► Szilasi László: [18:48: telefon] (El nem hangzott beszélgetések anyám­mal) Naplóregény: zsolozsma és mantra. Magvető Kiadó, Budapest, 2025, 270 oldal, 5999 Ft

Két év gyászmunkája van ebben a könyvben. A műfaj, miként a szerző megállapítja, leginkább naplóregény, szerintem inkább csak napló, nem minden regény, ami több mint kétszáz oldal. Az elmaradt telefonbeszélgetések helyett születnek a naplóbejegyzések. Azt olvasom, hogy a Szentírás megtiltja a halottakkal való beszédet. Tényleg? Annál jobb, hogy mindez megszületett. Azt is írja a szerző, hogy van egy befejezetlen regénye, de abban nincsen szeretet, ezért félbehagyta, ebben viszont van szeretet, tehát ezt befejezte. Tényleg van benne. Azzal tudom bizonyítani, hogy ilyesmit is le mer írni a fiú: „fölhívtalak, akár napközben is, hogy halljam azt a kibaszott hangodat” (43.). Ugyan­is az anya majdnem teljesen „siket” volt már, élőben szinte elviselhetetlenül. Aki mindezt le meri írni, az szeret. Az anya pedig ugye mindig örül, ha hívják, de hát ez meg az anya definíciója.

► Krasznahorkai László Nobel-díjának híre az éterben.

A szélsőjobb fórumaiba és a közösségi média kommentszekciójába szorultak azok a hangok, hogy nem is magyar író, nem olvastuk, és ha a magyarok kenyerét ette, akkor miért kritikus a jelenlegi magyar kormányzattal szemben. Minta ezt nem volna szabad. Szégyen és gyalázat a jobboldal térfelén. Magyar író pedig az, aki magyarul ír, tökmindegy, hol él. Érdekesebb egy fokkal az a kérdés, hogy ki kapta a díjat. Magyarország? A magyar nép? A magyar irodalom? A díjat az író kapta.

► Babarczy Eszter: Apám meghal. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2025, 174 oldal, 4999 Ft

„Tudom, hogy ez az én történetem, nem a te történeted” – mondja végül, és bocsánatot kér tőle gondolatban. Itt a bátor vallomás vége.

Segítő könyv. Szenvtelen hangütése teszi megrázóvá. Vallomás ez, nem filozófia, nem is értekező próza, nem is elbeszélő próza, főleg nem regény, de azért apa-regények is bőven hozzáolvashatók: Esterházy Péter, Kuko­relly Endre, Györe Balázs, Jánossy Lajos, Dragomán György, Schein Gábor, Danyi Zoltán, Láng Zsolt, Király Kinga Júlia, Nagy Gerzson, Grecsó Krisztián, Biró Zsombor Aurél „apái” jutnak eszembe. Linn Ullmann apa-könyve (Áldott gyermek), Simone de Beauvoir anya-könyve (Szelíd halál), Esterházy vagy Bartis Attila anya-könyve is hozzáolvasható, vagy Annie Ernaux anya- és apatörténete (A hely, Egy asszony). Hasonlóság, de nagy különbség is van Babarczy Eszter kötete és Szűcs Teri Visszatért hozzám az emlékezet című anya-könyve között. Hasonló az ápolás természetrajza. Nagyon különböző a gyerek-szülő viszony. Ám mindkettő segít feldolgozni a szülő ápolásának kihívását, mindkettő naplószöveg, melyet a lány hangja tart össze és a betegség határoz meg, mindkettő az empátia felé mozdul, és mindkettő a leépülésen keresztül elemzi a gyerek-szülő kapcsolatot. Szűcs Terinek ezerszer jobb kapcsolat adatott, és az ápolással még tovább tudott közeledni anyjához. Babarczy Eszter is közelebb került a végén a haldokló apához, de milyen áron. Ám ő is kiállta a próbát.

► Dobszerda. Váradi Júlia portrébeszélgetései. Vendég: Spiró György. Klubrádió, szeptember 3. 20:00–21:00

Kár, hogy nem kérdezett többet Váradi az emberi viszonyokról, a házasságról, Teréz kivételes lényéről, a tragikus gyereksorsokról (ez utóbbiról találóan azt mondta Spiró a könyvbemutatón: „a gyerekek abba haltak bele, hogy az apjuk forradalmár volt”). Szerintem továbbra is jó kérdés, hogy a Flaubert-féle szenvtelenséget nem viszi-e túlzásba az elbeszélő.

