Magyar Bálint–Madlovics Bálint: A posztkommunista rendszerek anatómiája. Egy fogalmi keret. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2021, 876 oldal, 9990 Ft

A könyv cselekvéselméleti keretben kalauzolja az olvasót a posztkommunista átalakulás labirintusában, melyben megbújik a liberális demokrácia is, de többnyire csak annak csökött, patronális változata. A cselekvés kerete az állam, a cselekvők a politika, a gazdaság és a társadalmi együttélés  terepein tevékenykednek, aminek eredménye ritkán valódi liberális demokrácia, mely ha létre is jött, védtelen a kívülről és belülről rátörő veszélyekkel szemben.  Az eredmény többnyire patronális vagy konzervatív autokrácia, s legrosszabb esetben piackihasználó diktatúra, melyet csak egy hajszál választ el a kiindulóponttól, a kommunista diktatúrától.

Ladányi János: Lassú elszakadás. Önéletrajzi töredékek. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2021, 81 oldal (+ képmellékletek), 2800 Ft

Ladányi könyve a hiányról szól, melyet a szemtanú hitelességével ad elő, aki még tudja, látja, amit az utána jövők már nem tudnak, nem látnak, mert mire megérkeztek, a múltból már nem maradt sem emlék, sem varázslat. Érzékletes portrékat olvashatunk a családról, melynek mindkét ága asszimiláns, jómódú zsidó  felmenőkig vezet, akik útjai a Monarchia prosperáló, felívelő időszakában Újpesten keresztezték egymást. Megismerjük az élhetetlen Ervin bácsit, a magas rangú vezérkari tisztet, aki  a szarajevói merénylet idején éppen a trónörököst szállító autó mögötti járművet vezette. Rajta is túltett Gyuri bácsi, aki ha kicsinyt becsípett, a kávéházi dorbézolást megunva, lóháton ülve, pisztollyal lövöldözött az Árpád úton. Az anyai ágon a nagymama sokáig nem értette meg, hogy nem egy elszegényedett, de még mindig elég gazdag nagykereskedő lánya, hanem egy, a nagykereskedők mércéjével mérve szegény ügyvéd felesége.

Volker Ullrich: Nyolc májusi nap
Pelle János: Vérvád, hisztéria, népítélet
Federico Finchelstein: Fasiszta hazugságok
Konok Tamás: Emlékkövek

Ladányi János: Hanyatló világok. Szubjektív tudományos önéletrajz. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2020, 176 oldal, 2490 Ft

Ladányi szenvedélyesen, ugyanakkor a szociológiai szakmai tudás teljes vértezetében kutatta és kutatja ezt az osztályok alatti osztályt, melynek titkait kevesen értik annyira, mint ő. Ő maga kérdezi magától, hogy neki, mint a társadalom felső rétegéből származó, polgári velleitások vonzásában felnőtt úrifiúnak, van-e joga a gorkiji mélyben élők kutatására? Madárnak kell-e lennie annak, aki ornitológus?  – teszi fel ironikusan a kérdést, melynek feltevése a politikai korrektség által megbűvölt egyes amerikai szociológiai tanszékeken életveszélyes lenne.

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált
Mérő László: Az ész segédigéi
Tari Annamária:Online illúziók – offline valóság
Dr. Kapitány-Fövény Máté: Ezerarcú függőség

Forgács D. Péter: A bürokrácia szociológiája
Christopher R. Browning: Átlagemberek
Veszprémy László Bernát: Gyilkos irodák
Müller Rolf, Takács Tibor, Tulipán Éva (szerk.): Terror, 1918-19

Pasqualetti Ilona: Balogvilág. Magyarország felfedezése sorozat. Gondolat Kiadó, Budapest, 2018, 349 oldal, 2950 Ft

A könyv felkavaró, mert azt mutatja meg, hogy a Balog családot, s a hozzájuk hasonlóan élő milliókat nem azért nem látjuk, mert fizikailag távol vagyunk tőlük, nem azt a levegőt szívjuk, amit ők, ha megszúrják őket, nem ugyanúgy vérzik a testük, mint a mienk, hanem azért nem látjuk őket, mert riasztóan ugyanolyanok, mint mi.

