A kellem festőnője
MŰBÍRÁLAT - TÁRLAT - LXIV. évfolyam, 19. szám, 2020. május 8.(Verrückt nach Angelika Kauffmann – Kunstpalast, Düsseldorf. A járványzárlat után újranyitva május 5-től május 24-ig.)
„Pittrice delle Grazie” – mondották Angelika Kauffmannról (1741–1807) talján rajongói, míg korabeli olasz biográfusa, Giovanni G. de Rossi egyenesen „női Raffaellónak” titulálta. J. G. Herder szerint „lehet, hogy Európa legműveltebb asszonya” volt a maga korában, J. W. von Goethe pedig így lelkendezett: „Hihetetlen és mint nő valóban hallatlan tehetsége van.” (...) Aki sikeres, annak sok irigye támad. Róla azt terjesztették el, hogy nem tud férfiakat festeni. De ennek cáfolata volt már pályafutása elején a népszerű ókorkutató, Johann Joachim Winckelmann szikár és markáns ülő mellképe 1764-ből, jobbjában lúdtollal, a portré nagyban hozzájárult korai elismertségéhez. Másik eklatáns ellenpélda a Vénusz rábírja Helénát Párisz szerelmére (1790), amelyen az ókori férfi- és a női szerepek karakteresen kontrasztosak a semleges természeti környezetben. Más eset, amint Ganümédész Jupiter sasmadarát itatja (1793), mert itt a főisten lányos ifjú szerelmét androgyn külseje mellett az aktjából sugárzó homoerotika is rózsaszínbe burkolja.
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
