► Elhangzott március 22-én Balatonfüreden a Vaszary Galériában, Orosz István kiállításának megnyitóján. Az Illúzió és szatíra című tárlat június 22-ig látogatható. Lapszámunk képeit a tárlat anyagából válogattuk.

Különleges világnap. A kerióti játszani akar velünk. Magdika majd megőrül az örömtől. A farkától az orra hegyéig csupa boldogság. Mit tud ez a kerióti, amit én nem? Egyszer és mindenkorra bele kell törődnöm, hogy Magdika szívében ketten lakunk, és az enyém a kényelmetlenebb hely. Külső szoba. Lábtörlő. Nem tetszik valami, Tihamér? Örülj, hogy egyáltalán helyed van Magdika szívében. Azonkívül a társbérletnél is vannak kellemetlenebb felállások. Csak azt ne remélje ez a bütykös lábú hólyag, ez a kerióti, hogy engem is elszédít, hogy engem is az ujja köré csavar. Persze én is játszottam vele, de kizárólag Magdika kedvéért. Magamtól elnyújtóztam volna az árnyékban, és tőlem aztán füttyöghetett volna ez a nagyokos.

A Hosszú Karú magányosan ült egy fatönkön. Senki nem volt körülötte. Magába merült, senkit nem is akart látni. Én azért mégis tettem egy próbát. Lehasaltam egylépésnyire tőle a porba, hogy ne zavarjam. Éreztem, hogy örül neki, bár az arcát nem láttam. Nem küldött el. Fogalmam sincs, meddig őriztem így némán. Közben sok minden lepörgött előttem, amit az elmúlt időkben átéltünk, és nagyon megsajnáltam a Hosszú Karút. Rájöttem, hogy elegem van a fiúkból. Mennyire elege lehet belőlük neki. Aztán azt kérdeztem magamtól: rendben van, ők kibírhatatlanok, kibírhatatlan ez a díszes társaság, de milyen vagyok én? Mi vagy te, Tihamér? És rögtön jött a válasz. Koszos bolhatenyészet vagy. Ragacsos szőrgolyó.

A holland nyelvű irodalom története. Szerkesztette Gera Judit, Pusztai Gábor, Réthelyi Orsolya és Daróczi Anikó. Osiris Kiadó, 2023, 454 oldal, 5980 Ft

A szerkesztési elveknek köszönhetően a könyv lényegében két művet tartalmaz. A holland nyelvű irodalom történetének bemutatása mellett az olvasó átfogó képet kap a holland-magyar kulturális, irodalmi kapcsolatok teljes történetéről. A főszöveget önálló szövegablakok folyama kíséri, amelyek egy-két oldal terjedelemben számolnak be a kulturális kapcsolatok egy-egy fontos epizódjáról vagy érdekességéről. A szövegablakokban előkerülő témák korszakspecifikusan illeszkednek a kultúra- és irodalomtörténeti tárgyalás menetéhez. Megjelennek a magyar szövegemlékek holland vonatkozásaitól kezdve a humanizmus és a protestantizmus, valamint a későbbi magyar tudományos élet intenzív holland kapcsolatain át a fordítás és a kultúraközvetítés eseményei, továbbá számos izgalmas, elfelejtett részlet. A szövegablakokat a témákkal foglalkozó holland és magyar szakértők írták.

Kalász Orsolya és Christian Filips alapkérdése az lehetett, mi kell ahhoz, hogy Nemes Nagy Ágnes költészetét kimozdítsák ebből az ismertség határán beágyazott tiszteletreméltó némaságból. A válaszuk határozott és világos. A fordítás helyzetét a szabadság forrásának tekintették. Semmilyen mértékben nem érezték magukat elkötelezettnek Nemes Nagy magyarországi recepciójának, tehát nem azt akarták bemutatni németül, hogy miként érti Nemes Nagyot a mai magyar irodalmi közeg. Ez egyáltalán nem magától értetődő döntés, hiszen például Tüskés Anna és Guillaume Métayer válogatását jól láthatóan erősen befolyásolta az efféle alkalmazkodás. Talán ez is az egyik oka annak, hogy amíg a francia kötet Franciaországban meglehetősen visszhangtalan maradt, addig a német válogatás meglepően nagy sikert aratott, amit nemcsak kritikák sora, de nagy hallgatottságú rádióműsorok is bizonyítanak.