Paul Lynch: A próféta éneke
Ali Smith: Gliff
Fríđa Ísberg: A jelölés
Juli Zeh: Corpus delicti
Egy per krónikája

----------------------------------------------------------------------------------

► Márjánovics Diána: Rendezett restanciák. Válogatott kritikák 2015–2026. Könyvpont Kiadó, Budapest, 2026, 179 oldal, 3500 Ft

Márjánovics Diána elemző hangja egyenletesen érzékeny és elokvens, a történelmi-kulturális szövegkörnyezet mellett a kiadás filológiai kontextusait is feltárja, az érvelések bizonyítása precíz, miközben címadásaiban, nyitóbekezdéseiben, gondolatmenetében intellektuális játékosság és kalandozó kreativitás látható. A fiatal kritikusnemzedék egyik legfelkészültebb, egyedi látásmódú képviselője, akinek gyakran tanulmányértékű kritikáira minden platformon érdemes odafigyelni.

► György Péter: Lépcsőházi katarzis. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2024, 144 oldal, 4999 Ft

A felejtés ellenszere, az emlékezet mankója és létrehozója nem más, mint az externalizált médium, a kimondás, a leírás gesztusa, a szavakból szőtt emlékezetpalota. „Amit az ember el akar felejteni, mondta az anyám 2009 telén, arról nem beszél” (138.) – idézi a Lépcsőházi katarzis az Apám helyettet. Valami ilyesmire utalhat az első fejezet is, amely nem is említi az anyát; a látszólag nem kapcsolódó prágai zsidó múzeumról szól: „a falakra ráfestett nevek az épületet, ezt a gyanúba keveredett túlélőt mintegy újraavatták, reszakralizálták azáltal, hogy láthatóvá tették, ami történt” (17.). A szövegrészek hömpölygésében, bár némelyiknek a felszínen nincs köze az anyához, vagy fordítva, a folyamatosan egyre személyesebbé váló történetnek, az édesanyját gyászoló fiú narratívájának látszólag nincs kapcsolata a holokauszt emlékezetével, mégis közös, hogy mind az egyéni, mind a kollektív szint a magától értetődő emlékezetnek ugyanabból a deficitjéből indul ki.

► Alasdair Gray: Szegény párák. Fordította Dányi Dániel, Gömöri Péter, Moldova Júlia. Álomgyár Kiadó, 2024, 398 oldal, 6299 Ft

A feminizmus és a szocializmus ügye itt szorosan és magától értetődően fonódik össze, de sosem válik kiáltványszerűvé, ami többnyire a regény különleges illusztrációinak és szövevényes szerkezetének köszönhető, és ami radikálisan megkülönbözteti a film lineáris logikájától. A Szegény párák ugyanis egyrészt könyvtárgy – Gray nemcsak író, hanem grafikus is – melynek tizenkilencedik századi anatómiai ábrákat és lenyomatokat idéző illusztrációi legalább annyira egyedi megjelenést kölcsönöznek a kötetnek, mint Lanthimos látványvilága a filmnek. A kötet másrészt a talált kézirat toposzára játszik rá, de McCandless magánkiadású kötetkéjéhez mellékeli nemcsak a megtalálás történetét, de Dr. Victoria McCandless (korábban Bella Baxter) levelét, illetve Alasdair Gray „kritikai és történeti jegyzeteit” is, amelyek kiegészítik, kikezdik, aláássák egymást: ebben a tekintetben is frankensteini szövegről beszélhetünk.

► Abdulrazak Gurnah: Paradicsom. Fordította Neset Adrienn. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2023, 304 oldal, 5499 Ft

A Paradicsom Yusuf története, akit tizenegy éves korában egy kereskedőnek adnak a szülei az adósságuk fejében. A megkapóan szép fiú egy ideig a kereskedő, Aziz bácsi boltjában dolgozik, majd vele tart egy, az ország belsejébe tartó kereskedelmi útra, végül pedig egy kínálkozó lehetőséget megragadva megszökik. A regény első pillantásra – még az Utóéletek többnyire konvencionális, bár el-elkalandozó családregény-szerkezetéhez képest is meglepően egyszerűnek és lineárisnak tűnik; a legtöbbször szikár, érzelmeket vagy Yusuf gondolatait a ténylegesen kimondott szavain kívül gyakorlatilag egyáltalán nem közvetítő próza a fiú felnőtté válását követi nyomon.