► Hatos Pál: Hideg polgárháború – Csonka-Magyarország születése 1919–1922. Jaffa Kiadó, Budapest, 2025, 360 oldal, 5999 Ft

Hatos tétele, hogy azok a folyamatok, amelyek ott és akkor – szerinte 1918. október 31-én, éspedig Tisza István meggyilkolásával – kibontakoztak, gyakorlatilag máig ható érvénnyel, töretlenül jellemzik közállapotainkat. Másképp fogalmazva: az akkor kezdődött hideg polgárháború mindmáig tart, és az a Csonka-Magyarország, amely akkor megszületett, és amelyről a pályázatnyertes korabeli szlogen szerint tudnivaló, hogy nem ország, az voltaképpen mi vagyunk. Ez a nem ország, azaz Nemország, ez vagyunk mi most, 2025 Magyarországa. Mert „[a] hideg polgárháború (…) azóta is velünk van, ismeretlen ismerősként, sejtjeinkben, reflexeinkben, várakozásainkban, mostanában egyre gyakoribb indulatainkban” – írja Hatos. És még hozzáteszi: „A hideg polgárháború genezisének tükrébe nézve olykor mai konfliktusaink vonásai ötlenek szembe akarva-akaratlanul.” Tulajdonképpen nehéz lenne nem egyetérteni vele.

 Deák István: Maratoni életem. Emlékirat. Kronosz Kiadó, Pécs, 2023, 381 oldal, 4950 Ft

A 2023. januárban, életének 97. esztendejében elhunyt, 1956 óta az Egyesült Államokban élő magyar származású történészprofesszor, Deák István visszaemlékezéseit példás gyorsasággal már a könyvhétre sikerült megjelentetnie a pécsi Kronosz Kiadónak. Bevallom nekem már a szöveg olvasása közben eszembe jutott a párhuzam Fellini általában önéletrajzi ihletésűnek tartott mozijával, az Amarcorddal (bár maga a Mester mindig is tagadta ezt kapcsolatot, de a nézőknek aztán beszélhetett). Nem elsősorban azért, mert a filmben feltűnik a Rex (Mussolini luxushajója), aminek megpillantása különleges izgalomba hozza a filmbeli polgárokat, Deák István édesapja pedig ugyanezzel a hajócsodával utazik New Yorkba és vissza 1939-ben illetve 1940-ben. Sokkal inkább azért, mert a történész emlékirata tele van groteszk, néha egészen szürreális jelenetekkel, amelyek bízvást beleillhetnének egy elképzelt Deák-Amarcordba.

► Berend T. Iván: Az Óperenciás-tengeren innen és túl. Világunkról nyitott szemmel. Esszék. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2022, 447 oldal, 4990 Ft

Az ÉS olvasóközönsége számára az új válogatásba bekerült 87 írás közel negyede (22) már ismerősnek számít, hiszen korábban megjelent a lap hasábjain. (További négy a 2020-as kötetben, egy pedig másutt már olvasható volt.) Berend T. Iván az utóbbi bő három esztendő folyamán meglehetős rendszerességgel közölt itt publicisztikát, és mára már mondhatni az ÉS házi szerzőjének számít. Az új kötetben olvasható többi írása közül tulajdonképpen bármelyik helyet kaphatott volna a lapban. Az olvasónak akár olyan benyomása is támadhat, hogy Az Óperenciás-tengeren innen és túl voltaképpen egy speciális ÉS-antológia Berend T. Iván esszéiből.

Csaplár-Degovics Krisztián: „Nekünk nincsenek gyarmataink és hódítási szándékaink”. Magyar részvétel a Monarchia gyarmatosítási törekvéseiben a Balkánon (1867–1914). Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest, 2022, 452 oldal, 2900 Ft

A kötet szerkezete világos és jól áttekinthető. A szerző alapos historiográfiai fejezetben tisztázza az alapvető fogalmak (mint például a gyarmat, a gyarmatosítás és a birodalom) jelentését, illetve használatának kereteit. Ezt követően pedig megvizsgálja a dualista állam Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos politikáját, valamint az önálló albán állam megteremtésére irányuló tevékenységét. E vizsgálódást a két részterület egy-egy meghatározó jelentőségű szereplőjének személyéhez kötve folytatja le. Mindkét választás tulajdonképpen kézenfekvő, amennyiben Bosznia-Hercegovina esetében Kállay Béni közös pénzügyminiszterre, az Albánia-projektnél pedig a kalandor hajlamú tudós arisztokratára, báró Nopcsa Ferencre esett a választása.