„lerágott csont az ember”
► Marno János: Hazatűnés. Tűnődések egy tűzfalablakban. Su/cure-sale Kiadó, Lyon–Budapest–Athén, 2025, 132 oldal, 4990 Ft
Az „írást / szétfújhatja egy hirtelen támadt szélroham, / mintha felhasadt papírzsákból a cementport”, írja Marno, rákérdezve a súlyra, amit a költő cipel. Vagyis az Építkezés az Új utcában terhe a semmi esélyét jelenti, amikor a vers emlékével sétálok a Práter utcán. Szembefordított, üres vécécsészéket látni a félhomályos kirakatban, felettük felirat: „Wellis. A természet élménye”. Utóbbi már a zuhanykabinon szerepel, a cég a vízesésre gondolhatott, nem a szarásra. De a kompatibilitás többirányú. Itt könnyű arra gondolni, hogy Marno költészete előszeretettel mutatja a természetet olyannak, mint amivel a testünkben és/vagy testként is találkozunk, mozgékony és akadályszerű, vagy akár alapanyag: „Útban van a lábam”. A hazatűnést ezért akár annak is köszönhetjük, hogy szólít a szükség. Persze a szó a hazaszeretet tárgyának elvesztésére, az otthontalanná vagy porrá válásra, a belakható világ tüneményszerű megmutatkozására is utalhat. Jósolhatjuk az újabb értelmezéseket, ahogy időnként többé-kevésbé értő füllel hallgatjuk a zsigereink jelzéseit.
Bullshit job poetry?
► Szijj Ferenc: A madarak tudása. Négyszáz négysoros. Magvető Kiadó, Budapest, 2026, 128 oldal, 5499 Ft.
A halkság bizonyos értelemben Szijj költészetére is jellemző, persze vannak kivételek, gondoljunk például A lassú élet titka (1990) egyik zárlatára: „olyan zenét játsszál nekem, / hogy szúrjam tökön magam”. Vagyis a káromkodhatnék annak ellenére viszonyítási pont ebben a lírában, hogy trágárságokat (és felkiáltójelet) nagyon ritkán találunk itt. Gyakoribbak a higgadt beszámolók arról, ami a létezést mégis nyűgös dologidővé teheti, ha, mondjuk, „[é]lesztővel működő órát tettek” a hasunkra, és azt kell figyelni. De minek?
Tandori az alapoknál ásott
Tandori Dezső hatvankét verse Barátaim, találkozunk a fűben címmel jelent meg 2025 tavaszán (Helikon Zsebkönyvek, 145.), Sirokai Mátyás válogatásában. A kötetről és az életműről beszélgettünk.
A meteortól a varangyig és vissza
► Sirokai Mátyás: Hangszerek egy távoli kézben. Versmontázsok egy regénytrilógiából. Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2023, 84 oldal, 3000 Ft
Viszont aki a hibriditás (nyelvi regiszterkeverés) fokozását várná, azt látja, hogy Sirokai verseskötete homogénebb, mint a regény. De mi tette egységessé? Talán a szépségvadászat. Főleg azok a Bartók-töredékek köszönnek vissza, amikben az ahítat és a cinizmus keveredik, mindig úgy, hogy az artikuláció harmonikussága nem szűnik meg akkor sem, ha a bomlás kerül szóba.
