Szántó T. Gábor

Flóra az öccse mellett fekszik. Otthon, a Visegrádi utcában sosem alhatnak így, csak itt, a nagymamáéknál, a Holló utcában. Otthon a szobában két heverő áll, csak a lábuk ér össze. Bezzeg itt, a hálószobában, a magas és széles franciaágyon bőven van hely. A tavalyi nyári szünetből is főleg erre emlékezett: a hatalmas ágyra, amin együtt alhattak.

A délutáni hőségben minden a testhez tapad. Ruha vagy lepedő, egyre megy, a forróságtól viszket a bőre. Ebéd után mindenki pihen. Apa, anya, akik nyaralásból jöttek meg, a vendégszobában, és a nagymamáék is, akik nyugdíjasok, a nagyszobában. A nyitott ablakra feszített szúnyoghálón át, a kertből behallatszik a tücskök ciripelése és a méhek dongása, úgy, mint Tokajban. Mindenképpen olyan házban szerettek volna lakni Pesten is, aminek legalább kis kertje van, de úgy, hogy a nagypapa még gyalogosan eljuthasson a zsinagógába, amit ő valamiért sűlnek mond.

Tovább

A hitközség alelnöke és az izraeli üzletember udvariaskodott egy kicsit a Rumbach Sebestyén utcai háromemeletes ház kapujában, melyikük engedje előre a másikat. A medvetermetű Barta végül nevetve annyit mondott a nála jó harminc évvel fiatalabb befektetőnek, hogy egyelőre még ő a vendég, a maga közvetlen modorában átölelte a nála törékenyebb izraeli vállát, és betessékelte.

A tolmácsnő, akinek főnökét nemrég rúgták ki múzeumi igazgatói állásából, ezért neki is távoznia kellett, gépiesen ismételte mondatait angolul. Barta maga elé engedte őt is, majd utána szólt.

Különben is elhalálozási sorrendben megyünk be. Ezt nem kell, hogy fordítsa.

Angéla döbbenten kapta hátra a fejét. Arcán először lehetett érzelmet felfedezni reggel óta, amióta elindultak az ingatlanbejárásra. Nehezen viselte az akasztófahumort, amivel új munkahelyén lépten-nyomon szembesült. Barta ártatlan csecsemőképpel mosolygott.

Tovább

A szexualitás és az erőszak egymással összefüggésben jelenik meg a Lovashadsereg és aLovashadsereg körül írásaiban. Babel szűkebb világában, a XX. század első két évtizedében a tradicionális zsidó és a konvencionális, rendet és utódnemzést célzó polgári formák szabályozták a férfi–nő viszonyt, ez alól csak a prostitúció jelentett kivételt. Nem véletlen, hogy más kortárs írókhoz hasonlóan, akiknek az ösztönkiélés és a polgári formák konfliktusa élményanyagául szolgált, a prostitúció Babel fontos témája lett, nem csupán a fent ismertetett két elbeszélésben, hanem az Igyekvő asszony, Az első honoráriumom, a Gapa Guzsva, a Dante utca és a Doudou, illetve az Odesszai történetek két darabjában is(...) A felnőtt Babel idegen: kultúrájában, habitusában zsidó a kozákokhoz képest, de saját zsidó polgári hátteréhez képest is idegenné válik kommunistaként, a Lovashadsereg tagjaként. A zsidó háttér egyszerre etnikai és etikai (vallási és viselkedésbeli) korlátokat emel elé, amit a gorkiji intés (menjen a nép közé) nélkül is érez, az csak megerősíti szándékában, hogy megkíséreljen túllépni mindezen. Önmagát keresi, a kulcsot saját személyiségéhez. Ugyanaz vezérli a Kulcslyukon kukkoló hősét, mint a Lovashadsereg brutalitástól borzongó tudósítóját, vagy az Odesszában ezt így csinálták hallgatóját, „kinek orrán pápaszem fityeg és lelkében ősz borong”, s akinek a világ, világa megértéséhez legalábbis el kell tudnia képzelni a történetet elbeszélő Arje-Lejb szerint, hogy „képes egy éjszakát eltölteni egy orosz nővel, és az orosz nő kielégülten távozik”.    

Tovább

A vers beszélője anyanyelve közösségéhez szól, ugyanakkor próféták utódjaként int felvilágosító szózatában. A vers címzettje, a kollektívum megjelölése olyan benyomást is kelthet, mintha valaki kívülről szólna egy másik entitáshoz. Ennek ellentmond, hogy Berzsenyi azonos cím alatt belülről írt, a nemzet részeként, intő szónokként, szellemi iránymutatóként kiemelkedve, megszólítva népét. Füst verse ugyanakkor nyíltan reflektál távoli származására is, amikor a vers beszélője így fogalmaz: „vedd a Libanon / Ős cédrusát, e háromezeréves szűzet, – rá hivatkozom, mert / onnan vándoroltam egykor erre”. Bizonyos kívülállás jellemzi, egy másik hagyományból eredeztetettség, talán a relatív kívülállásból eredő tisztánlátás, és az „Én prófétáktól származom” mély öntudata, másrészt legitimációs kívánkozás és az elfogadás/megértés iránti vágy.

