Maya Binyam: Akasztófa
Frank McCourt: Angyal a lépcsőn
Douglas Stuart: Az ifjú Mungo
Tommy Orange: Tévelygő csillagok

----------------------------------------------------------------------------------

► Kiss László: Mindig, ha jön az este. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2025, 224 oldal, 4599 Ft

A Mindig, ha jön az este háborús regény, egy család, egy kisváros és egy felnőtté válás története is. Bár a cselekmény ideje alatt Lotti nem éri el a felnőttkor határát, mégis, a háború idején olyan sűrűvé válik körülötte a világ, hogy rövid idő alatt elveszíti gyermeki naivitását, illúzióit, csalódik a felnőttek világában, alapvető bizalma és biztonságérzete is elvész – ami a felnőtté válás egyik fontos határköve.

► Szaniszló Judit: A másik ember. Magvető Kiadó, Budapest, 2025, 192 oldal, 4499 Ft

Az írások sokszor megrázóak, talán éppen azért, mert rendkívül személyesek, kitárulkozóak, miközben – paradox módon – mégis szégyenlősek. Bepillantást engednek a szereplők intim tereibe, magánszférájába, de mielőtt az olvasó kukkolóvá válhatna, elhúzzák a függönyt, váratlanul kiléptetnek a történetből. Ugyanúgy, ahogy a kötetben megjelenő, a szerző által készített fotók is, melyek nem illusztrálják, sokkal inkább kiterjesztik a szövegeket, vizuálisan példázzák azt, amit az írások nyelvileg valósítanak meg: hogy egy mozdulatban benne lehet egy egész élet, egy kézfogásban egy kapcsolat története, egy Damjanich utcai kínai üzlet kirakatában pedig maga Budapest.

► Mesterházy Balázs: A Mediterrán-állandó. & Ampersand Kiadó, Budapest, 2025, 112 oldal, 2900 Ft

Nézni a tengert „komoly és örök foglalatosság, beláthatatlan feladatot ad a szemnek, a szívnek” (A várfalon ültem), fogalmaz a lírai én, aki tulajdonképpen nem más, mint a tenger filozófusa, aki az eget, a habokat, a part homokját és a szőlődombokat szemlélve gondolkodik az élet leg­alapvetőbb kérdésein. Ha van a helyeknek bölcsessége, akkor a Földközi-tenger partvidéke rengeteg tudást birtokló tér, állandó (ez a címben is megjelenő matematikai fogalom talán éppen így értelmezhető), az idővel és a körülményekkel sem változó térség, ahol jó lenni, és ahol teraszokon ülve vagy a parton sétálva el lehet töprengeni a világ dolgain, az idő, az elmúlás vagy a végtelenség természetén. A víz, a tenger – többek között a nap, a szél, a fény, a fehérség mellett – a kötet talán legsokoldalúbb szimbóluma: egyszerre a végtelen és a véges, a hely, ahonnan az érkezőt várjuk, de állandó hullámzásával a változékonyság tere is.

► Kavakami Mieko: Az éj szerelmesei. Fordította Mayer Ingrid. Park Kiadó, Budapest, 2024, 249 oldal, 4499 Ft

Már a könyv legelején kiderül, hogy Fujuko azért szereti annyira a címben is megjelenő éjszakai sétákat, mert olyankor még hangsúlyosabb, még jobban látszik a fény, melynek minden vonatkozása annyira érdekli. Micucukával folytatott beszélgetéseiben is kulcsszerepet kap ez a fizikai jelenség, melyet a könyvben nem nehéz az emberi lényeg egyfajta metaforájaként értelmezni.

► Irene Solà: Szemet adtam neked, s te a sötétségbe néztél. Fordította Nemes Krisztina. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2024, 200 oldal, 4499 Ft

Miközben a lenyűgözően izgalmas történeteket meséli, Solà egyedi univerzumot épít, melynek alapvető atmoszféráját kiválóan ragadja meg a fekete borító, és a rajta látható pokolbéli, mindenkit elnyelő szörny. Mintha mindig éjszaka lenne ebben a világban, melynek szereplői már életükben is a pokolban járnak és konokul ólálkodik körülöttük az ördög, aki hol bika, hol kecske alakjában tűnik fel, hogy szolgálatába állítsa a ház asszonyait.

Gerbrand Bakker: A borbély fia
Édouard Louis: Akik megölték apámat
Andrés Neuman: Magunknak mondjuk
Per Petterson: Szájában hamu, cipőjében homok

--------------------------------------------------------------------------------------

► Fernanda Melchor: Ábrándozók. Fordította Vajdics Anikó. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2024, 188 oldal, 4999 Ft

A történet a két fiú megismerkedésével indul, és az is hamar kiderül, hogy kapcsolatukat a kölcsönös önzés határozza meg. A súlyosan alkoholista Polo ingyen piában reménykedve keresi Franco társaságát, aki elsősorban arra vágyik, hogy valakinek előadhassa szexuális fantáziáit. Kettejük tervei aztán egyre merészebbé válnak és megállíthatatlanul rohannak a tragikus végkifejlet felé. Bár nem tudjuk pontosan, mi fog történni, olvasóként egy percig nincs kétségünk a drámai befejezést illetően. Ezt egyrészt előrevetítik a regény baljós szimbólumai (például egy furcsa, kísértetjárta kúria és a benne kísértő vérgrófnő szelleme), Polo helyzetének teljes kilátástalansága, valamint a regény trágár, erőszakos, vulgáris nyelve, ami nem ígér semmi jót.  A szöveg legnagyobb erőssége éppen ez a beszédmód, mely hihetetlenül autentikusnak tűnik, elválaszthatatlannak a drogok, a prostitúció, a gyilkosságok árnyékában felnövő fiataloktól.

► Layla Martínez: Szú. Fordította Várnai Gina. Jelenkor Kiadó, Bu­da­pest, 2024, 171 oldal, 4999 Ft

A horrorisztikus háttér elé festett női családtörténetben a bűnügyi szál mellett – azzal szoros összefüggésben – szerepet kap még a társadalmi egyenlőtlenség, a szegények és gazdagok szembenállása is. A ház lakói a nyomorral határos szegénységbe, szolgalétbe születtek, és nemzedékeken át nincs lehetőségük kitörni innen. Ezért aztán a maguk módján állnak bosszút, szolgáltatnak igazságot, és a társadalmi különbségekből fakadó igazságtalanság ellen azzal a gyűlölettel harcolnak, ami kizárólagos „tulajdonuk”.