► Orcsik Roland: Hordozható óceán. Cser Kiadó, Budapest, 2025, 314 oldal, 4995 Ft

Értem, mire gondolhat Orcsik Roland, amikor azt nyilatkozza, hogy „a kortárs magyar irodalom nagyon kevés teret ad a varázslatnak” (Gaborják Ádám interjúja, Népszava, 2025. aug. 16.). De egészen más az, amikor az Odüsszeia varázslatos meséje, mitikus hajóútja a világ lehető legtermészetesebb módján van jelen egy tökéletesen valóságos, a teljes világot átfogó vízióban – és egészen más az, amikor egy varázslatosnak szánt orgia a mai világ kimódolt, kitekert, zavaros víziójaként kerül elénk.

► Anno Budapest. Műsorvezető Panxnotded Miklós, szerkesztő Pályi Márk. Klubrádió, vasárnaponként 15.00–17.00

„A hallgatók emlékeiből rakja össze az ismeretlen főváros képét Panxnotded Miklós. Budapest épületein, parkjain, közterein, szórakozóhelyein, legendáin keresztül bemutatkozik a város régi és akár az új arca is” – így szól a műsor leírása a Klubrádió honlapján. Pofonegyszerű: hetente van egy-egy valóban izgató téma, amire mindenki beindul. Az elfogyó nevezetességek mellett van más.

► Bognár Péter: Elmész, visszajössz, sose halsz meg. Magvető Kiadó, Budapest, 2025, 292 oldal, 5499 Ft

Az új regény, miként az előző kettő, krimiként is olvasható. Ez a leginkább hard-boiled verzió. A bűnügy valahogy megoldódik (egyértelműbben, mint korábban), a nyomozó (Slommer) szerepet kap az író családi és szakmai életében is, a megoldás szellemes, és a slusszpoén fergeteges. Anti-detektívtörténet ez, mondhatnánk, és akkor nem tudom az író Antal barátjának nevébe nem belelátni az Anti becenevet is (lehetett volna így nevezni Tóni helyett). A hagyományos krimiben a bűneset folytán kibillen a világ rendje, ami aztán a nyomozás eredményeképpen helyreáll. Ma leginkább azt látjuk, és ezt a felfogást osztja a szerző is, hogy nem állítható helyre a világ rendje: „egy problémát könnyebb megoldani, ha egyébként rend van a világban, mint mondjuk a lovagregényben, de mi van, ha a világ minden eleme kizökkent?” – dilemmázott Bognár Grisnik Petrának (Lírástudók, 2025. máj. 21.). Ez alapján játszik a krimi műfajával is.

► Takarásban #3 – Vendég: Kutasy Mercédesz. Kérdező: Greff András. Litera Podcast, június 28.

Mi az oka nálunk Bolaño sikerének? – jött a kérdés. A kalandos élete körüli mítoszok is belejátszanak, a hepatitis-fertőzése, de kell a kiadói marketing is – így a válasz. Greff szerint a 2666 a fő mű, a Vad nyomozók mellett, Kutasy viszont azt mondta, szerinte a Távoli csillag sokkal jobb.

► Markó Béla: A nem létező ország. Próza. Kalligram Kiadó, Budapest, 2025, 146 oldal, 3990 Ft

Ezek a tárcanovellák leginkább az adoma műfajával rokoníthatók. Poétikájuk lényege, hogy rájátszanak az élőbeszédre, rövid, szellemes, csattanós, kedélyes történeteket fűz össze az elbeszélő, aki igyekszik megvilágítani azt a környezetet is, ami körülveszi a „kedélyt”. Bár a hagyományos adomák általában nem konkrét szereplőkről szólnak, hanem inkább egy-egy típus elvont figuráiról, Markónál ez nem így van: nála létező alakok jelennek meg, és ők nem mások, mint a szerző életének valóságos szereplői.

A retorika is az élőbeszédet idézi meg. Mintha a mesélő a társaságban magához ragadná a szót, és igyekezne jól megágyazni a mondandójának, a hallgatóság nagy örömére. Mintha csak kérésre mesélne. Hogy is volt az a Petőfi-projekt? És az a nem létező ország? És az a kutyaharapás? No meg a találkozás a bolgár cárral? Na, még azt hadd halljuk, hogyan is volt Szorel Gyula esete a valóságirodalommal! És máris virul a csapongó elbeszélői kedv, melynek efféle csattanós kérdéseket is köszönhetünk: „Vajon tudott-e Kossuth úszni?”

