Zöld mező, nádszigetekkel

El a kezeket Gyurcsánytól! felkiáltással közzétett értelmiségi nyílt levél, a Gyurcsány az ügyészség markában szintű, az eljárás törvénytelenségét megelőlegző címadások, heveny közéleti vita Révész Sándor Nem írom alá a Gyurcsányt védő petíciót (Népszabadság, 2011. szept. 16.) véleménycikke körül csak néhány reakció, miként csapódott le a balliberális oldalon az egykori miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztése. A jobboldali ujjongó reakciókkal nem érdemes foglalkozni, hiszen nyilvánvaló, hogy az egész cirkusz a kormánypárt kicsinyes és szánalmas leszámolási hadjáratának egyik sarokköve, amely mögött minden bizonnyal a regnáló kormányfő sértettsége és bosszúvágya áll. Viszont az ügy szélsőséges perspektívákból való megközelítése sajnos nem sokban különbözik a Stohl András felmentése mellett haknizó színészek már-már visszatetsző érveléseitől vagy a színész-műsorvezetőt legszívesebben hat éven keresztül minden éjjel megerőszakolva látni vágyó, kárörvendő ellendrukkerek okoskodásától. Miközben a mentelmi jog felfüggesztése körüli viták között szépen elsikkadt a kiváltó ügy maga. Tekintsünk el egy kicsit attól, hogy a mentelmi jog felfüggesztése mennyire volt elegáns húzás, milyen korábbi politikai tabukat döntöget, csak elevenítsük fel a puszta tényeket:
Egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport azzal az ötlettel állt elő, hogy a Velencei-tó mellett 300-400 milliárd forintból kaszinóvárost szeretne építeni. A befektetők között volt a magyar származású Ronald S. Lauder, az Estée Lauder cég örököse és Fred H. Langhammer, az Estée Lauder volt vezérigazgatója, illetve Joav Blum izraeli üzletember.
Joav Blumnak eredetileg Pest megyében voltak földjei: Albertirsán és Pilis mellett. Állítólag eredetileg ott akart kaszinót építeni, de a megyében már nem volt szabad koncesszió. A közép-dunántúli régióban viszont, ahová Sukoró is tartozik, még akkor nem osztottak ki koncessziót.
A beruházással kapcsolatban 2008. május 26-án a Parlament Nándorfehérvári termében egyeztetés zajlott, ahol Gyurcsány mellett a befektetők - többek között Joav Blum és Fred H. Langhammer - vettek részt. A megbeszélésen állítólag Gyurcsány a telekcsere szabályszerűségéről érdeklődött, majd azt mondta, hogy mindenki tegye a dolgát törvényesen.
Az egyeztetést követően Joav Blum - azzal az indokkal, hogy a megépülő M4-es autópálya érinti a földjeit - az összesen 182 Pest megyei hektárját Sukoró melletti állami telkekre cserélhette.
A projektet a fenti „telekcsere-ügylet" kormányzati jóváhagyása mellett nagyban segítette az a nem elhanyagolható körülmény is, hogy a kiemelt beruházásokról szóló 2006-os törvény lehetőségeit kihasználva a 83/2009. (IV.10.) számú kormányrendelet a sukorói nagyberuházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, és a beruházásra kiírtak egy a régióra szóló kaszinó-koncessziót is.
A beruházás mellett a következő érveket sorakoztatták fel: a sukorói King\'s City-építkezés kedvezően érintette volna a magyar gazdaságot, az egymilliárd dollárosra tervezett fejlesztés mintegy 2500 munkahelyet hozott volna létre közvetlenül a Velencei-tó partján, és évente több millió turistát vonzott volna Magyarországra.
A fenti történésekkel párhuzamosan nézzük meg, mit tudhattunk még meg magáról a beruházásról: a zöldmezős, King\'s City nevű egymilliárd eurós kaszinó-szálloda beruházás során a hetvenhektáros vízparti területen szállodák és éttermek, valamint élményfürdő, golfpálya, fedett sípálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztatóközpont épült volna.
Amennyiben a fent leírtak kevésnek bizonyulnak a beruházás vizuális elképzeléséhez, talán segít az akkortájt Sukorón keringő fénymásolt projekttervszerű dokumentum, amely a fröccsöntött piramis mellett a következő látványtervet ismertette:
„A vállalkozás bemutatja a Négy Királyságot, valamint számtalan törzset és kultúrát, amelyek elözönlötték Európát - a rómaiakat, hunokat, tatárokat, vikingeket, valamint különböző európai királyi dinasztiákat. A projekt más ókori királyságok hagyományait is színre viszi: a Kínai császárságét, Arábia Ezeregy Éjszakáját és a Szahara Sivatag legendáit, illetve a Szépség, a Divat és a Sport Királyságát is."
