Noszkai Gábor
Pontosítás
VISSZHANG - LV. évfolyam 42. szám, 2011. október 21.
Kasza László Hatvanéves lenne a Szabad Európa Rádió című írásában (ÉS, 2011/39.) két tévedést fedeztem fel. A szerző a „fordulat éve"-ként hivatkozik 1948-ra. Ugyanerre az évre teszi a kékcédulás választások idejét is. Ezzel szemben az országgyűlési választásokat 1947. augusztus 31-én tartották.
A szerző tévedését részben menti az a tény, hogy az 1990 előtti (politika) történet-írás az 1948. július 12-i Magyar Kommunista Párt-Szociáldemokrata Párt egyesülését, egyben a Magyar Dolgozók Pártja létrejöttét tekintette korszakhatárnak. Az 1990 utáni kutatások meggyőzően bizonyítják, hogy az egyetlen időponthoz nem köthető politikai fordulat (a köztársaság elleni összeesküvők perének konstrukciója, Kovács Béla letartóztatása az NKVD által, Nagy Ferenc miniszterelnök lemondása, az ezt követő felmentések és lemondási hullám a magyar diplomáciai karban, a diszkriminatív 1947. júliusi XXII. választójogi törvény és az augusztusi kékcédulás választás törvénysértései) már 1947-ben előidézték az ország sorsát évtizedekre meghatározó fordulatot.
A szerző szerint „...Szabó Zoltán haláláig a [Szabad Európa Rádió] szerkesztőség tagja volt." Az utóbbi kijelentést négy forrás cáfolja:
Szabó Zoltán 1978 táján készített önéletrajzi vázlata szerint a SZER-nél: Szerkesztőségen kívüli munkakört vállal: a magyar osztály londoni levelezőjeként küld egyéni, nyugat-európai kulturális kontribuciókat (1974-ig)... (Közli: Ablonczy László [Nemzet és hagyomány] Hitel, 2002. július, 41. o.)
Szabó Zoltán harmadik felesége, Zsuzsa visszaemlékezése szerint: Amikor 1974-ben a [Szabad Európa] rádió felajánlotta korkedvezményes nyugdíjazását, örömmel elfogadta. (Közönségre, visszhangra, feladatra vágyott... - Ablonczy László beszélgetése Szabó Zsuzsával. 2001-2002. Hitel, 2002. július, 50. o.)
1974. június Nyugdíjba vonulását kezdeményezi a Szabad Európa Rádiónál. (Magyar Katolikus Lexikon, Szent István Társulat Apostoli Szentszék Könyvkiadója, 2007. Főszerk.: dr. Diós István, szerk.: Viczián János. XII. köt. 493-494. o.)
A Kemény István 1980-90-es SZER-jegyzeteit tartalmazó kötet (...és a 49 méteres rövidhullámon. Vál és szerk.: Dávid János, Havas Gábor, Köllő János, Passuth Krisztina, Varga Júlia. Osiris, 2010.) Kőszeg Ferenc által készített jegyzete is 1951-től 1974-ig tartó SZER-munkatársi működésről számol be (379. o.).
A fentieket Szabó Zsuzsa rövid úton azzal egészítette ki, hogy a Korszakváltás (Szabó Zoltán Összegyűjtött munkái, IV. köt., Osiris, 2006.) című visszaemlékezést Borbándi Gyula a SZER részére 1975-ben rádióelőadás-sorozatként rendelte meg. Az eredménynek „Borbándi nemigen örült, mert sokkal szárazabb, konkrétabb írást igényelt. Zoltánban a téma elindított egy Chateaubriand-i freskó - írásfolyamatot (...) Emlékezetem szerint ezt kifizették, fogcsikorgatva, mint külön hozzájárulást..."
Szabó Zoltán és a SZER között 1974 júniusától 1984. augusztus 19-én bekövetkezett haláláig tehát már semmiféle hivatalos kapcsolat nem volt.
A szerző tévedését részben menti az a tény, hogy az 1990 előtti (politika) történet-írás az 1948. július 12-i Magyar Kommunista Párt-Szociáldemokrata Párt egyesülését, egyben a Magyar Dolgozók Pártja létrejöttét tekintette korszakhatárnak. Az 1990 utáni kutatások meggyőzően bizonyítják, hogy az egyetlen időponthoz nem köthető politikai fordulat (a köztársaság elleni összeesküvők perének konstrukciója, Kovács Béla letartóztatása az NKVD által, Nagy Ferenc miniszterelnök lemondása, az ezt követő felmentések és lemondási hullám a magyar diplomáciai karban, a diszkriminatív 1947. júliusi XXII. választójogi törvény és az augusztusi kékcédulás választás törvénysértései) már 1947-ben előidézték az ország sorsát évtizedekre meghatározó fordulatot.
A szerző szerint „...Szabó Zoltán haláláig a [Szabad Európa Rádió] szerkesztőség tagja volt." Az utóbbi kijelentést négy forrás cáfolja:
Szabó Zoltán 1978 táján készített önéletrajzi vázlata szerint a SZER-nél: Szerkesztőségen kívüli munkakört vállal: a magyar osztály londoni levelezőjeként küld egyéni, nyugat-európai kulturális kontribuciókat (1974-ig)... (Közli: Ablonczy László [Nemzet és hagyomány] Hitel, 2002. július, 41. o.)
Szabó Zoltán harmadik felesége, Zsuzsa visszaemlékezése szerint: Amikor 1974-ben a [Szabad Európa] rádió felajánlotta korkedvezményes nyugdíjazását, örömmel elfogadta. (Közönségre, visszhangra, feladatra vágyott... - Ablonczy László beszélgetése Szabó Zsuzsával. 2001-2002. Hitel, 2002. július, 50. o.)
1974. június Nyugdíjba vonulását kezdeményezi a Szabad Európa Rádiónál. (Magyar Katolikus Lexikon, Szent István Társulat Apostoli Szentszék Könyvkiadója, 2007. Főszerk.: dr. Diós István, szerk.: Viczián János. XII. köt. 493-494. o.)
A Kemény István 1980-90-es SZER-jegyzeteit tartalmazó kötet (...és a 49 méteres rövidhullámon. Vál és szerk.: Dávid János, Havas Gábor, Köllő János, Passuth Krisztina, Varga Júlia. Osiris, 2010.) Kőszeg Ferenc által készített jegyzete is 1951-től 1974-ig tartó SZER-munkatársi működésről számol be (379. o.).
A fentieket Szabó Zsuzsa rövid úton azzal egészítette ki, hogy a Korszakváltás (Szabó Zoltán Összegyűjtött munkái, IV. köt., Osiris, 2006.) című visszaemlékezést Borbándi Gyula a SZER részére 1975-ben rádióelőadás-sorozatként rendelte meg. Az eredménynek „Borbándi nemigen örült, mert sokkal szárazabb, konkrétabb írást igényelt. Zoltánban a téma elindított egy Chateaubriand-i freskó - írásfolyamatot (...) Emlékezetem szerint ezt kifizették, fogcsikorgatva, mint külön hozzájárulást..."
Szabó Zoltán és a SZER között 1974 júniusától 1984. augusztus 19-én bekövetkezett haláláig tehát már semmiféle hivatalos kapcsolat nem volt.