Kornai János: Látlelet
Török Gábor: A lakott sziget
Ágh Attila: A politika alulnézetben
Jan Philipp Reemtsma: Bizalom és erőszak a modern társadalomban

Erdész Ádám: A Kner család és más történetek. Tanulmányok. Osiris Kiadó, Budapest, 2017, 370 oldal, 2980 Ft

Erdész két történetének drámai magja abban van, hogy se Kner, se Márki nem látják azt, amit láthattak volna, ha sok milliónyi társukkal együtt nem lettek volna foglyai az Osztrák-Magyar Monarchia káprázatának, mely a biztonságot sugározta elsősorban a Monarchia magyar polgárainak, akik képesek voltak arra a képtelenségre, hogy egyidejűleg vették komolyan a száműzött Kossuth Lajos és száműzője, I. Ferenc József kultuszát. Erdész a kötet egyik remek tanulmányában mutatja be, hogy Gyulán miként birkózott meg a helyi elit e politikai-lélektani salto mortale megvalósításával a Monarchia virágkorában.

A Nyugat ott van, ahol szabadság van. Nem szabad minden ember, de mindenkiben ott a lehetőség a szabadságra. A színház, amelyről itt szó van, a szabadság iskolája. Balázs Zoltán talált rá Viktor Kravcsenko történetére, aki a legkeményebb sztálini időkben járta végig az orosz szenvedéstörténet stációit. Kravcsenko megszökött a Szovjetunióból. Sok száz oldalon írta meg a szabadsághoz vezető útján történt eseményeket, melyekre építve a színész és rendező nagy hatású kiáltványt alkotott.

Erős Ferenc: Psziché és hatalom. Esszék és tanulmányok. Kal­ligram Kiadó, Budapest, 2016, 255 oldal, 3000 Ft

Honnan vannak a traumák? Erre a kérdésre Erős Fromm nyomán azt a választ adja, hogy a traumák forrása a pusztító erőszak, mely akkor igazán veszélyes, ha igazoló ideológiát talál, mely lehetővé teszi, hogy a Rossz a Jó álarca mögé bújhat. A pszichoanalízis születésétől fogva igen közeli kapcsolatban volt a művészetekkel, sőt, mai kritikusai szerint a pszichoanalitikus írások teljes egészükben a képzelet művei, lényegüknél fogva irodalmi alkotások. A harmadik részben Erős művészeti alkotások megértése és megértetése érdekében alkalmazza a pszichoanalitikus tudást, mesteréhez, Mérei Ferenchez méltó tökéllyel.

Pléh Csaba–Unoka Zsolt (szerk.): Hány barátod is van? Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2016. 288 oldal, 3800 Ft

A világ megismerésére vállalkozó tudósok Barabási-Albert László korszakos kutatásai óta tudják, amint a magyarul olvasók Karinthy Frigyestől tudnak, miszerint az embereket a Földön hálózatok kapcsolják össze, ahol a távolságok lélektől léleki csak látszólag nagyok, valójában a nagyvilágban kis világok sokasága bújik meg. Pléh Csaba és Unoka Zsolt szerkesztésében most jelent meg egy kötet, mely a hálózatkutatás elméleti, módszertani kiindulópontjait, s pár kutatási eredményt mutat be érdekfeszítően.

Huszár Tibor: A magyar szociológia története. Osiris Kiadó, Budapest, 2015. 288 oldal, 2830 Ft

Magyar Bálint: A magyar maffiaállam anatómiája. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2015. 312 oldal,2990 Ft

1940-ben született, történelmet és politikaelméletet tanult az Oxfordi Egyetemen, majd a Munkáspárt győzelme után nagyon fiatalon, huszonévesen Harold Wilson tanácsadója lett, annak első miniszterelnöki ciklusában. Komoly része volt abban, hogy de Gaulle második nekifutásra hozzájárult Nagy-Britannia felvételéhez az Európai Gazdasági Közösségbe, de mivel Wilson végül meghátrált, az Egyesült Királyság csak 1973-ban, már Edward Heath miniszterelnöksége idején válhatott az EGK tagjává. 1966-tól, amikor elvi okokból távozott a miniszterelnökségről, Holland kutatóként, majd 1979 és 1989 között a brit parlament tagjaként dolgozott. Aktív, jóllehet nem látható alakítója az EU politikájának, mely egyszerre célozza a gazdasági sikereket és a társadalmi biztonságot. Az elmúlt fél évben minden héten két napon át megfigyelhettem Kőszegen – ahol együtt vettünk részt az ISES által szervezett kutatási szemináriumokon – lenyűgöző személyiségét és sziporkázó szellemét.

Jody Jensen: Glo­ba­li­zá­ció és új kormányzás. MTA Tár­sa­da­lom­tudományi Ku­ta­tó­központ–Po­li­ti­ka­tudományi In­tézet. Mundus Novus Könyvek. Budapest–Érd, 2014. 245 oldal,2990 Ft