Az igazságtalanság arcképcsarnoka
PRÓZA - LXVII. évfolyam, 24. szám, 2023. június 16.Kedden szülővárosába villámlátogat a kutyával. Maga is megdöbben, mennyire átveszi ismeretlen utastársa rezgéseit, akkor is, ha az utastárs már külső jegyei alapján is nyilvánvalóan teljesen más világ, mint ő, és mennyire átadja magát az utastárs metakommunikációjának. Ha az utastárs nem kedves, ha halkan vagy egyáltalán nem köszön, ha nem mosolyog, és érkezésükre arrébb húzza a lábát, amikor a kutya felé dől vagy közelebb fekszik hozzá, akkor ő is marconább és türelmetlenebb lesz. Nem az utastárssal, hanem a kutyával. Így akarja jelezni a kedvetlen utastársnak, hogy ő mindent megtesz az utastárs kényelme érdekében. Arrébb húzza a kutyát, és ha ilyenkor sem kap egy „hagyja csak, nem zavar”-t, akkor csalódott lesz, és magát is megvetve nem az utason, hanem a kutyán vezeti le a csalódottságát. Miért mindig az utasok marconaságában oldódik fel, miért nem a saját kutyája ellenállhatatlan csodálatosságában?
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
