► László Ágnes: Beer Miklós. Egy hiteles ember. Joshua Könyvek, Budapest, 2024, 256 + 16 oldal színes képmelléklet, 4500 Ft

Katolikus hívőknek támasz és irányzék, ha valamely vezetőjük egyszerre áll ki az elesettek mellett, rója fel politikai intézkedések embertelenségét, és érez együtt olyan harcostársakkal, mint Iványi Gábor és közössége, amely az előbbinek cselekvő részese, az utóbbinak elszenvedője. Beer Miklós a civil társadalommal közösséget vállaló és készséggel eszmét cserélő kevés egyházi autoritás egyike. László Ágnes ezért egy ország kíváncsiságát tolmácsolja kérdéseivel, könyve mégis főként egy barátság dokumentuma.

Utolsó nyilvános megjelenésekor, húsvétvasárnap délben Ferenc pápa így köszöntötte a Szent Péter téren a hívőket: Buona Pasqua! Kedves testvérek és nővérek, szép húsvétot! A kipréselt szavak az utolsó erőfeszítés összeszedettségével mutatták fel az általa meghirdetett és következetesen képviselt spiritualitás emblémáját – ugyanolyan elszánt tudatossággal, mint ahogy újonnan megválasztott pápaként először üdvözölte az egybegyűlteket. Másnap, 2025. április 21-én reggel meghalt. Édes olasz anyanyelvén a húsvéthétfő neve pasquetta.

Ha egy nyugalmazott pápa (papa emeritus) megtöri a hallgatást, amelyet visszalépésekor ígért, és véleményét az egyházban zajló folyamatokról a nyilvánosság elé tárja, könnyen az ellenpápa szerepében találhatja magát, ha akarja, ha nem. S ha ő maga nem akarná, akadnak bőven olyanok, akiknek kapóra jön egy saját pápa mint megfellebbezhetetlen tekintély és hivatkozási alap: mint maga az időlegesen háttérbe szorult, de el nem némítható igazság a hivatalban lévő utód tévelygéseivel szemközt.

Az év két nagy keresztény ünnepköre közül első pillantásra a karácsonyi látszik közérhetőnek és a húsvéti tartalma nehezebben hozzáférhetőnek. Karácsony népszerűbb, húsvét exkluzívabb: az előbbi úgyszólván mindenkié, s ha az utóbbi is, akkor csak azért, mert jóval határozottabban elkülönül benne a szoros értelemben vett vallási hagyomány és a néprajzi elemek mozaikja. Az egyházi tisztségviselőknek nem kell homlokukat ráncolva emlékeztetniük a locsolkodás és a misztérium távolságára, egyidejűségük nem kelt megbotránkozást: a tavasz és a feltámadás jól megfér egymás mellett, noha különbségük is nyilvánvaló.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai 2017. november 20–24. között ad limina látogatáson vettek részt Rómában. A hagyományos kifejezés eredeti értelme szerint „az apostolok küszöbéhez” járultak: egy ötévente esedékes utazás keretében – amelyre ezúttal kilenc évvel az előző, hasonló célú látogatás után került sor – beszámoltak a helyi egyház helyzetéről a pápának és az illetékes vatikáni hivataloknak. A kötetlen beszélgetést, tanácskozást, hivatalos jelentést, felsőbb útmutatást és a zarándoklat különböző elemeit magában foglaló programmal kapcsolatban több tudósítást is közölt a Magyar Kurír. A katolikus hírportál munkatársai az esemény során szerzett tapasztalataikról kérdeztek néhány püspököt, s az eddig megjelent interjúkhoz várhatóan továbbiak társulnak. Ferenc pápa kétórás megbeszélést folytatott a magyar egyházvezetőkkel – az ennek légkörére és tartalmára vonatkozó kérdés természetesen első helyen szerepel az interjúkban.

A magyar egyházvezetés értékbizonytalanságát kivált éles megvilágításba helyezte a menekülteknek segítséget nyújtó civil szerveződések erőteljes morális válasza a krízishelyzetre. Sokakban felötlött a Máté-evangélium 25. fejezetének apokaliptikus jelenete, amely Krisztust a nélkülözőkkel azonosítja, és tanításának lényegét – az utolsó ítélet nézőpontjából – a nélkülözők szolgálatában mutatja fel. Az eredetileg sajátos céllal, egy környezetétől elkülönült zsidókeresztény csoport vigasztalására és öntudatának megerősítésére íródott szöveget gőgös félreértés volna bárki fejére olvasni (ezt legkevésbé a nagyszabású tabló indokolná). A jelenet azonban okkal vált a humánum követelménye szerinti önzetlenség allegóriájává, hiszen sokan vállalkoztak olyan, mindenfajta hitvallástól függetlenül cselekedetekre, amelyek akarva-akaratlanul az evangélium szeretetparancsának engedelmeskednek.

Az ÉS könyve májusban - René Girard: Látám a sátánt, mint a villámlást lehullani az égből. A kereszténység kritikai apológiája. Fordította Sujtó László. Atlantisz Kiadó, Budapest, 2013. 232 oldal, 3295 Ft

Szűcs Teri: A felejtés története. A holokauszt tanúsága irodalmi művekben. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011. 224 oldal,2600 Ft