► A Párhuzamos autonómiák – Klimó Károly és alkotótársai a Barcsayban című kiállítás 2026. május 2-ig látható a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.

Nincs tanítvány mester nélkül, és ennek a fordítottja is igaz. A mester átadja tudását növendékeinek, aktív részvételre buzdítja, folyamatos fejlődére ösztönzi őket. Az egyetem falai közül frissen kikerültek vagy megfogadják a jótanácsokat (többségük megszívleli), vagy ezektől függetlenül haladnak a maguk útján. A Párhuzamos autonómiák – Klimó Károly és alkotótársai a Barcsayban című tárlat művészei eltérő irányokba tartanak, miközben örökségként viszik tovább Munkácsy-díjas mesterük szemléletét.

A kiállítók: Baranyai Levente, Batykó Róbert, Benczúr Emese, Győri Andrea Éva, Lakner Antal, Rita Acker­mann, Navratil Judit és természetesen az idén kilencvenedik életévébe lépő Klimó Károly. A megnyitón látott sokadalom és John Batki író, műfordító, kilimnológus megnyitó beszéde világossá tette, hogy az est, a tárlat főszereplője Klimó.

► Sulyok Gabriella Papír-talányok című kiállítása 2026. április 19-ig látható a Museum Hotel Galériában.

Rejtélyes világunkban megannyi titok vár felfedezésre a képzőművészet területén is. Mit rejt Mona Lisa mosolya? Mit is ábrázol egy absztrakt kép? A Munkácsy-díjas Sulyok Gabriella Papír-talányok című kiállításának alkotásai is titokzatosak. Egymásba gabalyodó vonalak, foltszerű struktúrák csodálatos kavarodásának lehetünk tanúi, de hogy pontosan mik ezek, mit jelképeznek, nem tudjuk.

► A Szecessziós Zsolnay remekművek − Virág Judit és Törő István gyűjteménye című kiállítás 2026. április 19-ig látható a Virág Judit Galériában.

Ha szeretjük az igazán szép kerámiát, és valami különlegeset akarunk látni, kihagyhatatlan lehetőség a Virág Judit Galéria új, a gyűjtők nagyvonalúságából ingyenesen látogatható kiállítása. A Szecessziós Zsolnay remekművek − Virág Judit és Törő István gyűjteménye varázslatos „utazásra” invitálja a látogatókat. Visszatérhetünk a múltba, a világhíres manufaktúra aranykorába, amikor más stílusok mellett pompás szecessziós remekművek is készültek.

► A Postafordultával – vizuális episztolák. Művészeti levelezés Palik Eszter és Horváth Lóczi Judit között című kiállítás 2026. április 3-ig látható a Karinthy Szalonban.

„A szó elszáll, az írás megmarad” – tartja a régi latin mondás. Egy kimondott szónak is lehet ereje, és hogy ne merüljön feledésbe, fontos, hogy le is írjuk azt. A szóból aztán mondatok, szövegek keletkeznek, és ha ezt megosztjuk valakivel, üzenünk, levelezünk. A hagyományos papírforma kihalófélben van, de Palik Eszter és Horváth Lóczi Judit éppen ilyenformán lépnek diskurzusba egymással a Karin­thy Szalonban látható Postafordultával című kiállításukon.

► Csilléry Orsolya grafikusművész Sár-arany című kiállítása április 26-ig látható a Műcsarnokban.

A természetszeretők sokféle tájat járnak be. Hol sűrű erdőbe vezet az útjuk, hol bokrokkal, fákkal szegélyezett tisztásra vagy a hegyekbe. A Műcsarnokban kiállító Csilléry Orsolya tájképein is hangsúlyos szerepet kapnak a fák, facsoportok jelennek meg különös atmoszférájú helyeken. A Sár-arany tárlata bizonyíték arra, miért népszerű máig is a tájképfestészet, és hogyan lehet szinte csak fákkal láttatni a természet erejét és rendjét.

► Kő Pál Szárnykészítő című kiállítása 2026. február 15-ig látható a Műcsarnokban.

Előfordul, hogy egy alkotó „szárnyakat ad” generációjának, a rá következő nemzedéknek. Fejlődésre inspirál, műveivel összegez, azaz egyszerre kötődik a hagyományhoz és új utakat jelöl ki. Ilyen volt Kő Pál. Nagy művész, nagy ember, aki maradandó értéket teremtett. Nevét most a Műcsarnok falai között rendezett Szárnykészítő című kiállítás vési be emlékeztetőül a magyar szobrászművészet történetébe.

