► Terék Anna: Három. Egybegyűjtött kötetek. (Lak Róbert illusztrációival) Forum Kiadó, Újvidék, 2024, 353 oldal, 6990 Ft

Szerepverseknek hívja ezeket a kritika, joggal. Ez leginkább a Halott nőkre jellemző, mely öt nő történetét meséli el monológformában, de valójában az önéletrajzi ihletésű Duna utca és Háttal a napnak beszélői is szerepet játszanak. A sajátjukat, mely ugyanakkor – bármekkora közhely is – általános sorsképlet. Kifordítják a lelküket, a szívüket, és nyelvet keresnek az elmondhatatlanhoz. Mohácsi Balázs szerint ez a nyelv és beszédmód „kanyargós-lendü­le­tes, nagy levegőjű, monológ- és élőbeszédszerű, olykor lazán narratív, többnyire egyszerű versközlésekben kommunikáló (fél)hosszú (szabad)vers. Gondoljunk Tolnai Ottó vagy Fenyvesi Ottó költészetére…”

Vajdánál a filozófia egyes szám első személyben van. Vagy pontosabban: megtörténik, es ereignet sich. Méghozzá oly módon, hogy a gondolkodó kiáll a szélárnyékba, a huzatba, és kiteszi magát annak, ami vele megtörténik. Ahogyan a Szókratészi huzatban című naplójában írja: „Bazd meg, én nem szoktam dolgozni. Én gondolkodom azon, ami elém adja magát.” A filozófia számára nem akadémiai ügymenet, konferenciák, folyóiratszámok, tanulmányok termelése, vagyis nem munka. A filozófia: ethosz, életforma. Praxis, melynek tétje van. Méghozzá nem valamilyen filozófiai megváltástanról van szó, valamilyen biztos módszerről, melynek segítségével megoldhatók lennének az emberiség égető életproblémái.

► Szálinger Balázs: Mintha repülnék. Magánkiadás, Alsópáhok, 2025, 116 oldal, 3690 Ft

Szálinger professzionális megfigyelő. Saját magát és a környezetét is folyamatosan szkenneli. „Egyre élesebben látom az otthoni mellett az úti életemet. Új szokásaim lettek. (...) Mások a sörök, más a lépték, az időhöz való viszony. Három-négy naponta ugrálok az otthoni és az úti életem között” (53.). Nemcsak a lépték más, hanem a távlat is, amelytől az otthoni élet is új fényben tűnik fel. S mindeközben egy csomó apró részlet. Lőcsén egy fiatal lány hanyatt fekve egy kanapén, piros-fehér csíkos szoknyában. Poprád felé egy bárány legelész az erdőszélen. Nagyőrön a „betegesen reneszánsz” kastélyban a Mednyánszky-kiállítás. Dernő vasöntödéjében készült a Lánchíd vasszerkezete. A rimaszombati utcák ezüstszíne.

► Tar Sándor: Kicsi fények. Tar Sán­­dor összegyűjtött versei. Sajtó alá rendezte Pótor Barnabás, szer­kesz­­tő Lakner Lajos. Déri Múzeum, Deb­­re­cen, 2025, 259 oldal, 2620 Ft

Tar Sándor hagyatéka a debreceni Déri Múzeumban található, melynek munkatársai számos egyéb elfoglaltságuk mellett próbálják gondozni ezt az állományt. Elkészült a katalógus, az anyag kutatható, és a jelenlegit már két kiadvány is megelőzte: az egyik a Tájékoztató tanulmányokkal, dokumentumokkal kiegészítve (szerk. Lakner Lajos, Debrecen, Déri Múzeum, 2017), valamint a „…most aztán nézhetek magam után…” címet viselő kötet, mely a Tar Sándorhoz írott leveleket tartalmazza (szerk. Lakner Lajos, Debrecen, Déri Múzeum, 2021). A jelenlegi kötet a Leletmentés című sorozat első darabja, jelezve, hogy az itt megjelenő könyveknek nem elsősorban az esztétikai, hanem a dokumentumértékük a fontos.

