(1Móz 37:24) Tölcsér lesz ebből, gondolta, valahogy nagyobb területtel kellett volna kezdeni, még a kert határain is túlról, a szomszéd kertjéből és az utcáról, gépekkel, amik elhordják a kiásott földet, mert így csak oldalra hordhatja, egyre szűkülő, meredek falat emelve maga köré, amin nem tud felmászni, és segítséget sem kérhet, ebben egyre biztosabb volt, mert nem látják és nem is hallják fentről, ha egyáltalán érdekel valakit ez a nagy lyuk a rendetlen udvar közepén, a göcsörtös körtefa alatt, talán ha felkel nap, de addig biztosan nem, és nem tudta felidézni, hogy mióta tart az éjszaka, talán örökké csak ez volt, ezt mondta annak a kis nőnek is a kórházban, aki mintha szomorú lett volna a másik sorsa miatt,