Pánszlávul

Juhász András érdekes cikke (Szláv nyelvszilánkok, ÉS, 2023/33., augusztus 18.) a szláv nyelvek átjárhatóságának buktatóiról is szól. Kiegészíteném, illetve részben korrigálnám egy-két felvetését. A szlovák pozor (vigyázz), az orosz pozor (szégyen, gyalázat) és a szerb pozorište (színház) szavaknak állításával ellentétben minden bizonnyal közük van egymáshoz, mert mindhárom a régi ’zrety’ = lát igére megy vissza. Az oroszban rengeteg származéka használatos. Dnyipro polgármetere szúcsja rózsa helyett mondhatott volna szukin szünt is, ami nagyjából ugyanaz. Borisz Filatov Orbán Viktor arcára koncentrált, és nem arra, hogy kinek a fia (az ő véleménye szerint). Mindkettő alpári, de jól jellemzi a közéleti szabadszájúságot a keleti szláv világban, ami a megtámadott fél részéről érthetőbb. Végül a magyarok kelet-európai vándorlását sértő módon megelevenítő „припëрлись из-за Урала” mondatra reflektálnék. Juhász András az ’idetüremkedik’ igével fordítja, én szerencsésebbnek érzem a ’tolakszik’ igét. A szláv nyelvekben ugyancsak rendkívül produktív ’perety’-re megy vissza, amit rengetegszer hallottam a zsúfolt tömegközlekedésben: Kudá tü prjos? Hová tolakszol? – kérdeztük az utastársat, amikor könyöke már a vesénket morzsolta. Igen, idetolakodtunk. Hogy az Urál mögül-e, vagy sem, azt bízzuk Kásler Miklós szakértői gárdájára.