Tokaji borcsaták V.
A Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. csak olcsó parlagföldeket vásárolt nyolc éve Hegyalján. Vajon a rákövetkező évek terméséből készült borok miként játszhattak mégis szerepet a kft. gazdálkodásában, és miként juthatott szőlő az utóbbi időben sokat emlegetett bőkezű állami felvásárlásra is, hiszen egy új telepítés csak a negyedik évben válik termővé? Többek között ezt kérdeztük levelünkben a cégtulajdonosoktól. További tényekkel támasztjuk alá a vállalkozás tagjainak megbeszéléseiről készült emlékeztetők valóságtartalmát, és ismertetjük egy sátoraljaújhelyi munkahely-teremtési támogatás eltékozlásának történetét. Beszámolunk az idei szüret közelgő feszültségeiről, valamint arról, hogy az illetékesek másfél év óta nem tudják átadni a Tokaj Kereskedőház Rt. tartós állami tulajdonban maradó ingatlanjait.
Tokaji borcsaták III.
Vajon lehet-e háttéralku a két legnagyobb párt között a Tokaj Kereskedőház Rt. privatizációja kapcsán? A helyi őstermelők és a cég dolgozói ugyanis hiába szövetkeztek megvételére, az ÁPV Rt. túlértékelte a céget, amit ők így képtelenek megvásárolni. Dokumentumaink szerint a Tokaj Kereskedőház Rt. privatizációját Orbán Viktor - bízva újabb győzelmében - a 2002-es választások utánra tervezte. Egy állami ingatlan azonban miniszterelnöksége idején lett a családi érdekeltségébe tartozott tokaj-hegyaljai cég egyik tulajdonosáé, a volt párizsi nagyköveté, Kékessy Dezsőé, aki egy, Orbán Viktor jelenlétében, még jóval az ingatlan meghirdetése előtt tartott céggyűlésen kijelentette: "Kell az a ház!"
Tokaji borcsaták II.
Abszurd gazdasági komédia színtereként mutattuk be másfél éve Tokaj-Hegyalja rendszerváltás utáni első évtizedét (Tokaji borcsaták, ÉS, 2003/47.). A helyzet napjainkra sem változott. A főszereplő Tokaj Kereskedőház Rt. az érdekek hálójában vergődve egy látszatmagánosítás áldozata lett. A politika egyik szent tehene az Orbán-éra alatt arra szolgált, hogy állami milliárdokból dotált szőlőfelvásárlásaival szavazatokat hozzon, még ha e piacrombolás miatt a tokaji bor hírneve is csorbul. Ez idő tájt a hegyaljai őstermelők feltehetőleg még álmukban sem gondolták, hogy a kereskedőház privatizációja már körvonalazódott, a volt állami gazdaság néhány kurrens ingatlanára egy, Orbán Viktor családi érdekeltségébe tartozó hegyaljai cég tulajdonosai spekulálnak. A volt miniszterelnök ebben ugyanúgy partnerük volt, mint az állami támogatások megszerzésében.
Búzasokk
Tokodon a helyzet változatlan
Franz Kafka is megirigyelné a tokodi üveggyár másfél évig tartó környezetvédelmi engedélyezési eljárásának a történetét, amely a cég gazdaságos és környezetkímél
ő technológiaváltásához lett volna szükséges. A tulajdonosok állítják: a beruházás az elhúzódó engedélyeztetés miatt nem valósult meg, az életveszélyessé vált termelést végül le kellett állítaniuk. A hatóságok szerint a cég az anyagi gondjait igyekszik az amúgy szabályszerű eljárásra kenni. A szaktárca hátat fordít, mert véleményük szerint ők nem illetékesek - bár Persányi Miklós elismerte: a gyár nem hibáztatható a hosszú ügymenetért. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy 530 napig eltarthat egy üzem környezetvédelmi engedélyeinek a beszerzése, és senki sem felel 320 ember állásvesztéséért. Ilyen helyzetbe bármely ambiciózus vállalkozás belekeveredhet Magyarországon?A remény neve: Strasbourg
Több mint tíz éve keresi igazát egy vidéki társasház ötszáz lakója. A szavatossági igényükre benyújtott bírósági kereseteiket elévülés miatt a közelmúltban elutasították. Időközben kiderült, hogy létezik egy évekkel ezelőtt kelt irat, amelyben az építtető peren kívüli egyezséget ajánlott nekik. A levelet azonban nem kapták meg, mert ügyvédjük azt egy nem létező faxra küldte el. A felesleges pereskedés miatt kártérítési igénnyel léptek fel a volt jogi képviselő ellen - sikertelenül. Okirat-hamisítás miatt tett feljelentésük sem járt eredménnyel, a nem létező faxra történt továbbításról kapott visszaigazoló szelvény valódiságát a hatóság nem kérdőjelezte meg. Időközben az ügyvédből legfőbb ügyészségi ügyész lett, napjainkra pedig a fax-visszaigazoló szelvény eltűnt a bírósági aktából. A társasháziaknak mindeközben gyűlnek a beadványai, és velük az illetékhátralékuk is. Az ellentmondásos történet során a lakókban kialakult vélemény a törvény előtti egyenlőség évszázados közhelyeit erősíti.
The Ragáts Business Co.