A nagyszabású, három termen át vezető tárlat tiszteletadás Kő Pál gazdag œuvre-je előtt. Felemelő érzés összegyűjtve találkozni a munkáival, és megtapasztalni azt a sokszínűséget, ami pályáját jellemezte.

► Az Impulzusok – Szőcs Miklós TUI szobrai című kiállítás 2026. január 11-ig látható a Műcsarnokban.

Szőcs Miklós TUI Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész. Januárig látható a Műcsarnokban Impulzusok című tárlata, amely átfogó képet nyújt több évtizedes pályájáról. Megismerhetjük a ritka faanyagokkal, rétegelt lemeztömbökkel dolgozó alkotó szobortárgyainak szépségét és a „bennük önmagát kinyilvánító láthatatlan erőteret”.

► Horkay István Theatre of the Absurd című kiállítása december 5-ig látható a szentendrei Vinczemillben.

Az irodalom és a színház világának jól ismert fogalma az abszurd dráma, amely a céltalanságról, a lét teljes értelmetlenségéről szól. Szereplői olyan tehetetlen figurák, akik nem tudnak kitörni passzivitásukból. Mindez tragikusan hangzik, és az is. Jelen esetben azonban közel sem ilyen drámai a helyzet. Horkay Istvánnak a szentendrei Vinczemillben látható Theatre of the Absurd tárlata címe ellenére sokszor csal mosolyt az arcokra.

A tárlat kompozícióinak groteszk, komikus szereplőit vidáman lehet nézni, annak ellenére, hogy van bennük valami ijesztő is.

► A Menny és Pokol házassága – William Blake és kortársai című kiállítás 2026. január 11-ig látható a Szépművészeti Múzeumban. Számunk képeit a kiállítás anyagából válogattuk.

 A megszokottól eltérő, kivételesen eredeti művész látomásos rajzai, festmé­nyei korának szelleméből fakadtak. „Az érzelmek és az irracionalitás más kor­társ brit alkotókat is foglalkoztattak, sokan választottak erősen szubjektív témákat és kutattak a spirituális megújulás vagy menekülőutak után” – ol­vashatjuk az Alice Insley társkurátor és Regős Csilla kurátor által megvaló­sult tárlat ismertetőjében. „Blake-hez hasonlóan ők is egy felbolydult világra reagáltak.” Olyan világtörténelmi események zajlottak, mint az amerikai füg­getlenségi háború és a francia forradalom, de számos politikai és társadal­mi forrongás is jelezte, hogy a kor embere nehéz időket élt. Bár az ipar, a tech­nológia soha nem látott mértékben fejlődött, nem irigyelhetjük, hiszen „el­szenvedőként” borúlátóan tekinthetett a jövőbe, csak némileg bizakodva egy szebb világ eljövetelében. Mindenesetre Blake és nemzedékének mű­vé­szete egy kiúttalannak vélt, válságokkal küzdő világ szellemiségét tükrözi.

► Felsmann István Verve című kiállítása a Deák Erika Galériában.

A digitalizáció korában egyre kevesebben vesznek papíralapú újságot, magazint. Jóformán minden megtalálható a világhálón, megkönnyítve ezzel az olvasók dolgát. Az 1937 és 1960 között kiadott Verve párizsi, modernista művészeti magazin volt egy olyan korban, amikor még nem létezett internet, a nyomtatott kiadványoknak fontos szerepe volt. Felsmann István kiállítása a Deák Erika Galériában nem véletlenül kapta a Verve címet, ugyanis ennek a magazinnak a lapjait idézi meg.

► Karácsonyi László „Karomvölgy” című tárlata október 8-ig látható az Inda Galériában.

Nem tudom, hogy másoknak miként telt a gyermekkora, jómagam szerettem dinoszauruszokról szóló meséket nézni a televízióban. Vagy játszani velük, egymásnak „ereszteni” gumifigurájukat, kitalálni róluk történeteket. Karácsonyi László az Inda Galériában látható tárlata, a „Karomvölgy” felidézi bennem gyermekkorom dinoszauruszokkal töltött idejét, amikor órákon keresztül a bűvkörükben éltem.

► Tolnay Imre Térgesztusok című kiállítása szeptember 21-ig látható a Műcsarnokban.

