HŐEMELKEDÉS
PÁRATLAN OLDAL - LXV. évfolyam, 6. szám, 2021. február 12.Belépek a rendelőintézet előterébe, rögvest homlokomhoz nyomnak egy kézi hőmérőt: 37,2 Celsius-fok. Aztán a nyakamnál is mérnek: 37,7.
– Lázasnak érzi magát, köhög?
– Nem.
Az egyik hőmérőző fiatalember el, aztán vissza.
– Sajnos nem mehet be a rendelésre, a főorvos úr nem engedélyezi.
Javasolja, menjek egy kicsit ki a hidegre, igyak egy kávét, aztán jöjjek vissza, hátha...
– És ha újra hőemelkedést mérnek? – kérdezem.
– Hát, akkor tesztelés lesz. Mentő jön ki, és ahogy ez megy, órákat kell majd várnia.
– És ha lelépek?
– Nem javaslom, felvettük az adatait, a rendőrök kimennek magához. Asszem, meg is büntetik...
Pár perce ácsorgok kint, amikor ifjú hőmérő mentorom is megjelenik az utcán, és már messziről kiáltja: – Jó hírem van! A maga után következőnél 99-et mértünk! Állandóan elromlanak ezek a szarok...
– Akkor álljak újra sorba? – kérdezem tőle.
– Hát azt kéne. De tudja mit, amíg elszívom a cigit, ikszelje ki a kérdőíven – húzza ki köpenye zsebéből a papíromat –, hogy nem volt lázas, nem köhög, nem érintkezett COVID-ossal, nem járt külföldön, és írja alá. Aztán már soron kívül mehet is be.