Lehet-e még fokozni a köztévé válságát, amikor az elnökség a kuratórium döntése nyomán olyan elnökkel kénytelen dolgozni, aki a háta mögött szabálytalan, az MTV Rt. számára hátrányos, a reklámpiac szabályainak merőben ellentmondó szerződéseket kötött? Az elnök három egyenlő részre felosztva próbálta négy évre előre eladni a televízió reklámidejét. A három szerződéssel azonban csak az tudott volna élni, aki egyesítve működteti azokat. Az ördögi elméletet az érintettek szűkszavúan cáfolják. A konkurencián kívül üzlet-e bárkinek is a vergődő királyi csatorna teljes reklámideje felett rendelkezni? Annyi biztos, Ragáts Imre szívén viseli az RTL Klub sorsát, hiszen gyanús szerződéseinek aláírói egyéb érdekeltségeiken keresztül kötődnek a reklámpiacon vezető kereskedelmi csatornához.
Pöttyös labda a pornóalbumban
Nehéz lenne olyan embert találni az országban, aki ne hallott volna arról - napokig vezette a média toplistáját -, hogy a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet óvodákba és iskolákba cédén kiküldött tájékoztató anyagában pornóképek is találhatók. Az intézet igazgatója - aki öt éve fideszes önkormányzati képviselő Kecskeméten, és akinek személyes jellegű fiatalkori képei ugyancsak megtalálhatók a sokszorosított cédén - idegenkezűségre gyanakszik, s nem adja jelét annak, hogy megértené: a figyelmetlenségért - bárki által kerültek is a képek az anyagba - ő az egyszemélyi felelős. Kohajda László viselkedése hitelesen ábrázolja azt a tévedhetetlen vezetői attitűdöt, amely a jogos felvetésekre csúsztatva reflektál, válaszai politizálódnak, s miután alulmarad, mártírként szövi az összeesküvés-elméleteket.
Olaj a bűzre VIII.
A szervezett ásványolaj-bűnözésről szóló riportsorozatunk 2000. június 23-án és 30-án megjelent részében bemutattuk a maffiatársaira is tanúvallomást tévő első magyar koronatanút, Nógrádi Zsoltot, és először írtuk meg a család olajszőkítés közbeni lebukásának történetét, valamint az édesapa, Nógrádi József nyomtalan eltűnésének a körülményeit. Továbbá közöltük a hatóságok hivatalos tájékoztatását is. Bemutattuk a birodalmi méretű honi olajszőkítés főbb fejezeteit, elsőként készítettünk interjút Flaisz Ferenccel, akit a koronatanú, valamint Pallag László országgyűlési képviselő a Bács-Kiskun megyei olajmaffia főnökeként nevezett meg. Az ÉS július 14-i számában pedig - mielőtt az olajbizottság nyilvánosságra hozta volna a Nógrádi-féle tanúvallomást - fellebbentettük a fátylat néhány, a tanú által vallott tény igazságtartalmáról. Július 28-i számunkban a jövedéki engedélyekkel és az üzemanyag-vámolásokkal történő visszaélésekről, a visszaszorításukra megalkotott törvények parlamenti vitájáról írtunk, közöltük az érdekesebb módosító javaslatokat, majd bemutattuk az olajozás legújabb kori módszereit is. Augusztus 25-i számunkban tudósítást adtunk a soltvadkerti Nógrádi-ház előtt történt kézigránátos merénylet helyszíneléséről, beszámoltunk a koronatanú körül zajló nyomozások ellentmondásairól, és felvillantottuk a kecskeméti benzinkút-építési láz érdekesebb momentumait. Szeptember 22-én a jelenkori olajozással összefüggő néhány esemény valóságtartalmát firtattuk, és a Nógrádi-vallomás alapján megindult nyomozások állásáról is közöltünk részleteket. December 15-én a Nógrádi Zsolt mögött állók bemutatásán kívül kis jellemrajzot is adtunk a koronatanúról, rávilágítottunk dr. Pintér Sándor ellentmondásos közéleti szerepléseire, a rendőri jelentések sorsának kuszaságára, néhány olajos büntetőper kimenetelére, valamint az olajbizottság következetlenségére. Most azt próbáljuk körbejárni, mitől "zörög a haraszt", vagyis van-e megfellebbezhetetlen alapja annak a közéleti személyiségeket illető szájhagyománynak, amely miatt a koronatanú ellen hamis vád bűntettében eljárás indult.
Élet a kazetta előtt
Deésy Géza, aki a hangfelvételt készítette, amelyen szerinte a Torgyán József fiának szánt kenőpénz átadásának megszervezéséről beszélgetnek, gazdasági jellegű bűncselekmények miatt már két alkalommal is állt bíróság előtt az "átkosban". Jelenleg a Stadler-per negyedrendű vádlottja, s mint ilyen, 1998-ban első fokon négy év letöltendő börtönbüntetést kapott, a Legfelsőbb Bíróság azonban a per minden ítéletét hatályon kívül helyezte. A nyomozás során született vallomások némelyike szerint a visszaigényelt áfát át kellett adniuk Deésynek, és a pénz végül a kisgazdapárt kasszájába került. Jogászok szerint Deésy helyzete az újrakezdődött perben sem rózsás. Stadler ügyvédje elképzelhetőnek tartja, hogy Deésy vádalkut kötött.
