Szabadság

VISSZHANG - LXVIII. évfolyam, 5. szám, 2024. február 2.

A 2019 óta hivatalban lévő főpolgármester üres szavakkal helyettesíti a városvezetést. Hívei azt mondják, nem tehet mást. Természetesen tehetett volna sokkal többet, hiszen igen erős választói felhatalmazást kapott. Sajnos hivatalba lépése első percében hűségesküt tett a fővárost megszálló és (túlságosan erős kézzel) kormányzó antiurbánus diktátornak. Karácsony tehát a kormánnyal való együttműködés mellett döntött, ami minden épeszű ember szerint csak teljesen egyoldalú lehet. Az is lett. Mindenben a kormány dönt, következésképpen Budapest a legkevésbé sem szabad. A rossz ízlésű, Budapestet irigységgel lenéző népies kormányzat lenyomja a tudományt és a művészetet is. Úgy tűnik, a fővárosi lakosságnak ez sem okozott túlságosan nagy csalódást, hiszen a főpolgármester – a közvélemény-kutatók szerint – népszerű. Magabiztosan készül az új ciklusra. Ahogyan a Fidesz, ő sem bíbelődik tervekkel. Azt sem tudjuk, van-e olyanja. Ha igen, akkor azt (mint a Fidesz) gondosan titkolja esetleges választói előtt. Az viszont több mint szemtelenség, hogy más mondanivaló hiányában a városvezetőség és a főpolgármester azzal kampányol, hogy ők majd megőrzik a főváros szabadságát. Hogyan lehet megőrizni azt, ami nincs? Ijesztő, hogy az egy százalék körüli támogatottságú pártokat, illetve a DK-t reprezentáló városi korifeusok nem tudják pontosan, hogy szabadságról beszélni Budapest esetében akkora szemtelenség, mint akasztott ember házában a kötélről. A (túlságosan is) szabad kerékpározáson kívül a kormánytól független döntéssel nem találkoznak a fővárosiak. Durva Budapest-ellenes kormányzati beavatkozás viszont évente jutott minden ujjunkra több is. A főpolgármester és „csapata” bátran és egyenesen elfogad mindent, csak kicsivel több zsebpénzt kér cserébe. A kerékpáros autósüldözést leszámítva teljesen tétlen öt év után a főpolgármester és kabinetfőnöke a Fidesznek kampányol. A BKV járatainak ritkítását talán jól időzített, bravúros kampányfogásnak hiszik?  A hetyke, ifjú kabinetfőnök fideszes mellébeszélős kiállása az ügyben jól mutatja be a főpolgármester biztos kezű személyzeti politikáját. 

Európa igen fontos választásra készül idén. Könnyen lehet, hogy a keresztény liberalizmus Strasbourgban pozíciókat veszít. Budapest nem maradhatna tétlen, azonban a főpolgármester kerek perec a képünkbe vágta, hogy semmit nem vállal országos, tehát európai feladatokból. Pedig most, a főváros képviseletében kötelessége lenne kifejezni a magyar főváros Európához, az Európai Unióhoz tartozását, egyszersmind a határozott elutasítását mindannak, amit ez a gonosz kormánypárt óriásplakátokon hirdet pesti utcákon, tereken, és annak, amit a magyar népies diktátor Európában Budapest szégyenére tesz-vesz.

Ha Budapest leendő vezetői komolyan gondolják a város szabadságának visszaszerzését, az a bizonyos szabadság már nem szerezhető meg másképpen, csak a kormány politikájának határozott elutasításával. Ennek kifejezésére a legjobb megoldás az lenne, ha Budapest lemondana a fővárosi szerepről, ami az informatikai viszonyok mai fejlettsége mellett már valóban csak szerep. A város díszletként szolgál a várostól „idegen szívű” és idegen ízlésű diktátor farkasfalkája körül. Karácsony Gergelynek és a fővárosi vezetésben helyet kapott pártpolitikusoknak már régen el kellett volna kezdeniük az aláírásgyűjtést Budapest felszabadításáért. És még most sem késő. Percek alatt gyűlne össze félmillió aláírás népszavazás kezdeményezéséhez. Egy Budapestet szerető, szabad Budapestre vágyó városvezetés nem mulasztaná el az alkalmat, hogy a mini(vagy maxi)-Dubaj-tervet (ami igazi hatalmas szög Budapest koporsójába) elutasítsa. Építsenek a dubajozók egy kormányzati és olimpiai negyedet valahol, a város határain kívül. Ha Buda és Pest belvárosa megszabadulna az országos politikától – akkor szabadok lehetnénk.

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 13. szám, 2024. március 28.
LXVII. évfolyam, 46. szám, 2023. november 17.
LXVII. évfolyam, 36. szám, 2023. szeptember 8.
Élet és Irodalom 2024