Daniel Tammet: Kék napon születtem. Fordította Lelik Krisztina. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019, 272 oldal, 3999 Ft

S hogy mégis kicsoda Daniel Tammet? Nos, ő egyike azon híres savant-szindrómásoknak, akik szerencsésnek mondhatják magukat, ugyanis az autizmusnak egy jól funkcionáló változatában érintettek – Asperger-szindrómájuk van. Daniel Tammetnek lenyűgöző a nyelvérzéke, átlagon felüli az IQ-ja, rendkívüli a memóriája, és észveszejtő matematikai bravúrokra képes. Ugyanakkor a legtöbb savant-szindrómáshoz hasonlóan gyerekként ő is nehezen alakított ki társas kapcsolatokat, és a praktikus feladatok kifogtak rajta. Már a könyv címe is – Kék napon születtem (Born on a Blue Day, 2006) – elárulja a szerző mondhatni érzéki viszonyulását a számokhoz és színekhez.

Ungvári Tamás: A Gólem és a prágai rabbi. Scolar Kiadó, Budapest, 2019, 251 oldal, 3999 Ft

Ungvári elsődleges forrásként Gershom Scholem kabbala-kutatót jelölte meg, aki szerint: „a Gólem szóbeli mágia útján az isteni név használatával ember által alkotott lény, a zsidó misztika homunkulusza.” Vagyis nem másról van szó, mint a halandó ember múlhatatlan vágyáról, hogy a Teremtőhöz hasonlóan, maga is alkotó lehessen. Ennélfogva a Gólem-képzet a világ teremtésével függ össze, aminek az ősforrása a legrégebbről ismert kabbalista irat – a Széfer Jecíra (Alkotás könyve). Ennek a misztikus műnek a pontos keletkezési idejét nem ismerjük, de valószínűsíthetően a III. és a VI. század közötti időre tehető. A mágikus szöveg – egyebek mellett – egyfajta útmutatót ad ahhoz, hogy miként lehet betűk és számok kombinációjából életre hívni egy mesterséges lényt.   

Philip Roth: Isten veled, Columbus. Fordította Nemes Anna. 21. Század Kiadó, Budapest, 2019, 351 oldal, 3690 Ft

Az amerikai-zsidó író első kötete olyan, mint egy kitűnő némafilm-kópia: némiképp túlírt gesztusokkal, de tapintható érzékiséggel meséli el a lényeget családról, szerelemről, bajtársiasságról, életfájdalmakról, megéltségekről. A nagyszerű némafilmesekhez hasonlóan, az akkor még pályakezdő Philip Roth is jelzésszerűen jeleníti meg a kikívánkozó élet-sűrű történeteket. A címadó kisregényt és öt novellát felölelő könyv csaknem minden szövegében főszerepet kap a zsidó anya (jiddise máme) fojtogató túlszeretése, valamint a későbbi regények önreflexív belső monológjait idéző beszédtöredékek életről, halálról. A nagyobb lélegzetű írás, az Isten veled, Columbus egy gazdag zsidó lány és egy szegény zsidó fiú love storyja, de igazán izgalmassá a mellékszereplők teszik a történetet. Habár elvarratlan szál marad a könyvtárosként dolgozó fő karakter és a tanulatlan, a művészeti albumokat plasztikus egyszerűséggel „testészeti” könyveknek nevező színes bőrű kisfiú baráti kapcsolata, előrevetíti a későbbi regényekben részletesen kibontott társadalmi problémákat.