► Molnár László József 50 év című kiállítása a Vigadó Galériában 2025. június 22-ig látható.

A Vigadó Galéria ötödik emeleti nagytermében Molnár László József munkái láthatóak. Egy kisebb retrospektív tárlat. Molnár László József Erdélyből 1980-ban települt át. Korábban a kolozsvári főiskolán és Bukarestben tanult. Grafikus, festő. És fantasztikus művész.

► Baksai József Minden elfolyik című kiállítása a Faur Zsófi Galériában május 28-ig látható.

Baksai József új kiállítása egyben egy új festői korszak nyitánya is lehet. Baksai évtizedes anyagkísérletei, a vaskos festékkel a pasztőz felhordásánál még tovább haladó, szinte festékszobrai a Faur Zsófi Galériában elérték a tökéletesség állapotát. Életnagyságú kerubjai (?), angyalai (?) vagy épp démonjai ott magasodnak szinte fölénk nőve a keskeny képmezőkben. Egy-egy őrző, egy-egy vétkes. Szárnyuk – éles fehér festékgesztus – jelzi csupán, hogy nem közülünk valóak. De igaz ez a kuporgó, ajtójával játszó gyermekre is, aki azonban akár százéves is lehetne. Kortalan és védtelen.

► Megtekinthető május 3-ig az Artus Stúdióban.

Négy nagyszerű művész, Kovács Johanna, Krajcsovics Éva, Mózes Katalin és Zoltai Bea közös kiállítása látható az Artus Stúdióban. Mind a négy alkotó közelmúltbeli, illetve legfrissebb munkáiból válogatott a tárlatra. A hatalmas tér méltóságteljes nyugalmat kölcsönzött a festményeknek, szinte kamaratárlat-szerű sarkok jöttek létre, még úgy is, hogy a két helyiségben mindenki szerepelt. A kiállítás különlegességét elsősorban az adja, hogy nem tematikus, nem szisztematikusan – túlgondoltan – rendezett, hanem az alkotók szuverén –nem témára, ötletre, gegre készült – művei adják a tárlat egészét. Sem egymásra, sem egy hívószóra nem kíván reflektálni a kiállítók kis csapata. Igényes és emelkedett képek sorakoznak a falakon. Jó itt lenni, jó ezekkel a művekkel együtt lenni, jó érezni a kvalitás „illatát”.

► A Kert című kiállítás február 16-ig látható a HAB-ban.

„Az álmokban a kert gyakran a minden szorongástól mentes vágy örömteli kifejeződése. A növekedés, a termékenység, az életteli és belső jelenségek színtere. Az évszakok változását díszes formák kísérik... Az élet és annak gazdagsága a leggyönyörűbb formákban válik láthatóvá. A kertfal óvja a bent burjánzó erőket. Csak egy szűk kapun lehet behatolni. Az álmodónak gyakran először ezt a kaput kell megtalálnia útja során. Ez képszerű megjelenítése a gazdag lelkivilághoz vezető pszichikai fejlődésnek.” (Jean Chevalier – Alain Cheerbrant: Dictionnaire des symboles [Seghers, Paris, 1973–74], ford.: Keszthelyi Andrea)

► A Játsszuk azt, hogy… Üzenet Bodóczky Istvánnak című kiállítás február 2-ig tekinthető meg az Artus galériában.

 „A művészetek minden részterületének megvan a maga sajátos célja, amit azzal a művészeti területtel
lehet a leghatékonyabban fejleszteni.” (Bodóczky István: Do it – előszó)

Maurice Denis 1900-as festményén a barátok, tanítványok körbeállják az idős Paul Cézanne-t. A mester épp egy képét magyarázza az őt körülvevőknek. Hommage à Cézanne a festmény címe.
Bodóczky Istvánt már nem tudják körbeállni a tanítványai, 2020 októberében a művész váratlanul elhunyt. Utolsó kiállítása egyben emlékkiállításává is vált a sors torz fintora révén. Pár nappal a megnyitó előtt halt meg. Annak a kiállításnak az volt a címe: Játsszuk azt, hogy meghaltunk.

► Kóka Ferenc ÉS-grafikái. Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány, Bu­da­pest, 2024, 143 oldal, 3820 Ft

Különös kis képzőművészeti és sajtótörténeti monográfia jelent meg. Különös és szokatlan, hiszen egy alkotó életművéből általában a kismonográfia nem csupán egy területet ragad ki. Molnár Valéria azonban, aki az Alapítvány vezetője és gondozója, korábban már két színes albumot jelentetett meg Kóka Ferenc (1939–1997) festőművészről. Kóka a bernáthosok nemzedékének kiváló tagja volt, Laknerrel, Szabó Ákossal, Gyémánt Lászlóval kezdte pályáját. Molnár Valéria az előbb említett két kötetben rendkívüli alapossággal dolgozta fel a fiatalon derékba tört életmű állomásait. Egy véletlen során kerültek kezébe Kókának az Élet és Irodalomban megjelent rajzai. Ez keltette fel érdeklődését, művészettörténeti és sajtótörténeti korrajzként dolgozott a témával. A szerkesztőség archívumában ülve saját bevallása szerint 6400-szor lapozott, azaz tekintélyes mennyiségű lapszámot tekintett át.

► Bullás József Nonserial című kiállítása megtekinthető a Deák Erika Galériában 2025. január 31-ig.

Bullás József kiállítása a Deák Erika Galériában az éterit teremti meg a falak között. Úgy jön létre ez az érzés, hogy különösebben semmi különös technikai kunszt, semmilyen lebegésre utaló elem nincs a főleg 70×80 cm méretű olaj-vászon festményeken. Ráadásul ez a több egységből álló, mégis összefüggő – és pusztán évszámkódokkal ellátott, tehát cím nélküli – képanyag eredetileg Cézanne, és még inkább a Cézanne Mont Sainte-­Victoire képeinek Vera Molnár által feldolgozott alkotásaira reflektál. A festmények nyugodt alapon – rózsaszínek, kékek vagy sötét zöld-barna – finom, vibráló körökkel telítettek. Ezek a fénygömbszerű képződmények egy rácsszerkezetben helyezkednek el. A rácsok hol töredezett vonalként, hol a vászon széléig kifutó csíkként tagolják a felületet.

„A művész nem tesz mást, mint hogy összegyűjti és tovább vezeti azt, ami a mélyből feltör. Se nem szolgál, se nem uralkodik, csak közvetít.” (Paul Klee)

► A Galimbertik. Galimberti Sándor [1883–1915] és Dénes Valéria [1877–1915] életmű-kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria. Megtekinthető 2025. január 26-ig.

E melodramatikus cím mögött egy fiatal festő házaspár – és harmadikként egy tehetséges festőnő – sorsa, élettörténete húzódik meg. A Magyar Nemzeti Galériában megnyílt A Galimbertik című kiállítás három főszereplője a múlt századelő – és az azt megelőző századvég – kiemelkedő tehetségű alkotóinak munkásságát, hányatott sorsát s egyben a magyar festészeti progresszió születését hivatott bemutatni.