Kis János

Tovább

Tovább

Tovább

A hetvenes évekre Eörsi kívülállóvá vált a marxizmusával is.

Az a marxizmus, melyet ő a maga számára összerakott, nem a rezsim igazolására szolgált, persze, hanem kritikájának eszközéül. Ami mellett rendíthetetlenül kitartott, az az emberi emancipáció alapeszméje volt: olyan társadalomra kell törekedni, ahol az egyén a lehető legnagyobb szabadságot élvezi személyisége autonóm kibontakoztatására, ahol ez a szabadság minden egyén számára egyformán adott, s ahol mindenki a maga életét éli a maga módján, de mégis szolidáris közösségben a többi emberrel.

Szenvedélyesen hadakozott a gyűlöletes balhiedelem ellen, mely szerint az egyik ember megtagadhatja a szolidaritást a másiktól, ha ez máshonnan származik, mint ő; mely szerint az egyik nemzet vagy vallási közösség tagjai különbek a másikénál; mely szerint a párttitkár többet ér a pártonkívüli közembernél, a sikeres vállalkozó az alkalmazottjánál; a lakással rendelkező ember több tiszteletet érdemel, mint a hajléktalan; az állam vagy bármely más intézmény tekintélyét vakon követni kell; és bárki előírhatná másoknak, hogyan éljenek és gondolkodjanak. Ezek az egyszerű, de éles fényt árasztó meggyőződések vezették a tollát akkor, amikor a kádári Magyarország hazugságait leplezte le.

Tovább

Ez az írás egy terjedelmes esszé függelékéül íródott. A teljes szöveg, melynek ősváltozatát az Élet és Irodalom közölte (Az összetorlódott idő, 2007/51., dec. 21.), a Beszélő internetes honlapján, majd a Kallig­ram Kiadónál rövidesen megjelenő, azonos címet viselő kötetben lesz olvasható. Esszém az új magyar demokrácia válságát a jobb- és baloldal közti százéves háború kiújulásával összefüggésben vizsgálja; egy történeti folyamatot igyekszik értelmezni. Függeléke, melyet itt adok, a történeti értelmezés hátterében rejlő demokráciaelméleti föltevéseket foglalja össze.

Tovább

A múlt év tavaszán hosszabb tanulmányt közöltem az ÉS hasábjain az akkor még csak előkészületben lévő Alaptörvényről (2011. március 25., április 1., április 8.). Az Országgyűlés által végül elfogadott dokumentum, valamint a hozzá társuló sarkalatos törvények sora megerősítette főbb állításaimat; elemzésemen érdemben nincs mit változtatnom. Írásom azonban az Alaptörvényre szűkítette figyelmét; az 1989-es alkotmány hanyatlásának hosszú távú folyamatával, bukásának okaival nem foglalkozott. Erről szól a Tóth Gábor Attila szerkesztésében a CEU Press-nél most megjelenő kötet (Constitution for a Disunited Nation) számára írott bevezető esszém, melyet – mintegy a múlt évi publikáció kiegészítéseként – itt közlök. A történet gyakorlati tanulságait összegző záró szakasz az eredetiben nem szerepel.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Válasz Kádár András Kristófnak

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Egy másik olvasat

Tovább

Eörsi István ravatalánál

Tovább

Eörsi István ravatalánál

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2022