Harvey Sachs: Schönberg
Miért fontos
Roger Scruton: A zenéről
Grabócz Márta: Zenei jelentés és narratív stratégiák
18–20. századi zeneművekben
Theodor W. Adorno: Moments musicaux
Újraközölt tanulmányok 1928–1962

---------------------------------------------------------------------------------

► A hallgatás terei – A kortárs zene nyilvánossága a Kádár-kori és a rend­szer­váltás utáni Budapesten. Szer­kesz­tette Ignácz Ádám. Fő­vá­ro­si Szabó Ervin Könyvtár, Bu­da­pest, 2025, 156 oldal, 5800Ft

Hét fejezetből és egy előszóból áll a kötet. A tanulmányokból kettő egy-egy személyt (Petrigalla Pál és Végh László), három egy-egy együttest (Új Zenei Stúdió, a 180-as Csoport és a Budapesti Fesztiválzenekar), egy pedig egy újonnan megalakuló intézményt (Budapest Music Center) állít fókuszba. Ezek az írások furcsán egyensúlyoznak általánosságok és lokális specialitások között. Míg egyik oldalról a tényrögzítést az a történetírói hozzáállás lengi be, miszerint az egyes megtalált adatok történelmi jelentőséggel bírnak; addig a másik oldalról szűk közegek makrovilágával találkozunk, amit a nosztalgia és az intim közelségbe kerülő emberi sorsok tesznek jelentékennyé. Az egyensúlyozás nem megy mindig hibátlanul. A probléma pedig abból adódik, hogy maga a téma is ugyanúgy egyensúlyoz: történelemformáló erővé vagy intim vallomássá legyen?

► Kis Petronella: Fantázia és fúga. Zenei témák, formák és műfajok Csáth Géza írásművészetében. MMA Kiadó, Budapest, 2025, 356 oldal, 5400 Ft

A kötetből szinte teljesen hiányzik a kritika. Csáthnak sem zeneesztétikai, sem zeneszerzői munkássága nincs reflektálva. Emiatt a Hamvazószerdához írt kísérőzene elemzése sem lehetett teljes. Kis nem vállalkozik arra a feladatra, hogy Csá­thot mint zeneszerzőt vagy zeneesztétát megítélje. Csáth zenei beszámolóiból és a kötetben közölt facsimilékből azonban világosan kirajzolódik, hogy zeneileg érzékeny, de komponistaként szinte dilettáns volt. Mindemellett Csáth koncertbeszámolói és zeneműelemzései olyan kincsek, amik irodalmi értékük miatt egyedülállók talán az egész zenekritika és zeneesztétika történetében. Emiatt is fájó annyira a kötet iránytévesztése.

► Fazekas Gergely: Négynegyed. Írások régi zenéről, új zenéről, életről, zeneéletről. Equibrilyum Könyvkiadó, Budapest,  2025, 422 oldal, 5990 Ft

A problémák elbagatellizálódása nem pusztán a kérdésfeltevésben keresendő, hanem sokkal inkább a válaszokban. A releváns és általános zenei problémákra (jobb emberré tesz-e a zene, számít-e az előadó magánéleti összeférhetetlensége) Fazekas általános válaszokat ad, ezzel a problémákat csak beárazza, ahelyett hogy sokrétűségüket kibontaná, és egy-egy zenei élményével kiegészítve állást foglalna. Például a historikus előadói gyakorlat szembeállítása a kortárs zenével, vagy annak vizsgálata, hogyan hat a ma élő zeneszerzőkre a zenetörténet, mind egydimenziós problémákként merülnek fel, és úgy is oldódnak meg.