► Lírástudók. Szerkesztő Csabai Máté, műsorvezető Grisnik Petra, Líra Könyv – Fidelio

A Lírástudók „a Fidelio és a Líra Könyv kéthetente szerdán jelentkező irodalmi podcastja változatos könyvajánlókkal és elmélyült beszélgetésekkel. Segítünk eligazodni a könyvesboltok újdonságai között” – így vezetik föl ezt a színvonalas sorozatot. Epizódjai értelemszerűen a Líra újdonságai között segítenek eligazodni, hiszen ez reklám is. Miért reklámozná a Líra más kiadói csoportok vagy kiadók könyveit? Grisnik Petra beszélgetései ugyanakkor remek portrék, és fontos információkat adnak a friss kötetekről, nem utolsósorban pedig kedvet csinálnak hozzájuk.

► Szabó Róbert Csaba: Pokoltó. Regény. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2025, 254 oldal, 4999 Ft

A szerző történelmi érdeklődése jótékony hatással van az elbeszélésre, mert a történelem úgy marad a háttérben, hogy közben hangsúlyos, és hatásos formálója hőseink sorsának. Remek jelenet, mikor megérkezik Somlyóra a Horthy-hadsereg 1940. szeptember 17-én. Erős képekben látjuk a gettó borzalmait. A munkatáborba kényszerített zsidó fiúk és a felügyeletükre rendelt magyar honvédek – jó esetben – kölcsönös kiszolgáltatottságát. A fronton „harcoló” magyar fiúk üres halálát. Érzékeny leírását kapjuk a kolozsvári vasútállomás 1944-es bombázásának. Nemkülönben kiváló a bukaresti földrengés megjelenítése (erre rímel a Kraszna hirtelen áradásának rémisztő emléke a 40-es évekből). Ezekben a részekben úgy rajzolódik ki élesen és kézzelfoghatóan a „nagy” történelem, hogy közben mindig kicsi szereplőinkre figyelünk, akik itt nekünk a legfontosabbak, hiszen azt szeretnénk tudni, velük mi lesz.

► Selyem Zsuzsa: Kicsi kozmosz. 1 re­gény. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2025, 322 oldal, 5999 Ft

Selyem Zsuzsának, ha jól számolom, ez a tizenegyedik kötete (kár, hogy kiadója nem tünteti föl mindet, csak kettőt). Esszék, kritikák, tanulmányok, publicisztikák után ez az ötödik prózakötete, és ez az eddigi legjobb, leggazdagabb. A szerző mostantól komoly káosz-szakértőnek is számít. Nézőpontokat és nyelveket keres a világ nagy házibulijának leírásához. Perspektívát és optikát talál ahhoz is, hogy beláttassa, amit Soma az uszodában gondolt: „valaha mind halak voltunk” (181.). A Kicsi kozmosz nem csupán a káoszban keresi a rendet, hanem a káosszal ábrázolja a káoszt. Merész vállalkozás. Nádas Péter is ezzel próbálkozott a Párhuzamos történetekben.
A párhuzamosok a végtelenben találkoznak.

► Freund Tamással beszélgetett Exterde Tibor. InfoRádió, Aréna, 2025. május 7.

Ekkor a műsorvezető azért föltett egy egész jó kérdést: „Együttműködés helyett most igazodást várnak el az Akadémiától – mi romlott el?” Freund mintha nem értette volna a kérdést, azt válaszolta, hogy a szakpolitikai szint oké, a probléma a pártpolitikai döntések előkészítetlenségében van, például az akkumulátorgyártás esetében. „Akkor milyen a tudományosság és a regnáló politika viszonya?” – próbálkozott még egyszer Exterde. Ez az egész világon probléma, válaszolta az MTA elnöke, és innentől kezdve lehetett sejteni, hogy ez a beszélgetés érdektelen marad.

Károlyi Csaba Margócsy Istvánnal, Márjánovics Diánával és Visy Beatrixszel beszélgetett 2025. április 30-án, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni jövő héttől a YouTube-on, az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb, május 28-án, szerdán Schillinger Gyöngyvér Rohadjon meg az összes című regényéről fogunk diskurálni.

