Tarján Tamás–Győrei Zsolt: Fel­­­zen­gő állomások. Radnóti 30. Radnóti Színház–Magvető Könyv­ki­adó, Budapest, 2016, 240 oldal, 6500 Ft

A Radnóti mindig is egyfajta szellemi műhelynek, a szó akkori, még nemes értelmében polgári színháznak számított. Az elmúlt harminc évben, Bálint András vezetése alatt rengeteg író, rendező és színész fordult meg benne, és számos emlékezetes előadás született. A Tarján Tamás és Győrei Zsolt által szerkesztett és Szüts Miklós által tervezett Felzengő állomások című kötet ennek a három évtizednek a bemutatóit, eseményeit igyekszik felidézni. Képekkel, anekdotákkal, interjúkkal, visszaemlékezésekkel, épp ahogyan a címként választott Radnóti-idézet is sejteti, mintegy „állomásszerűen”.

(Edouard Louis–Zöldi Gergely: Leszámolás velem, Orlai Produkció, Jurányi Inkubátorház)

Nagy Dániel Viktort, noha már alakított meleg karaktert, alkatilag aligha azonosítanánk a finom vonású, affektáló Eddyvel, de a külső adottságok teljesen másodlagosak. A Junior Prima-díjas színész a lehető legtermészetesebben bújik a traumatizált fiú bőrébe, egy pillanatra sem veszítve el hitelességét. Nem affektál, csak néha. Nem is riszál, csak néha. Mindenféle manírt mellőzve játszik és mesél, magával ragadva a nézőt.

(Dés László­­­­­–Geszti Péter­­­­­–Grecsó Krisztián: A Pál utcai fiúk, Vígszínház)

A lépcsős gubbasztásért közelharc folyik, a betegség miatt megmaradó belépőkre pedig csoda, hogy még nem kell licitálni. Ilyen hisztérikus érdeklődés utoljára tíz éve volt az Operettszínház Rómeó és Júlia című előadásán, azt pedig már meg sem tudom mondani, mikor láttam ennyi könnyes szemű, katartikus állapotban lévő nézőt egyszerre.

David Wagner– Jochen Schmidt: Odaát és odaát. Két német gyerekkor. Fordította Szijj Ferenc. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2016, 328 oldal, 3990 Ft

Jochen Schmidt és David Wagner egy szimpatikus ötlet mentén indul el: politizálás és ideológiagyártás helyett mutatják be, milyen volt gyereknek lenni a fal két oldalán. Két különböző „díszletben” felnőtt író visszaemlékezéseit ismerhetjük meg, a hangsúly pedig egyértelműen a gyerekkoron van.

Toby Litt: Halvaboncolás. For­dí­totta Csuhai István. Libri Kiadó, Bu­da­pest, 2016. 452 oldal,3999 Ft

Szaniszló Judit: Beenged. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2016. 142 oldal,2490 Ft

Manapság már nem az számít kuriózumnak, ha egy népszerű blogger gondolatai nyomtatott formát öltenek, sokkal inkább, ha ez a nyomtatott forma irodalmi minőséget képvisel. Szaniszló Judit esetében nincs okunk aggodalomra. A virtuális felületről papírra vándorolt rövid írások nagy része igazi szépirodalmi élményt nyújt, olyat, amit nem fél perc alatt lehet befogadni. 

Andrus Kivirähk: Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét. Fordította Kőhalmy Nóra. Typotex Kiadó, Budapest, 2015. 416 oldal, 3500 Ft 

Giedra Radvilavičiūtė: Ma éjjel a falnál alszom. Fordította Laczházi Aranka. Typotex Kiadó, Budapest, 2015. 232 oldal, 2500 Ft

(A nyomorultak, Madách Színház)

Katri Lipson: A fagylaltos. Fordította Panka Zsóka. Typotex Kiadó, Budapest, 2015. 296 oldal, 2800 Ft

(Boronkay Soma-Tengely Gábor: Hol utca hány [mindennapi musical], Ódry Színpad)

Viktor Fischl: Kafka Je­ru­zsá­lem­ben. Fordította Zádor Margit. Kal­lig­ram Kiadó, Pozsony, 2015. 237 oldal, 2990 Ft

Ignacy Karpowicz: Csoda. For­dí­tot­ta Körner Gábor. Typotex Ki­adó, Budapest, 2014. 288 oldal, 2500 Ft

(Kálmán Eszter: N, mint Nosferatu, Trafó)

Patrick Süskind: A mélység kényszere. Fordította Várnai Péter. Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2015. 103 oldal, 2490 Ft

Alice Munro: Drága élet

Lovas Ildikó: Cenzúra alatti

Joanna Bator: Homokfelhő

Mészöly Ágnes: Darwin-játszma

Bíró Zsófia: A boldog hentes felesége. Libri Kiadó, Budapest, 2014. 171 oldal,2990 Ft

Fabio Volo: Járok egyet. Fordította Barna Mária. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2013. 175 oldal,2900 Ft

Pavel Vilikovský: Kutya az úton. Fordította Garajski Margit. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2013. 176 oldal,2800 Ft