A SIKLÓSI NÉVTELEN

Íróemberfélét aligha illethet nagyobb tisztesség annál, mint hogy műve a közösségi ihlet anonim gyümölcseként, kvázi népköltés gyanánt éli sorsát az utókori ajkakon. Igaz, a befogadtatásnak eme kivételes módozata az információs túltermelés jelenében szinte elképzelhetetlen, mégis éppen a mindenható tömegtájékoztatás avatott (pontosabban: hallgatott) névtelenné egy minapi szerzőt. Ami anno Thaly Kálmánnak erőltetve sem sikerült, az őneki összejött akaratlanul. Méghozzá - stílszerűen - kuruc módra.

Kétoldalas, bőséggel illusztrált beharangozóban adott hírt a Nők Lapja legutóbb az időközben lezajlott szabadtéri színi eseményről, a Tenkes kapitánya című musical ötnapos bemutató-szériájáról a siklósi várban, visszatekintve egyszersmind az új adaptáció negyvenöt éves előéletére. Méltó felsorolásban említtetik az alkalmazók és közreműködők serege, kaszkadőrtől maszkmesteren át a természetesen mindenek előtt való producerig, aki nem mellesleg a darab zeneszerzője, plusz az előadásnak szereplőként és férjként is résztvevője.

Tizenöt név összesen. Nincs közöttük az 1975-ben elhunyt Vujicsics Tihaméré, akinek már-már valóban folklórmotívummá lett melódiáját az is ismeri, aki hírét sem hallotta a valahai televíziós feldolgozásnak. És hát - mint utaltunk rá fentebb - hiányzik a lajstromból a tizenöt éve halott író, aki az egészet kitalálta. Szerzői jogaik viszont élnek. Semmi okunk-jogunk természetesen kétségbe vonni, hogy a mai felhasználók tisztázták ezek financiális vonzatait az író külhonban letelepedett gyermekeivel, valamint annak konzekvenciáit, hogy a musical dallamai „támaszkodnak a Vujicsics-féle főcím-motívumra" (utazasok.org). De mi más, mint a szerzői jog megcsonkítása az a tény, hogy az internetes keresőprogram által a „Tenkes kapitánya musical" beütése nyomán felkínált 13 200 találat általunk átböngészett legelső tucatjaiban például (az esemény honlapját is beleértve) nyomát sem találni az eredeti alkotói párosának. Annak viszont annál inkább, hogy szerződésszegés miatt a producert volt üzletfelei beperelték.

Maradjunk végül következetesek, és mi se zavarjuk meg rejtezkedésében (a szerény önmeghatározás szerint) „a Kulturális Turizmus Évének legkiemelkedőbb produkciója" tulajdonképpeni főszereplőjét.