„Paks a teljes politikai elit bűne lesz”

A magyar Alkotmánybíróság 1994-ben született döntése értelmében anyagi okokra hivatkozva egyetlen kormány sem hagyhatja figyelmen kívül az érvényben lévő környezetvédelmi törvényeket. A testület szerint a természetvédelemben nem létezhet időleges visszalépés, addig kell védeni, amíg van mit megóvni. Ezt az elvet, a visszalépés tilalmát veszi semmibe az Orbán-kormány, amikor – az előző Orbán-kabinet környezetvédelmi államtitkára, Illés Zoltán nyilatkozatai szerint is – felszámolja Magyarország környezetvédelmi intézményrendszerét. Ma már nincs a környezetvédelemnek érdemi képviselete a kormányban, ráadásul felszámolták az első- és másodfokú természetvédelmi hatóságokat is. Bár az előző kormányzati ciklusban elfogadott Alaptörvény is kimondja, hogy a jövő nemzedékek érdekében az ország erőforrásait, természetvédelmi területeit, a biológiai sokféleséget, az ivóvizet, a termőföldet és a levegő tisztaságát meg kell őrizni, az ennek érvényre juttatásához szükséges jogosítványokat megszüntette a kétharmados többség. Ezért is távozott hivatalából 2012-ben, az Alaptörvény elfogadása után a világ első „zöldombudsmanja”. Fülöp Sándor, aki ma a természetvédelemmel foglalkozó EMLA Egyesület jogi képviselője, nemrég személyesen is megismerkedett a Kormányzati Ellenőrző Hivatal civil szervezetek ellen vizsgálódó embereivel.