► Nádasdy Ádám: Londoni levelek 2020–2024. Magvető Kiadó, Budapest, 2025, 228 oldal, 4999 Ft

Sok mindent megérthetünk ezekből az egyszerű leírásokból azzal kapcsolatban is, miért léphetett ki Nagy-Britannia az unióból. Amellett, hogy kicsit manipulálták a folyamatot, nagyban közrejátszott a britek (angolok) eleve meglévő kívülállása, a büszke királyság a külön anglikán egyházzal, a hatalmas gyarmati múlttal. Mert ez bizony szigetország, nem más európai országokkal határos, hanem a tengerrel, és a tengeren keresztül majdnem olyan jól elérhető számára Gibraltár, Ciprus, Bahrein vagy a Falkland-szigetek, mint mondjuk Franciaország. Nádasdy idézi a Demos közvélemény-kutató 2011-es felmérését arról, mire a legbüszkébbek a britek. „A következő rangsor jött ki: 1. Shakespeare; 2. a királyság intézménye; 3. a fegyveres erők; 4. a Beatles; 5. az Egyesült Királyság zászlaja (a Union Jack)” (159.). Ez az ország nem szokott háborút veszíteni, nem világhatalom már, de hét fontos helyen tart fenn támaszpontot, a hadi kiadásokat tekintve pedig a negyedik a világon. (Kevesebb lakosa van, mint Németországnak, Indonéziának vagy Indiának, de azért én nem bánom a mai világhelyzetben, hogy erős hadserege van. Hiszen mégiscsak ma az egyik legmegbízhatóbb, legtisztességesebb ország.)

► A nagy mű: Jadviga párnája. Klubrádió, március 29., szombat 12.05 –13.00, vendég: Závada Pál, Szegő János.

Március 29-én Závada Pál 1997-es első regénye, a Jadviga párnája volt a téma. Az író szerényen beszélt, és igyekezett pontosan emlékezni. Zavarba ejtőnek és megtisztelőnek nevezte „a nagy mű” fogalmának használatát a regényére, de megjegyezte, „a nagy mű az, ami alatt beszakad az asztal”, ahogyan Spiró mondta, ez alapján Závada szerint a Harmonia cælestis, a Párhuzamos történetek, a Fogság és a Neandervölgyiek a nagy mű. A Jadvigát inkább sikeres műnek tekintené, melynek sikerét nem lehet megismételni.

A Városmajor 48 Alapítvány estjén beszélgettünk az Art Departmentben. Szó esett az életmű egyes darabjairól, A valóság édessége című első verseskötettől a tavalyi regényig, a Ház, háború, halottig, de nem hagytuk ki a politikát sem. B. Molnár Béla Örvényben című fotókiállításának terében voltunk, április 12-ig látható pénteken és szombaton 15–18 óra között, a falakon 2007 és 2025 között készült fényképek néztek ránk, melyek visszaidézték a közéleti, politikai megmozdulásokat és a jelenkor civil szereplőit.

► Milbacher Róbert: Ködképek az irodalom láthatárán. Fejezetek klasszikus irodalmunk lelki életéből. Magvető Kiadó, Budapest, 2024, 238 oldal, 6499 Ft

Míg az előző könyv címe Arany János Tengerihántására utalt, a mostani Kemény Zsigmond Ködképek a kedély láthatárán című kisregényére. Kemény műve lelki és ideológiai rögeszméket mutat be, így Milbacher, ennek nyomán ő most a kor szereplőinek lelki és filozófiai problémáit emeli ki, melyek nagy műveket inspiráltak. A téma feldolgozásának logikája már ismert: végy egy izgalmas kérdést, adj egy figyelemfelkeltő fejezetcímet, majd járd körül higgadtan és szakszerűen, ámde olvasmányos és szellemes formában a jól exponált dilemmát. Miért volt csalódott Katona József?, Cinikus volt-e Kölcsey?, Mennyire volt vallásos/toleráns Petőfi?, Miért volt haragban Gyulai Pál és Jókai Mór?, Miért volt féltékeny Laborfalvi Róza? Csupa jó kérdés. A bónusz a legpopulárisabb. Az előző kötetben ez volt a ráadás: Magyar találmány-e a homoszexualitás kifejezés? Most ez a +1. fejezet: Találkozhatott-e Arany János Karl Marxszal? Bulvárosnak tűnő, pedig nem komolytalan és nem félrevezető fölvetés.

► „Hogy lehetett ennyit összeírni?” – Jókai titka. Szekeres Dóra kérdezte Szécsi Noémit és Margócsy Istvánt. Litera Podcast, 2025. február 19.

Annyira gazdag volt a beszélgetés, nehéz röviden felidézni. Szó esett még arról, hogy kezelte Jókai műveiben a társadalmi kérdéseket (nem a szegénység, hanem a nép volt számára a fontos, és nem a szociális, hanem a jogi egyenlőség), és arról is, hogyan viszonyult a politikához (nem volt forradalmár, A kőszívű ember fiaiból éppen csak a március 15-i pesti forradalom van kihagyva, A lélekidomárban az 1871-es párizsi forradalmárokat csőcseléknek minősítette, de a Fekete gyémántok az éppen zajló nagy állami korrupció brutális leleplezése).