► Loránt Anikó Ha lehet én világgá szaladok című kiállítása 2025. december 12-ig látogatható a Kisterem Galériában.

Látni kell, hallani és olvasni egyszerre: a lélegző természetben rejtőzködő élővilágot, a békésen hulldogáló falevelek siklását az avaron, a körmönfont figurativitás mögöttes szándékait avagy az egy irányba tartó képi jeleket, jelzéseket implikáló gondolatkísérleteket. Mintha egyedül a tűnődés, a kontempláció nyitna utat a kiállított válogatás folytán megváltozott művészeti tér problémájának feloldásához. Loránt Anikó művei által a Kisterem Galéria valami olyan jellegű energiával telítődött meg, amely a normatív kereteket felborítva ellenáll a szokványos képzőművészeti manírnak, és megteremti a művészetről gondolkodásnak az általános kortárs kontextusoktól radikálisan eltérő dinamikáját.

► Horváth Anita Igyekszik az ember lánya című kiállítása 2025. november 30-ig látogatható a Bura Galériában.

Minden olyan kiállítás, ami a magyar társadalom strukturális válságának felszínre hozására vállalkozik, és eközben képes önálló pozíciót elfoglalni a jelenlegi politikai klímában, az minimum említésre méltó. Ilyen a Bura Galéria aktuális kiállítása, amelynek a helyet adó intézménye egyszerre szimbolikus kiállítótér is. Bura Károly, a tizenkilencedik és a huszadik század fordulójának megbecsült cigányprímása és zeneszerzője végrendeletbe foglalta, hogy lakásából és hátrahagyott vagyontárgyaiból majd egy cigány múzeumot hozzanak létre, ily módon felmutatva a tradícióit önmagában hordozó, virulens kisebbségi kultúrát és annak emlékezetét, szellemi örökségként tovább élő szokásrendszerét. Halála után majd kilencven évet váratott magára a Bura Galéria létrejötte a VIII. kerületben, Józsefváros Palotanegyedében, ahol – jelenleg is – Budapest legnagyobb roma közössége él.

► Az Összegzés/Számvetés című kiállítás október 12-ig látogatható a Vigadó Galériában.

A kurátori kockázatvállalásnak mindig komoly ára van. Ha a meghozott áldozatnak nincs vagy csekély a társadalmi fedezete, az jelenthet vakmerőséget vagy a konformizmussal átitatott praxisok önműködő gyakorlatát, amely – a megszokott status quo jegyében – az autonóm művészet kisarjadását gátolva, az automatizmusok rabságában újra és újra ismétli önmagát.

► A Nem helyettesíthető tárgyak / III. Képzőművészeti Nemzeti Szalon című kiállítás szeptember 28-ig látogatható a Műcsarnokban.

A Magyar Művészeti Akadémia 2014-ben élesztette újjá a nemzeti szalonok tematikus sorozatát a Műcsarnokban. A legutóbbi alkalommal, nehezített körülmények között, a Covid-járványtól sújtva hosszú ideig csak virtuálisan látogatható kiállítás most teljes terjedelmében személyesen bejárható, ám elődjéhez kísértetiesen hasonló zsákutcákat rejt. Az ezúttal harmadjára bemutatásra kerülő tárlaton – az Akadémia jelenlegi elnöke, Turi Attila állítása szerint – „a kortárs magyar képzőművészet elmúlt öt esztendejének sokszínűsége, árnyalatainak teljessége” látható. Kijelentése azonban aligha igazolható.

Az egykori Nemzeti Szalon mint ellenintézmény jött létre, ami úttörő működése révén a konzervatív korszellem alternatív pólusaként – bár visszafogottan ugyan – teret biztosított a modernitásnak, a progressziónak és a kísérletezni vágyó művészeti iskoláknak.

► A Tégla tan – ne épülj be című kiállítás október 19-ig látogatható a Kassák Múzeumban.

