Nyílt sebre tapasz

Vásárhelyi Mária Nyílt sebre só (ÉS, 2024/13., márc. 28.) című cikkében a tőle megszokott kérlelhetetlen szigorúsággal vezeti le, hogy az EU által 2024. március 13-án elfogadott médiaszabadság-törvény (European Media Freedom Act) nem alkalmazható hazai viszonyokra a politikai berendezkedés miatt. A törvény más látószögből való tartalmi áttekintése arra késztetett, hogy keressek benne a társadalomra nézve hasznosítható, nota bene még talán kivitelezhető elemet is. Találtam, és nem is akárhol: a médiaszabadság-törvény fonákján! Ott van a szabadjára engedett hamis, áltudományos, dezinformációs reklámtevékenységben, a teljes médiavertikumot elárasztó egészséghablaty dömpingjében. Az egészségügy a „legsikeresebb” terepe a szabad véleménynyilvánítás álcájában jelentkező megtévesztő inváziónak. Kollégáimmal együtt évtizedek óta próbáljuk visszaszorítani ennek terjedését, látható eredmény nélkül. Hiába adott le vészjeleket a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya 2018 nyarán, az Európai Orvosi Akadémiák Szövetsége aggodalmainak továbbításával, amiben arra kéri a törvényhozókat, hogy a polgárok egészségvédelme érdekében hozzanak szabályozást az egészségtudat káros manipulálása ellen. Hiába erősítette meg ezt a kormány 2019. decemberi törvénymódosítása, ami jogalapot is adott ehhez. A Btk. módosításával ugyanis szankcionálhatók lettek a „bizonytalan minőségű és tisztázatlan hátterű szolgáltatások”. Sajnos elmaradtak a példaértékű és innovatív megoldások a súlyos társadalmi probléma orvoslására. Ennek ellenére nem hunyhatunk szemet az ipari méreteket öltő kuruzslás felett. A lakosság egészségi állapotára rendkívül ártalmas helyzet alakult ki a megtévesztő diagnosztikus és terápiás eljárások, illetve a hamis reklámmal forgalmazott, egészséggel kapcsolatos termékek és eszközök akadálytalan terjesztésével. Az ilyen veszélyes és etikátlan tevékenység ellen a lakosság szinte védtelen. A témakörben megjelent tanulmányok nem hagynak kétséget afelől, hogy a médiumok döntő szerepet játszanak a közvélemény tudományképének alakításában. Tényként említhető, hogy fontos tudományos hírekről a nem hozzáértők is gátlástalanul nyilatkoznak, gyakran celebekkel megtámogatva. A legnagyobb problémát az „amatőr tudósok” ámokfutása jelenti, akik egymásnak adva a kilincset a kereskedelmi televíziókban, döntő szerepet töltenek be a lakossági egészségtudat lebutításában.
Az elhivatott szakemberek a túlerőben lévő álszakértőkkel állnak szemben, akik promotált médiaszereplésükkel mondanak véleményt, anélkül hogy meg­felelő ismereteik lennének az adott té­mában. Olyanok kezébe került az in­for­mációszabadság, akik alkalmatlanok a véleményüket alátámasztó tudományos bizonyítékok megbízható értelme­zé­sére. Saját tévhitükön alapuló nézeteiket, termékeiket, eljárásaikat, eszközei­ket tudományként árulják. Retorikai bár­gyúságaikat pedig elfedi a média te­kin­télye. Veszélyesek a lakosságra, de a tu­dományra is, mert aláássák a tudomány bizonyítási módszereinek hitelessé­gét. A változtatás kulcsa a könnyű hozzáférés a szakértői véleményekhez, amik kellő körültekintéssel az interneten szabadon elérhetők. A civil társadalmat efelé kell irányítani. A szakemberek, tudósok, kutatók pedig kapjanak lehetőséget, hogy leleplezzék a „csodakúrák”, „csodapirulák” és „mindent gyógyító” eljárások trükkös propagálóit és szemfényvesztő bűvészkedéseiket. Meg fogják tenni, ha állami és önkormányzati támogatást is tapasztalnak.
Az sarkallt erre az írásra, hogy azt gondolom: ebben a témában végre egységesen tudunk fellépni, kivéve az ellenérdekeltek amorális csoportját. Igazolja ezt az egészségügy valamennyi közszereplőjét és civil szektorát képviselő, vitathatatlan reputációjú Nemzeti Egészségügyi Tanács kiállása az elképzelés mellett, de a jelenleg is regnáló kormány Réthelyi–Szócska párosa is, amikor súlyát átérezve, programjába emelte a feladatot. Az előttünk álló párhuzamos uniós és önkormányzati választások pedig lehetővé teszik, hogy a kampány során ilyen program is meghirdethető legyen, amiben szerencsésen egybeesnek az uniós és a hazai törekvések. „Hic Rhodus, hic salta!”

(a szerző orvosprofesszor)