Antal Attila: A populista demokrácia természete
A realizmus és utópia határán
Takács Erzsébet: A szolidaritás alakváltozatai
​​​​​​​Az együttműködés lehetőségei és gátjai Magyarországon
Éber Márk Áron: A csepp
​​​​​​​A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete
Didier Eribon: Visszatérés Reimsbe

​​​​​​​---------------------------------------------------------------------------------

► Kisőrsi-Farkas Zsófia: Bicikliút a hóviharban. Ingázó nők a szocialista iparban. Jaffa Kiadó, Budapest, 2025, 215 oldal, 4999 Ft

A könyv hősnője a szombathelyi szövőgyárban kapott először munkát, innen került át a cipőgyárba, ahol a sofőr férje is dolgozott. A pár egy albérleti szobában kezdte a közös életet, ahonnan egy rossz vályogházba költöztek, majd szert tettek egy szombathelyi panellakásra. Született egy gyerekük – az életük révbe ért. Jutka, mint a vidékiek többsége, vallásos volt, ám ebből már nem származott hátránya – a szerző módszerére jellemző, hogy alaposan feltérképezi, hogyan állt hozzá a korabeli pártvezetés a valláshoz és az egyházhoz.

► Sándor Iván: Cirkusz, mozi, ringlispíl. Magvető Kiadó, Budapest, 2025, 110 oldal, 5999 Ft

S mint ahogyan Sándor Iván más műveiben, ebben is bőséggel találunk kulturális utalásokat. Többször előjön Goya festménye, a Szaturnusz felfalja gyermekét, melyet korszakmetaforaként érthetünk. De fontos referencia a Bachot játszó Glenn Gould, a fúga szerkezete, ahogyan bizonyos elemek ismétlődnek, variálódnak. A regény ritmusát is az ismétlődések adják meg, ahogyan vissza-visszatérnek motívumok, új jelentéseket kapnak, és ezek elkezdenek egymás körül gomolyogni, sűrűsödni. És egyszer csak azon kaphatjuk magunkat, hogy egy dráma nézői vagyunk, a korszakunk pulzál előttünk, és végig zuhog az eső.

Adam LeBor: Nyolcadik kerület
Baróthy Zoltán: Utolsó napok
​​Mészöly Ágnes: Végzetes ütem
Cserháti Éva: Az Albatrosz-rejtély

​​​​​​​-----------------------------------------------------------------------------------

► Závada Pál: Pernye és fű. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2024, 562 oldal, 7499 Ft

S ahogyan szép lassan feltárulnak a történetek, a múlt különböző rétegei, úgy válik világossá, milyen determináló erővel bírnak a szereplők jelenének a vonatkozásában is. A vészkorszak, az ötvenes évek, a rendszerváltás környéki idők. Magánéleti döntéseket, pályákat, életeket befolyásolnak, és meghatároznak reflexeket, közéleti-politikai irányokat. Nem is annyira áttételesen a jelenünket. A regényben olvasható történetek éppúgy párbeszédben állnak egymással, ahogyan az olvasóval is. Talán a könyv legnagyobb erénye éppen ennek a párbeszéd-szituációnak a megnyitása.

Mely nem zárul be a regény végén sem. Nincs megoldás, nincsenek egyértelműen jók és rosszak. Mint ahogyan a Kulákprés egyik nagy erénye éppen az volt, hogy az emberi természetről tudott megmutatni valami nagyon lényegeset, hasonlóképpen itt is arról kapunk képet, hogyan viselkednek az emberek különböző elnyomó rendszerekben. Milyen erkölcsi megfontolások, sérelmek, bosszúvágy, szerzésvágy, agresszió, szadizmus mozgatja őket, mit képesek megtenni, ha megtehetik. S amit megtesznek, annak milyen következményei vannak, mindmáig hatóan.

► Sándor Iván: Palackposta. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2024, 107 oldal, 4999 Ft

Sándor Iván regényeiben és esszéisztikájában is erre a nagyon finom, bonyolult és nehéz műveletre tesz kísérletet. Összerántja az idő különböző rétegeit, és ahogyan ezek egymásnak csattannak, új értelmek, jelentések keletkeznek, melynek eladdig rejtve maradtak. És szép lassan feltárul a korszak. Vagy ha ezek túl nagy szavaknak tűnnek, akkor azt mondhatjuk, hogy valami aha-élménye keletkezik az olvasónak, valami olyasmire nyerhet rálátást, ami egyébként rejtve maradt volna a számára. Az érdekli, hogy: „miben élünk? Mit mond róla az irodalom?” (63.)

Bartholomaeus Platina: A tisztességes gyönyörről és az élvezetről
Cserna-Szabó András: Régi szegedi konyha
Rézi néni és Móra Ferencné szakácskönyvei
Louisette Bertholle – Simone Beck – Julia Child: A francia konyha művészete
Király Kinga Júlia: Az újrakezdés receptjei Erdélyi zsidó történetek életről, éhségről és reménységről

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

► Kabai Lóránt: El sem kezdett versek (töredékek, kiegészítések, magyarázatok és leképezések 2018–2020–2022). MissionArt Ga­lé­ria – Prae Kiadó – Nimue Kiadó, Mis­kolc–Budapest–Kiskunhalas, 2024, 91 oldal, 3490 Ft

Címek nincsenek, csak számok, melyek itt minden eddiginél nagyobb szerepet játszanak. Már a korábbi szövegekben is meglepő szövegkörnyezetben jelentek meg matematikai terminusok, és sokatmondó ez a Kosztolányi-parafrázis is a Semmi színből: „igen, valami többismeretlenes egyenlet vendége voltam”. Jelen kötetben a magyar irodalomban gyakorta felbukkanó prímszámok (Ottlik, Esterházy, Borbély) játszanak nagy szerepet, mint például a 19-es számot viselő versben.

