Kádár élt, él, élni fog

Nem kívánok György Péter Ha élne Kádár... című írásának érdemi részével foglalkozni, mert Friderikusz Sándor kudarcában tapicskálni önmagában sem volt egy nagy szellemi teljesítmény, erről polemizálni pedig egyenesen nevetséges lenne (ÉS, máj. 16.). Egyetlen mondatot azért kiemelnék az írásműből, amelyben György Péter azt mondja: "Riporterek errefelé nincsenek: Bánó Andrástól Mélykuti Ilonán át a szinte kellemetlenül műveletlen Lakat T. Károlyig ezek az emberek semmi mást nem tesznek, mint alákérdeznek mindenkinek, akit Gyárfás eléjük tesz."

Nem hiszem, hogy Bánó András vagy Mélykuti Ilona a védelmemre szorulna. Ahogy Lakat T. Károly sem, de őt olyan helyzetbe hozta a szerző, amivel szemben nem lehet védekezni. Ha azt mondom, hogy György Péter esztéta Lakat T. Károlyra mondott minősítése nem éppen esztétikus, akkor nem mondtam semmit. Bunkóság így beszélni bárkiről, szakmai hiba az embert minősíteni és nem a teljesítményét elemezni, embertelenség bárkit megalázni.

Erre azért vagyok ilyen érzékeny, mert én nem "szinte", hanem kifejezetten kellemetlenül műveletlen vagyok, és állandóan attól rettegek, hogy ezt egyszer valaki a fejemre olvassa. Jön majd egy kellemesen művelt ember, mint György Péter, és a szemembe vágja a dermesztő valóságot, amit titkolni próbáltam. Akkor kezdtem vágyakozni arra, hogy mégiscsak művelt ember legyek, amikor meglepetésemre a nálam sokkal műveltebbek nem érzékeltették velem, hogy ők milyen nagyok, és én voltaképpen egy szar vagyok. Sőt: zavarba ejtettek azzal, hogy felemeltek, ahelyett, hogy belém tapostak volna. Pedig megtehetnék, hiszen a cipőfűzőjüket sem köthetném meg, és ők ezt tudják. Azt gondoltam: ha ez a bánásmód a műveltség része, akkor az kell nekem.

De most elbizonytalanodtam. Mert ha én is olyan csúcsértelmiségi, gigaintellektuel és univerzálisan művelt ember leszek, mint György Péter, és ez azzal jár, hogy mindenkit hülyének nézek magamon kívül, lekezelek és megalázok másokat, nagyképűen ítélek élőket és holtakat, akkor inkább szeretnék továbbra is kellemetlenül műveletlen maradni, de soha nem gázolni bele senkibe. Szeretnék éppen olyan műveletlen maradni, mint Heller Ágnes, Hankiss Elemér, Kéri László, Lengyel László, Esterházy Péter és mások, akik Lakat T. Károly beszélgetőpartnereiként soha nem érzékeltették, hogy nem egy évfolyamra jártak vele a bölcsészkaron. Viszont a riporterről mindig eszükbe jutott, hogy nem György Péternek, az Észnek beszélnek, hanem több millió magyar embernek, akik ugyan nem sznobok, de szeretnének megérteni valamit a világról, annak ellenére, hogy ők nem a társadalomtudományokban műveltek, hanem másban. És Lakat T. Károly sem hülyézte le Heller Ágnest és a többieket azért, mert fogalmuk sincs a lesszabályról és töredékét sem ismerik annak a mérhetetlen mennyiségű információnak, ami Lakatnak a fociról a kisujjában van (kivéve Kéri Lászlót, mert ő igen). Pedig ez is a műveltség része. És szerintem egy Real Madrid-Manchester United meccs többet ér, mint Kant, Spinoza, Descartes és (horribile dictu) György Péter öszszes tévedése együttvéve.

Ami pedig az alákérdezést illeti: olyan behízelgő mondatot, amilyet György Péter az idézett cikkében leírt, a Nap-kelte egyetlen riportere sem engedett meg magának: "S akkor vonjunk mérleget. Az MSZP több jel szerint is elindult a modern szociáldemokrata párttá válás felé vezető úton. Ezt én nem pusztán rokonszenvvel, de ha tetszik, kifejezett örömmel veszem észre."

Bartus László