Kosáry lutheránus vallású, honorácior értelmiségi családban született a multikulturális Selmecbányán. Liberális nevelést kapott a Trefort utcai mintagimnáziumban, ami után gondolhatnánk, hogy távol állt a korszak legnagyobb traumáját bűnbakképzéssel megoldani kívánó fajiságtól. De a korszellem a harmadéves egyetemista pesszimista naplójegyzeteiben is érződik: „Kultúránk zsákutcába jutott, irodalmunk tömegcikk, a vallások küzdelme kenyérharc. Gyökeres magyar faj nincs, állandó felhigítás az egész nemzet. (…) Nekünk csak meg nem valósult lehetőségeink vannak és elszalasztott alkalmaink. Most is csak vegetálunk. A zsidóság erősebb, életképesebb, rajta ül gazdasági életünkön, kultúránkon, megelőz és kisajátít.” Az idézett hanyatlástörténet Szekfű Gyula ekkortájt megjelent Három nemzedék című korszakos munkájának, a népi írók műveinek és nem utolsósorban A Nyugat alkonyának hatása alatt született.

A győztesek igazi arca
Kertész Imre vezérkari őrnagy naplója az amerikai hadifogságból, 1945
Betina Anton: Trópusi menedék
​​​​​​​Josef Mengele Brazíliában
Szécsi Noémi: Régen minden lánynak jutott férj
A nők neveltetése és szereplehetőségei a 19–20. században
Rehák Géza: Vörös riviéra
​​​​​​​A Balaton a Kádár-korszakban

​​​​​​​---------------------------------------------------------------------------------

► Mihail Zigar: Az Ukrajna leroha­ná­sáig vezető út. Fordította Bar­tók Imre. Athenaeum Kiadó, Bu­dapest, 2024, 348 oldal, 6499 Ft

Mihail Zigar nem történész, ami számtalan helyen érződik. Témába nem vágó megállapításai, indokolatlan párhuzamai meghökkentik az olvasót. Például van-e értelme G. Washington függetlenségi háborúját „egy lapon” (47.) emlegetni a J. Pugacsov vezette parasztfelkeléssel? Ügyetlenségnek tűnik a „Moszkva a harmadik Róma” tétel kapcsán Bécset nevezni a Nyugat Rómájának, az oroszországi jobbágyrendszer talán valóban a legembertelenebb volt Európában, mégsem szoktuk rabszolgaságnak nevezni. Az információgazdag könyv legfőbb értéke az Ukrajna függetlensége mellett kiálló, az agresszor Oroszországot elítélő etikája. Minden során érződik, hogy Zigar a történteket személyes ügynek tekinti: „[a] mi mítoszaink 2022-re a fasizmushoz vezettek.” (5.) Az epilógusban heves önvád mardossa, hazája bűneit magára veszi: „A birodalom a mi betegségünk – a függőségünk.” (291.) Dosztojevszkiji befejező mondatában a bűnhődést is kilátásba helyezi.

Gali Máté: A próbára tett nemzet
Fejezetek Magyarország modern kori történelméből
Ismeretlen Budapestek
Kis történetek a város múltjából
Ablonczy Balázs: Az utolsó nyár
Magyarország, 1944
Eőry Gabriella: Kaszinók Magyarországon
Különös tekintettel a két világháború közötti budapesti kaszinókra

----------------------------------------------------------------------------------------------

Ungváry Krisztián: A Mindszenty-mítosz
Michael Borchard: Egy nem mindennapi barátság
Komoróczy Géza: Jogot, mert emberek vagyunk
Paul Lendvai: Ausztria álarc nélkül

-----------------------------------------------------------------------

Magyar Zoltán: Árpád-házi Szent Kinga
Tasiné Csúcs Ildikó: Szent-Györgyi Albert, a tudós politikus
Gerő András: Liberális látószög
Roman Holec: Diadal és katasztrófa

François Kersaudy: Himmler masszőre
Kovács Szabolcs: A nagysármási zsidók meggyilkolása 1944. szeptember 16–17.
Boros Anikó: Pusztavám 1944
A szovjet típusú rendszer időszakának vitatott kérdései