Kozák Gyula esete a panasz-bizottsággal

Az ügyben eljáró tanács tagjaként néhány észrevételt szeretnék tenni Kozák Gyula Fiala esete az ORTT panaszbizottságával című cikkéhez (ÉS, május 10.).
1. A "bizottságot" nem én vezettem, hanem az eljáró tanács elnöke. Amúgy dr. Borsa Gyulának hívták, amit onnan lehetett tudni, hogy a neve és a titulusa (miként a két tagé is) ki volt írva az ajtóra, továbbá, hogy az elején bemutatkozott (s bemutatta a tanács tagjait is). Ezen kívül ő ült középen, végig ő beszélt, ő kérdezett, s a legvégén ő ismertette a határozatot. (Én az egész eljárás alatt egyszer szólaltam meg, megkérdezvén a panaszost, hogy fönntartja-e a panaszát.) Ezek alapján három eset lehetséges: a) a cikk szerzője nem volt jelen; b) jelen volt, de képtelen arra, hogy fölfogja a szeme előtt s a füle hallatára zajló eseményeket; c) fölfogta, de szándékosan valótlant állít. (Mindennek a "Fiala-ügy" érdemét illetően nincs jelentősége, a szerző kompetenciáját illetően annál inkább.)
2. Kozák állítása szerint "az ORTT panaszbizottsága... előre gyártott ítéletét anélkül hirdette ki, hogy érdemben vizsgálta volna a panaszt", mi több: "a Budapest rádiót képviselő ügyvéd elmondta, a panaszbizottság tagjai talán az inkriminált műsort sem ismerték, mégis meghozták ítéletüket."
A valóság ezzel szemben az, hogy az eljáró tanács (mint minden alkalommal, minden eljáró tanács) meghallgatta a műsor bepanaszolt részleteit. Ez mintegy fél órán keresztül zajlott, hangosan, a panaszos, a műsorvezető, az ügyvéd, továbbá a Fialával érkezett kb. harminc rokonszenvtüntető füle hallatára. Az ügyvéd ezen fölül a bizottság rendelkezésére bocsátotta a bepanaszolt műsorszám szövegének - általa relevánsnak ítélt - gépírásos részleteit, amelyeket a bizottság gondosan tanulmányozott, mi több: amelyekből állásfoglalása indoklásában hosszasan idézett. Figyelmesen meghallgatta továbbá az ügyvéd (rövidnek szintén nem mondható) okfejtését is. Kozák és az ügyvéd fenti állításai tehát valótlanok.
3. A panaszbizottság eljáró tanácsának feladata (mint általában) ezúttal is az volt, hogy megítélje: a bepanaszolt műsorszám megfelelt-e az 1996. évi I. törvény (népszerű nevén: a médiatörvény) 4. §-a előírásainak, amelyek szerint a közérdeklődésre számot tartó eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak - többek közt - tényszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. A tanács tagjai az inkriminált részletek meghallgatása (illetve elolvasása) után egyhangúlag úgy ítélték meg, hogy a műsorvezető sorozatosan és súlyosan elfogult nyilatkozatokat tett, amivel minden kétséget kizáróan megsértette a rá vonatkozó törvény előírásait.
Bár Kozák Gyula azt mondja olvasóinak, hogy "a feljelentéshez ürügyet szolgáltató műsorrésszel nekünk még foglalkoznunk sem érdemes", szerény véleményem szerint épp a szóban forgó műsorrésszel való "foglalkozás" jelenti azt a bizonyos "érdemi vizsgálatot", amit amúgy a szerző (hamisan) hiányol. Ennek megfelelően ideiktatok néhány részletet az eljáró tanács határozatának indoklásából, amelyek alapján bárki megítélheti: elfogult volt-e a műsorvezető, vagy sem.
Fiala: "...elkezdődik majd nem egy egészen amerikai, szintű... szavazatszámlálás..." "...Amerikai pszichodrámákat idéz ma a politika..."
"...nem akarom feltételezni, hogy a jelenlegi kormánykoalíció körül csak szörnyalakok vannak."
"Ez rettenetes!"
Hallgató: "...agyonhiszterizált állapotban élünk... a Fidesz pedig látjuk, hogy mit művel. Köszönöm szépen."
Fiala: "Hát igen, ilyen hangulat..."
"...én teljesen egyetértek az InfoRádió esti azon hallgatójával, aki azt mondta, hogy a közszolgálati egyes, kettes csatornával, Duna TV-vel való hatalmi visszaélés önmagában figyelmeztető jel kell, hogy legyen."
Fiala: (Fokozatosan emelkedő hangon): "De azt mondja meg nekem, hogy veszi be bárkinek a gyomra, hogy van egy vita, ami úgy végződik, ahogy végződik, utána van egy pontozásos, minimális győzelem a másik oldalon, tételezzük fel, hogy a vita következtében, majd a másik fél a vitán kívül egyszerre csak így behúz a másiknak. Szóval ettől én ki vagyok akadva, de ha Medgyessy csinálná, tőle lennék kiakadva."
[Kiemelések: eljáró tanács]
4. Kozák Gyula egyetértéssel idézi az egyik műsorba betelefonáló "okos" hallgatót: "ezek még nem tudják a választások végeredményét?" (Az "ezek" a panaszbizottság tagjai.) Nos, a magam részéről csak annyit mondhatok, hogy mint a panaszbizottság tagja - tehát kifejezetten és csakis ebben a minőségemben - köpök a választások eredményére. (Ez természetesen az előző és a következő választások eredményére is vonatkozik.)
5. A szerző a panaszbizottság eljárását illetően "koncepciós perről", illetve "konstruált perről" beszél.
A szerző nem tudja, mit beszél.
6. Végül így zárja cikkét: "Tisztelt hölgyeim és uraim az ORTT-nél! Jó lenne, ha méltóztatnának észrevenni, hogy megváltoztak az idők, a csonka, csak kormánypárti tagokból álló (ál)kuratórium és az általa működtetett (ál)panaszbizottság órái meg vannak számlálva."
Ezúton közlöm, hogy csonka kuratórium nem egy van, de három. Az egyik az MTV-nél, a másik a Duna TV-nél, a harmadik a Magyar Rádiónál működik. Közös jellemzőjük, hogy nem azonosak az ORTT-vel, és egyikük sem működtet semmiféle panaszbizottságot. Ha Kozák csak egyszer is látta volna a médiatörvényt - továbbá ha legalább felületesen ismerné a magyar médiavilág intézményeit -, akkor nem írna le efféle marhaságokat (többek közt a panaszbizottság végóráiról sem).
Mindent egybevetve tehát kénytelen vagyok áthárítani a szerzőre azt a minősítést, amelyet ő a panaszbizottságra szeretne rásütni: cikke sajnos "az elfogult butaságot és az inkompetenciát testesítette meg".
És higgye el, finom voltam, mint a brüsszeli csipke...