HETI TEXTUS

„Állami vagy az állammal szerződéses viszonyban álló vállalatok, úgynevezett közüzemek irányítói és igazgatói a legkülönbözőbb jogcímeken a közpénzekből annyi keresetet és jövedelmet harácsolnak össze, amely messze meghaladja az általuk teljesített munka értékének színvonalát, s ez méltán megbotránkoztatja a közvéleményt és felzaklatja minden ép morálú ember szociális lelkiismeretét. Hát nincs halálra ítélve az a társadalom, amely ezt a szörnyű szociális igazságtalanságot, az erkölcsi érzéknek ezt a borzalmas elapadását szó nélkül tűri? Hát lehetséges, hogy erkölcsi tekintélye legyen egy olyan kormányzati rendnek, amely minderre csak tehetetlenül sopánkodni tud s a formális jog nevében visszahőköl minden határozott, tisztitó akció elől?” – kérdezte a Magyarság 1930. április 11-én.