Tolnay Imre művészete azért olyan jellegzetes, mert egyszerre absztrakt és figuratív, transzcendens és realista, gesztusjellegű és geometrikus – olvashatjuk a Műcsarnokban látható Térgesztusok című kiállításáról. Anyaghasználata is figyelemre méltóan gazdag: fát, földet, fémet, gyapjút, homokot, szenet, vakolatot és plüsst egyaránt alkalmaz. A Fazakas Réka által kurált műcsarnokbeli kiállításán kompozícióinak textúrái, nagy gesztusokkal húzott vonásai táncot lejtenek egymással.

► Szunyoghy András Anatómia című kiállítása október 19-ig látható a Műcsarnokban.

Mindig is csodáltam az anatómiában jártas embereket, akár a biológia tudományában, az orvoslásban, akár a rajzolásban foglalkoznak vele. Szunyoghy András grafikusművész Anatómia című kiállítása is ámulattal töltött el a Műcsarnok kiállítótermében. Alkotásait látva azonban az is bebizonyosodott, hogy nemcsak anatómiából, de a réz- és a linómetszés technikájából is „jeles”.

► A Minduntalan. Krasznahorkai László prózavilága című kiállítás október 26-ig látható Szentendrén, a MűvészetMalomban.

A Szentendrére vezető főút mellett egy molinót pillantok meg. A tábla „büszkén” hirdeti, hogy a Ferenczy Múzeumi Cent­rum­hoz tartozó MűvészetMalomban kiállítás nyílik Minduntalan. Krasznahorkai László prózavilága címmel. Jogos a kérdés, vajon mit állíthat ki egy író, mire számíthat a látogató egy irodalmi tárlaton. Nehéz elképzelni tollforgatónk helyét egy múzeumban, azonban, Krasznahorkai Lászlóról lévén szó, elfogott a kíváncsiság.

► Az érzékelés határain. A nemzetközi kortárs csoportos kiállítás október 26-ig látható a Vasarely Múzeumban.

Az érzékelés határain csoportos tárlatot nem véletlenül rendezték meg a Vasarely Múzeumban. Victor Vasarely az „op-art”, a kinetikus és a nemzetközi geometrikus absztrakt művészet legfontosabb alkotójaként tette le védjegyét. Optikai és térhatású alkotásai nemcsak sikert arattak, hanem jelentős hatással voltak és vannak a képzőművészetre. A most kiállítók is az „op-art pápájának” nyomdokain haladnak, izgalmas műveikkel a megszokott vizuális tapasztalatainkat kérdőjelezik meg, az érzékelés korlátait feszegetik.

► Peter Lindbergh – a Budapest Fotófesztivál nyitókiállítás a Műcsarnokban június 22-ig látható.

Kilencedik éve rendezik meg a Budapest Fotófesztivált. A március 28. és május 11. között tartó rendezvénysorozat célja, hogy bemutassa a fotográfia értékeit és újdonságait. Idén ötven kiállítással várják az érdeklődőket. A fesztivált a német divatfotográfus, Peter Lindbergh „nyitotta meg” a Műcsarnokban. Ilyen erős kezdésre ritkán van példa.

► Az Experimentum. Nagy Pál és tanítványai című kiállítás június 15-ig látható a Műcsarnokban.

Nyugalmas, tiszta levegőjű, hegyvidéki vagy éppen vadregényes. Ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel lehet illetni Erdélyt, amely nemcsak festői szépségéről, de képzőművészetéről is ismert. A Műcsarnokban nyílt Experimentum. Nagy Pál és tanítványai című kiállítás – melynek kurátora Garami Gréta – a 80-as, 90-es évek erdélyi kísérleti művészetét, a „Mester” és huszonhét tanítványának munkásságát mutatja be.

► A Világsztárok és magyar művészek neves fotóművészek kamerája előtt című kiállítás 2025. február 26-ig látható a Virág Judit Galériában.

Csupán február 26-ig láthatjuk a Világsztárok és magyar művészek neves fotóművészek kamerája előtt című kiállítást a Virág Judit Galériában, ahova mindig öröm betérni. Csalódás még sosem ért, a galéria kiállításai esetében is a minőségre, a maximumra törekszik. Most egy olyan tárlattal kedveskednek, ahol a felső enteriőrben a legnagyobb magyar alkotókat: Munkácsy Mihályt, Czóbel Bélát, Maurer Dórát, Nádler Istvánt ábrázoló fotók között „szemezgethetünk”, egy szinttel lejjebb pedig hírességek portréit láthatjuk, melyeket Wilhelm „Willy” Maywald, a Dior egykori házi fényképésze készített.