Mártír megrendelésre

VISSZHANG - LXII. évfolyam, 28. szám, 2018. július 13.

Goebbels már egy ideje latolgatta, ki halott náciból lehetne a mozgalmat lelkesítő mártírt faragni, több lehetőséget is elvetve, mígnem kikötött Horst Wesselnél. A fiatal, a kommunista aktivistákkal rendszeresen összetűző és végül általuk megsebesített SA-gárdista ugyan  kórházi fertőzésbe halt bele 1930 februárjában, ám kapóra jött a propagandavezérnek, mert korábban írt egy harci indulót, s a Horst Wessel-dal aztán a náci párt himnuszává vált, a hatalomátvétel után a nemzeti mellé emelve. Az apró zavaró tényezőket, Wessel kapcsolatát prostikkal és stricikkel egykönnyen elhessegették, a személyes leszámolást csak­is politikaivá formálták, s gondos koreográfiával készítették elő a mártír kultuszát: Goebbels még a kórházban rendszeresen meglátogatta, a nácik gyűlésein érte aggódtak, s tömegtemetést szervezett neki. De ami a fő: lírai szövegekkel ecsetelte az ifjú pártharcos idealizmusát, amit a dal Hitler győzelmét megelőlegező soraival is igazolt. Hiába, a mozgalmi mártír megcsinálásába nem lehet hebehurgyán belevágni, jobb gondosan megtervezni.

Ahogyan történt a szélsőjobb friss, persze nagyon is élő mártírja esetében. A felvett (egyik) mozgalmi nevén Tommy Robinson e felfogásban a szólásszabadság eltiprásának áldozata, akibe a hatalmi elit fojtotta belé a szót. Ami ugye Nagy-Britanniában mindennapos... De hát éppen azt kell vele és általa bizonyítani, hogy a nyugati demokrácia csak látszat, s nem a szélsőségesek terjesztik a fake news-t, hanem a médiamonopóliumok, aki igaz szót akar hallani, olvassa-nézze a Breitbartot és a többit (közte persze a Russia Todayt), hiszen a mérvadó sajtó valójában hazudik és elhallgatja a fontos tényeket. Ennek bizonyítására mindig mindenütt akadnak Udo Ulfkotték, rendszerint a komoly médiából kiebrudalt szerzők. Nem mellékes bűne a – lekezelően „fősodrúnak” nevezett – sajtónak, hogy képes kigúnyolni az összeesküvési teó­riákat... Nyilván. A tekintélyes lapok azért léteznek évtizedek, gyakran évszázadok óta, mert folyvást becsapják saját olvasóikat.

Nem úgy, mint a Robinson-sztori lanszírozói, akik tökéletesen hitelesek, legfeljebb pár apró tényt felejtenek el megemlíteni. Teszem azt a mellékkörülményt, hogy börtönbe az angolszász világban felettébb komolyan vett vétek miatt, a „bíróság megsértéséért” küldték, hiszen kerek perec tilalmat szegett meg. Különben a szólásszabadság-harcos a felette ítélkező bírónak jámboran beismerte: fel sem fogta, miért ne szabadna semmibe vennie a perre kimondott hírzárlatot, amelyet az a gonosz nagymédia (és a helyi sajtó pláne) kínosan betartott. Pedig Robinson korábban már megszegte ezt, kapott is érte felfüggesztett börtönbüntetés, abból lett igazi fogház az ismétléskor. A bíró ugyanis elmagyarázta neki, hogy ha nem is a tárgyalóteremben, hanem kinn az utcán beszél a tárgyalás részleteiről, prejudikálva akként a nyilvánosságnak az egyelőre még szabadlábon védekező vádlottakat, akkor éppenséggel őket, a nemi erőszakkal, sőt pedofiliával gyanúsítottakat segíti. S áldozataik lelki tortúráját hosszabbíthatja meg: az ügyvédek erre hivatkozva kérhetnek permegsemmisítést, s új, megint elhúzódó tárgyalást. Egykor a sátánista (Polanski színésznő feleségét, Sharon Tate-et is meggyilkoló) Charles Mansonék perében a védelem az esküdtek felé lobogtatta Nixon címoldalakon tálalt óvatlanul prejudikáló kijelentését, szerencsére hiába, de a (ráadásul jogász) elnökre kegyetlen bírálatok zúdultak.

