AZ OLVASÓ

Hosszú időn keresztül ült a közeli padokon, kerítések tövében. A lehetőségekhez képest tiszta volt. Lábánál a szatyor. Palack soha. Ha kapott pénzt, elfogadta, megköszönte. Nem alázatosan, nem „érezzlelkiismeretfurdalást” tekintettel. Sosem kért. Semmit.

A (talán) ötvenes férfinak egy szenvedélye volt: az olvasás. Könyv nélkül nem lehetett látni. Beletemetkezett az olvasmányba, alig nézett fel. A krimitől a klasszikusokig terjedt az érdeklődése; gyakran sikerült a címet kisilabizálnom. Megszólítani sosem mertem. Könyvet többször letettem mellé. Felnézett, megköszönte.

Mostanában nem látom. Eltűnt, mielőtt eltüntették volna.