Miközben egyes szám második személyben, bensőségesen, személyesen szólítja meg a kollektívumot, a cím többes száma ellenére felmerülhet, hogy a vers beszélője önmagához beszél, hogy az antiszemita megvetés ellenére ne uralkodjon el rajta az idegenségtudat, a viszont-gyűlölet, ne veszítse hitét az anyanyelvben, magyarságában, ne forduljon vissza az azonosságvállalás útján, ha mások el is fordulnak tőle.

Tovább

Garde-de-dames - Tematikus prózaösszeállítás

Összeállításunkban két novellát olvashatnak, többek között a kiszolgáltatottságról, a szexuális erőszakról.

A lány belépett a patinás környezetéből kirívó, vasbeton elemekből épült Király utcai házba. Félszegen állt a földszinti folyosón, elfelejtette megkérdezni, hányadik emelet. Amikor megtalálta a rabbi nevét a postaládán, megkönnyebbült. Felment és becsöngetett. Szigorú ábrázatú, kövérkés, körszakállas, szemüveges férfi jelent meg az ajtórésben.

Maga az? Na, végre!

Elnézést, rabbi, mentegetőzött a lány, nem járt a metró.

A férfi lesegítette a lányról a kabátot, közben észrevétlenül az alakját mustrálta.

Nagyon csinos ma a kisasszony.

Köszönöm, simított végig testéhez simuló barna garbóján, térd alá érő szoknyáján a lány. Hosszú, hullámos haja is barna volt. Igyekezett egyszerűen, nem kihívóan felöltözni, de természetes vonzerejét nem tudta elnyomni.

Azt hitte, hogy az egymással félig szembefordított bőrfotelekbe ülnek, de a férfi, alig észrevehetően megfogva a karját, a kanapéhoz irányította.

Itt kényelmesebb. Inni valamit?

Tovább

A föld alá, barlangba, elsüllyedt zsinagógába, a múltba bújni a jelen kiüresedő, értékeket korrumpáló, uniformizálódó világa elől, alámerülni a hagyomány világába, előásni és újra-felfedezni azt, dialógushelyzetbe lépni vele és megkísérelni megszólaltatni – ezekkel a tétekkel játszik Lunc, Agnon és Abécassis idézett elbeszéléseinek világa, és a hiányt, a kívül-rekedtséget a legabsztraktabb formában rögzítő Kafka is. 

Tovább

Tovább

Tovább

Mindig mondta, hogy nem holokausztíró, de nem hittek neki. Holott, ha valaki elolvassa a Sorstalanság első harminc oldalát, világossá válik számára, hogy írója olyan tudás birtokosa, melynek forrása legalább annyira a modern lélektan és filozófia, mint a vészkorszak tapasztalata.

Tovább

Tovább

Salinger apja azt akarta, hogy fia folytassa a sajt és sonkakereskedést, de J. D. menekült ettől. Vegetáriánussá vált, apja temetésére se ment el, az apa figuráját negligálta könyveiben. A felemás zsidó családot, a második világháborút, s a szüntelen eredményre, harcra épülő lét tapasztalatát próbálva megemészteni, a nyugatias, zsidós kényszerekkel szemben a pszichoanalízisen iskolázott elbeszéléseket, majd a kereszténységet és főleg a buddhizmust olykor ideologikusan sulykoló regényeket írt. Gyerekhősei rádióvetélkedők eminens szereplői, tudálékosak, koravének, felnőve érzelmileg elidegenedettek, gyermetegek. Kamaszodva lázadnak, első generációs értelmiségiek, művészek, megszállottak és betegek lesznek. Önmagukat és egymást a természetes élet lehetősége híján költészettel, vallással, filozófiával próbálják gyógyítani. Akinek ez sem sikerül, mint az életmű tengelyében álló Seymournak: öngyilkos lesz.

Tovább

Tovább

Tovább

(Eyal Segal: Release: Return. Fuga, Budapesti Építészeti Központ, megtekinthető április 24-ig.)

Tovább

Tovább

Tovább

A londoni British Librarybe belépni bizonyos megilletődöttséggel jár, és némi riadalommal, tudom-e használni a számítógépes rendszert. Mielőtt az olvasóteremben leülök, elveszettség fog el: a hiányzó otthonosság, a szétszórtság és a kicsinység, a szertefoszló én tapasztalata, amit menekülésképpen legszívesebben azonnal fikcióba fordítanék.

Tovább

Tovább

Tovább

A modern európai zsidó irodalom – mondhatjuk némi iróniával – Amerikában születik. A számos európai ország zsidó írásművészetét bemutató Jewish Writing in the Contemporary World antológiasorozat tíz kötete az ezredfordulón jelent meg, köztük honi írók munkáival. A 2008-ban kiadott Contemporary Jewish Writing in Europe európai és amerikai tudósok közreműködésével a II. világháború utáni irodalmat elemzi a kortársakig. A művek hazájukban is elismert, gyakran kiemelkedő szerzők alkotásai, de e sajátos perspektíva révén új, hazájukban nem feltétlenül bevett kontextusba kerülnek. 

Tovább
Élet és Irodalom 2019