Egyébként Robinson már előtte is rovott múltú volt, hamis igazolványok, csalás, olykori testi erőszak okán, s (nocsak, nocsak!) drogot is találtak nála. De amint Goebbelst Wessel kétes környezete, a mai mártírcsinálókat sem zavarják ilyen csekélységek. Nekik a lényeg: a vádlottak mozlimok, Robinson őket leplezte le, micsoda botrány, hogy emiatt vágták börtönbe! S a fenti nüanszok mellőzése óhatatlan, ha azt akarják, hogy a jóhiszemű nem szélsőségesek is háborogjanak: miért is nem lehet kvázi riportot csinálni a nyílt utcán?! Hát persze, hogy a migránssimogatók miatt! S akiknek a rendszeresen randalírozó Robinson azért picit gyanús, hiszen az ultraszélsőséges, neonácinak tekintett Angol Védelmi Liga (EDL) onnan is távozott alapítója volt, azok azért a szólásszabadság megsértését aggasztónak tartják, pláne a mi jobboldali sajtónkban, amely oly buzgón igyekszik leleplezni az álságos nyugati demokráciát. S kivált aggódnak Robinson életéért, hiszen a mártírgyártók azt is elterjesztették, hogy olyan börtönbe vitték át, ahol a rabok hetven százaléka mozlim. De mi is várható, ha a brit belügyminiszter történetesen pakisztáni származású?! Amint a jereváni rádiótól tudjuk, egyre megy, ha osztogatnak vagy fosztogatnak: abban a fogházban töredék a muzulmánok aránya, s a börtönelhelyezés az igazságügyminiszter hatásköre.

Miként Goebbelsnek Wessel, a nemzetközi szélsőjobbnak Robinson jött kapóra. Hiszen ma a fő csatatér a tájékoztatás, a harc azért folyik, ki a hiteles. Ha egy bár radikális igazmondót el lehet hallgattatni, megsértve a liberális alapelveket, akkor ez a harc, ugye, eldőlt: a nagymédia hazudik. S nem mondjuk, az Infowars Alex Jonesa, aki az elsők közt szállt be a mártírcsinálásba. S Robinson elítélése óta honlapján és twittereiben jószerint óránként riadóztatta többmilliós táborát „Tommy kiszabadítására” az „orwelli Anglia” börtönéből. A fanatikus Trump-hívő Alex Jones az összeesküvési teóriák koronázatlan királya. Szerinte NASA-hamisítás a Holdra szállás, a 9/11 és az oklahomai terrorbomba egyaránt az amerikai kormányzat bűne. Ez még hagyján, de ádázul küzdve minden fegyverviselési korlátozás ellen, nagy színjátéknak nevezte a connecticuti kisiskolások lemészárlását, amit a fegyverlobbi ellenségei „rendeztek”. Eleinte azt is a – fegyverkorlátozást gonoszul kierőszakolni akaró – kormányzat nyakába varrva, majd később már a tényt is tagadta, minek folytán teóriája vevői azóta is fenyegető üzenetekkel árasztják el a kisgyerekeiket gyászoló családokat: hozzák csak elő igenis élő csemetéiket...

Mártírunknak Jones a leghatásosabb kortese, hiszen még Trump fia is aggódott twitterén Robinsonért. Tehát a szélsőségesek által már korábban is próbált, de hat éve még nem sikerült mártírcsinálás most végre bejött. 2012-ben még nem, amikor hamis útlevéllel próbált bejutni Amerikába, s hívei tüntetést szerveztek a börtön előtt a „politikai fogoly” kiszabadításáért. A mostani londoni tüntetésen már a holland szélsőjobb vezére, Wilders volt a fő „szabadító”. Maga Robinson Az állam ellensége című könyvében el is árulta, mennyire tudatosan törekedett áldozattá válni: befurakodott a szélsőségesekről tartott tévévitákba avégett, hogy ott mindenki nekirontson. E mostani kampány is, hogy Jonestól lopjunk, megrendezett: a Facebookot és a twittert elárasztották a mártírvédő videók és szövegek, bennük kiemelten a „pedofilok” kifejezés, tehát vagy Robinsont támogatod, vagy a gyermekrontókat. Jonest persze csöppet sem zavarja két kampányának ellentmondása. Majd éppen ez!

A szerző további cikkei

LXII. évfolyam, 45. szám, 2018. november 9.
LXII. évfolyam, 38. szám, 2018. szeptember 21.
LXII. évfolyam, 35. szám, 2018. augusztus 31.
Élet és Irodalom 2018