► Zemlényi Attila – Kabai Lóránt: Vasgyári eklógák. A beteg kisfiú legendája. Prae Kiadó – Szoba Kiadó, Budakeszi–Miskolc, 2023, 105 oldal, 3990 Ft

A jelen a kilátástalanságé, a talajvesztettségé. A „gyárpárduc”, mely egykor százezer embernek adott munkát, halott. Ahogyan ismét csak az előszóban olvashatjuk, mintha Tarkovszkij Zónájában járna a látogató, ha oda látogat, a „monumentális enyészet” világában. A gyár pusztulásával Acélváros is elveszítette az identitását, melyet a szerzők szerint azóta sem sikerült visszaszereznie.

(1978, Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház) 

Temesváron a Politechnikai Egyetemmel való partnerségben valósult meg a nagyszabású rendezés, mely a helyszínt, az egykori Hidrotechnikai kar romos, elhagyatott épületét adta hozzá. A nézőtől tehát komoly befektetést igényel az amúgy is extrém hosszú, ötórás darab, mely a belvárostól egy jó húszperces buszútra található. Kiszakad a színház terének és idejének megszokott koordinátái közül, és egy teljesen más térbe és időbe kerül. Talán ez a darab legnagyobb tétje: kibillenteni a térből és az időből, hogy a néző képessé váljon szellemileg és érzékileg is befogadni más tereket és időket.

Tót Endre: 111 vers. Állva és fenn­hangon olvasni. Tiszatáj Ala­pít­vány, Szeged, 2023, nincs ol­dal­szá­mo­zás, 4590 Ft

Az alcím egyébként is fricska: nehéz is lenne ezeket a verseket állva és fennhangon olvasni, hiszen a megértés szerves része a szöveg vizualitása.

Ami aligha csoda, lévén a szerző képzőművész. A vasfüggönyön még innen sikerült saját stílust, látásmódot, világot kialakítani, melynek központi eleme az örömelv. Örülök, ha egyik mondatot a másik után írhatom: ez az előző kötet címe, és az alkotó által használt egyik leggyakoribb fordulat: „örülök, ha”, ehhez pedig teljesen hétköznapi tevékenységek társulnak, a járás, az állás, vagy a szimpla levés. Mi örülni való van ezekben? kérdezhetnénk, ám a legvidámabb barakk bornírt, szabadsághiányos, összeszorított szájú világában ez valami hányaveti, dacos, játékos ellenállást jelentett.

►Miszlivetz Ferenc: Maradok civil. Esszék és beszélgetések (1987–2023).  Szerkesztette Cs. Kovács Ágnes. Gondolat Kiadó, Budapest, 2023, 260 oldal, 4800 Ft

Az esszé- és interjúkötet végigkíséri Miszlivetz pályáját, hogyan vált az álom valóssággá: hogyan sikerült megalapítani Kőszegen, egy nyugati határ menti kisvárosban a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetét, ahol idővel a világ minden részéről megfordultak kiváló tudósok és hallgatók. Kifejezett cél és törekvés volt, hogy az intézet ne Budapesten, az ország vízfejében jöjjön létre, hanem vidéken. Kőszeg azért is bizonyult ideális terepnek, mert Nyugat-Magyarországon a felsőoktatásnak sincsenek akkora hagyományai, mint keletebbre, valamint a határhelyzet természetes kapcsolódási lehetőséget jelent a környező országokkal.

Ketten egy új könyvről – Sándor Iván: Tiltott terület. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 152 oldal, 4499 Ft

A tiltott terület kis terjedelmű regény, és sajátos poétikája van, mely azonban tökéletesen illeszkedik a regény világnézetéhez és kommunikációs szituációjához. Olvasás közben mintha egy beszélgetés közepébe csöppennénk, hiszen a mondatok nem a grammatika mesterséges tagolási rendjét követik, hanem a keletkező gondolatét, a megélt élményét. Ezt jelzi a sorok tördelése, a nagy betűk gyakori elhagyása és a központozás helyenkénti hiánya.