Vagyis kicsit más szemszögből nézve és leegyszerűsítve: néhány idecsöppent, magyarországi nagyberuházási referenciával nem rendelkező „üzletember" kihallgatást kér a miniszterelnöktől, hogy az ország egyik legjelentősebb és legjobb fekvésű, szigorúan védett természeti értékekkel övezett területére fröccsöntött piramist, fedett sípályát, illetve a Szahara sivatag legendáit, illetve a Szépség, a Divat és a Sport Királyságát is bemutató kaszinókomplexumot építsen. Mindehhez az egyik befektető - nyilvánvalóan teljesen véletlenül, bennfentes információk birtoka nélkül megszerzett - főváros közeli gyümölcsösökkel rendelkezik, ami ha már kaszinóteleknek nem jó, legalább az egyik autópálya pont keresztül fogja szelni. És az a kormány, amelynek kiszolgáló államigazgatása egyébként egy vízparti horgászviskó építéséhez is számtalan szakhatósági engedélyt kér - egyébként teljesen jogosan -, rapid módon, minden valós hatástanulmány nélkül jóváhagy egy ilyen telekcserét.
Nem tudom, az olvasók közül hányan ismerik magát a helyszínt. Érdemes elzarándokolni a pákozdi csata emlékművéhez, kiváló kilátás nyílik a környékre. Az emlékmű alatti kikötőben található a környék legautentikusabb halászcsárdája, a partközeli nádszigetek alatt óriásharcsák laknak, a nádszélben gyönyörű csukák, ezt tapasztalatból tudom, az evezős pálya az egyik leghíresebb hazai horgászhely, a lápvidéken fészkelő madárvilág európai szinten egyedülálló. Nyilvánvaló, hogy a tervezett King\'s City a Velencei-tó természeti értékeinek pusztulásával járt volna. A tó érzékeny ökoszisztémáját, a nemzetközi jelentőségű madárrezervátumot egyik oldalról amúgy is a börgöndi repülőtér készülő bővítése szorongatja. A megnövekedett környezeti terhelés, a várható szennyezések, a vízszint megváltozása komoly veszélyt jelentett volna a tó gazdag élővilágára, az Európai Unió Natura 2000 hálózatba tartozó fokozottan védett területekre és a tájképre is. Mindezt állítólag 2600 új munkahelyért. Főként úgy, hogy a kormány munkahely-teremtési támogatást is felajánlott, de a befektetők erre „nagyvonalúan" nem tartottak igényt. Nem akarok demagóg ötleteket adni, miként lehetne sokkal olcsóbban és körültekintőbben, környezetbarátabb módon 2600 munkahelyet teremteni, úgy, hogy a turistáknak is vonzóbb legyen a tó környéke. Mert nyilvánvaló nevetséges indoklása egy olyan projektnek, amelyről még a békásmegyeri piac kínai mackóalsó árusa is első pillantásra látta volna, hogy eleve bukásra van ítélve. Ugyan milyen régióból, melyik országból, földrészről jöttek volna Sukoróra fröccsöntött piramisok közé kaszinózni? Egyáltalán milyen eszement ötlet a Velencei-tó partjára fedett sípályát építeni? Ki lett volna a célközönség? Mintha nem lennénk tele lebetonozott vízparttal, kihasználatlan szállodarengeteggel, elég a Balaton déli partjának egy részén végigsétálni. És ha bebukik a projekt, félbemarad a beruházás, ki takarított volna?
Nem állítom, nem is állíthatom, hogy korrupció lengte körül ezt a sötét ügyletet. De mit gondoljunk az ország - mellesleg ügyes üzletember hírében álló - volt felelős első emberéről és üzleti terveken felnőtt gazdasági tanácsadóiról, aki egy ilyen ötletről nem veszi le azon nyomban, hogy ezer sebtől vérzik? És aki a megvalósulását minimum vitatható kormányzati döntésekkel még meg is próbálja elősegíteni? Aki az akkori - már megingott helyzete ellenére - annyi veszélyérzettel sem rendelkezik, hogy acsarkodó politikai ellenfeleinek ekkora kihagyhatatlan magas labdát ad?
Azt kellene észrevenni a volt miniszterelnök mellett feltétlenül kiálló értelmiségnek, hogy a King\'s City-beruházás támogatása nemcsak vállalhatatlan ügylete volt a Gyurcsány-érának, hanem felelőtlen, pökhendi, megbocsáthatatlan húzása is. Nem feltétlenül büntetőjogba ütköző, sokkal inkább a választói bizalom elleni bűntett. És ez nem mentesíti Gyurcsány Ferencet tettei alól, hogy egykor ő volt ez egyetlen méltó ellenfele Orbán Viktornak, de az sem, hogy a demokráciának sokkal elkötelezettebb miniszterelnökként regnált, mint az utóda, és az sem, hogy ezt a tettét büntetőjogi köntösbe bújtatott politikai leszámolásra próbálják felhasználni ellenfelei.