja, hogy továbbra is erős ország, erős nemzet vagyunk, az üzenetet pedig meg fogják hallani Brüsszelben” (Orbán Viktor). Erős ország vagyunk 20 százalékkal.

Ami pedig Brüsszelt illeti: „Magyarország nem tud megállítani 26 megveszekedett országot.” Ezért: „Rendet kell vágni Brüsszelben.” Ezt mondta december 23-án, a Huszonhetedik, aki szembement 26 országgal. Na most akkor a 26 ország „végletes magatartást tanúsít”? A Huszonhetedik szerint igen, mert „Brüsszel vak, és nem látja a valóságot, a 2024-es EP-választásnak pedig az a tétje, hogy ki tudjuk-e nyitni Brüsszel szemét”.

Ez a tanács a huszonhatoknak szól. (Hozzáteszem: ideje lenne nekünk is kinyitni a szemünket.)

Nehéznek látszik ez a „rendet vágás”. Január 18-án az EP-képviselők többsége szerint a 10,2 milliárd eurónyi forrást megnyitó döntés megalapozatlan. (A még várt 20 milliárd veszni látszik?)

Ami számomra a leginkább döbbenetes ezekben az eseményekben: a szövetségeseinkkel folytatott folyamatos vádaskodás, háborúskodás. Emiatt a politikai és morális károk mellett rengeteg pénz úszik el. (Más kérdés: aki pénzt ad, azzal illik-e gorombáskodni.) Miközben nap mint nap fájóan, gyakran megrendülten érezzük itthoni bajainkat, veszteségeinket. Ezekről a hozzáértők már hosszú listákat is készítettek.