A Kassák kortárs művészeti díj 2024 nyertesei, Koltay Dorottya Szonja és Seress Anna a Kassák Múzeumban valósíthatták meg öt döntős pályamű közül a Tégla tan – ne épülj (be) című kiállítástervüket. A kiírás szerint „a díjra a huszadik századi avantgárd művészet jelenségeit vizsgáló vagy korszerűen újraértelmező tervekkel lehetett pályázni”. A meglehetősen szélesre szabott keretben a művészek részéről a Kőmíves Kelemenné balladaként elhíresült legtragikusabb népköltészeti darab újraértelmezésére esett a választás. Az eredeti történet ismert: tizenkét kőművesmester, köztük Kőmíves Kelemen Déva várának építésébe kezd, amely – a mindennapi fáradhatatlan munka ellenére – éjjelente rendre leomlik. Egyszer azonban egy titokzatos hang sugallatára – miszerint egy élő ember befalazása a vár szilárd alapjának a záloga – a másnap elsőként érkező Kőmíves Kelemennét áldozzák fel az épülő vár falainak stabilitásáért, amit aztán a kollektív hallgatás paktuma kísér. A népi mondában felszínre kerülő áldozati szerep, a becsület, a sors és a végzet a klasszikus irodalmi és kulturális mező archaikus toposzaként látszólag újszerű kortárs áthallásokat sejtet.

► Koós Gábor Sötét anyag című kiállítása 2025. július 4-ig látogatható az Inda Galériában.

A nyugati kultúra egyik évszázados téveszméje, hogy a mindent elnyelő sötétség ekvivalens a bűnnel, aminek – legalábbis a keresztény kultúrkör írásos emlékei szerint – egyenes következménye egy kozmológiai és teológiai konszenzuson alapuló állapot, a halál, amely a körforgás harmóniára és egyensúlyra törekvésének magasabb rendű bizonyítéka.

► Nádler István Másképp című kiállítása április 4-ig látogatható az Einspach & Czapolai Fine Art Galériában. Lapszámunk képeit a kiállítás anyagából válogattuk.

► A kiállítás megtekinthető 2025. március 23-ig a Vasarely Múzeumban.

Ha egy jól texturált gesztus elindul, akkor nincs, ami megállítsa. Különösképpen igaz ez Nádler István festészetére, amivel maga a festő a világon semmit sem akar bizonyítani, sem alátámasztani vagy igazolni. Ez talán az egyik záróakkordot elővezető tételmondat is lehetne, hiszen tartalmában mindent elmond arról a mérhetetlenül szerény és mára teljesen feledésbe merült eleganciáról tanúskodó festői habitusról, amely Nádler István sajátja. Hiába is, a jellem csendje gyakran a legbeszédesebb. Ahogy a művész tükörképe művészetének, úgy a művészeti alkotás nyilvános naplóbejegyzése a hozzá tartozó kreátornak, mindez pátosz nélkül.

► Gink Judit kiállítása február 21-ig látogatható az acb Attachmentben. Kurátor: Kigyós Fruzsina.

A textilmunkák a hatvanas évek végén nem jelentettek többet díszítőelem-funkciót betöltő tárgyaknál, vagy olykor a középületek belső tereibe olvadó, el nem ismert reprezentatív dekorációként kallódtak, kitéve a bent járó-kelők pillanatnyi értékítéletének. Az iparművészet is konstans módon a közérdeklődés perifériáján imbolygott, ezáltal a formai és tartalmi progressziót a végletekig negligáló kultúrpolitikai dogma csinovnyikjainak figyelmét is messziről elkerülte, gondolván, „láthatatlansága” révén az (idomulás stratégiájára időnként hajlandó) aczéli kultúrmisszió támpilléreire a legcsekélyebb mértékben sem jelenthet fenyegetést. Eközben az avantgárd egy új formája óvatosan kúszva kereste az ez idáig feltérképezetlen kerülő utakat a nyilvánossághoz.

► Fehér László Illékony valóság című kiállítása 2025. január 21-ig látogatható az Einspach & Czapolai Fine Art Galériában.

A különös, feszült atmoszférába burkolódzó életképek fegyelmezett rendje számtalanszor megválaszolatlan kérdéseket vet fel; egyszerre minden sok és elégtelen. Mégis esszenciálisan emberi dimenzió kerül felfedésre, melynek vizuális intenzitása egy kulturális antropológuséval felérő tudáséhséget indukál. Egy kimerevedő családi fotó, egy végzős osztály ballagó diákjai lesütött szemekkel, fantomszerű fehér sziluettek, árnyék nélküli vagy éppen árnyékemberek, egy sejtelmesen homogén utcarészlet vagy egy végeláthatatlan vidéki horizont üres előtere, mind-mind sokatmondó, a maga melankóliájába olvadva.

► Šwierkiewicz Róbert Végtelen hal című kiállítása 2025. január 19-ig látogatható a Műcsarnokban. Kurátor: Rockenbauer Zoltán.

Šwierkiewicz Róbert alig a vészkorszak kezdete előtt, 1942-ben született. A gyermekkorával párhuzamosan zajló politikai borzalmak magától értetődően észlelésén kívül maradtak, mégis a – közvetett módon átélt – tragédiák nyomai végigkísérték hallgatag viszonyulását az emberi létezéshez. Egész életében megfejthetetlen kapcsolódás fűzte az érzékelhető világon túlihoz, ami döntően meghatározta művészeti útkeresésének irányát. A hetvenes években a konceptuális művészet iránti érdeklődése az irányzat peremterületeinek feltérképezésére buzdította, azaz a hagyományos tárgyi alapú művészi kommunikáció újrakeretezése jobban érdekelte az intermediális kísérleteknél vagy a művészet tisztán formalista jellegénél. A nyolcvanas évek elején, ahogy a kelet-közép-európai avantgárd művészek közül sokakat, Šwierkiewiczet is magával ragadta a mail artban kódolt szabadságvágy beteljesítésének ígérete, a Keleti Blokk akkoriban még reménytelennek látszó, áhított összeomlása és a fennálló represszív rendszer korlátainak szétfeszítésére irányuló aktivizmus.

► Az Ezt! Itt! Még! Nem! Láthattátok! című kiállítás november 22-ig látogatható a Magyar Műhely Galériában.

Baji Miklós Zoltán, művésznevén BMZ legújabb, a Magyar Műhely Galériában látható reprezentatív festményeivel, rendszertelenül szerteágazó, mégis koherens objektjeivel, szakralitással átitatott kallódó tárgykompozícióival az értőnek hitt szemek sem képesek első látásra megbirkózni.

► A Szellemcsont című kiállítás október 27-ig látogatható a Trafó Galériában.

Az eltérő interpretációk különlegessége az egyazon társadalmi valóság megélését és megértését célzó kiállítások esetében rendszerint abban nyilvánul meg, hogy a kurátor és a művészek a használt fogalomkészlet révén nyitva hagynak az egyetemes emberi létezés legszélesebb spektrumán mozgó kérdéseket.

► Az Akit a saját sorsa bátorít föl című kiállítás október 24 -ig látogatható az Art Departmentben.

„(…) aki látta a kényszereimet, / aki előtt nem szégyelltem magam, /
az előtt sose titkoltam, hogyan / kábít, mennyire szétszed a világ: /
mennyire szűkűl, szédül s hogy hal át / tudatom a tárgyakba (…)”
(Szabó Lőrinc: A Megszűnt Én)

Átlagember évente egyszer látogat temetőbe, meghatározott időpontban, halottak napja alkalmával. Indíttatása és célja sosem misztikus jellegű – amolyan kulturális automatizmus –, melynek részeként a kapcsolatteremtés a túlvilággal nem lépheti át a nyugati keresztény kultúrkör írott etikettjét, nem sodródhat ki a vallás szokásrendjének megszokott medréből.

► A Kelet-európai szépség – Kortárs divatfotó & kelet-európai esztétika című kiállítás október 6-ig látogatható a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban. Kurátor: Mucsi Emese.

Kiállítók: Almási J. Csaba, Babai Dénes, Baricz Kati, Bede Kincső, Éder Krisztián, Gáldi Vinkó Andrea, Galyas Denerak Dóra, Ladocsi András, Magyar Eszter #Makeupbru­talism, Martin Wanda, Rafal Milach, Nish, Oláh Mara Omara, Julie Poly, Giorgi Sumbadze, Szatmári Gergely, Szigligeti Balázs, Szombat Éva, Tombor Zoltán.