► A Kiskunsági Nemzeti Park Bakancsos című, ingyenesen letölthető hangoskönyv-sorozata. Előadja: Szalóki Ági

Legutoljára Cserna-Szabó András hangoskönyve, a Sömmi hatására elevenedett meg előttem annyira a Kiskunság, pontosabban a Dél-Alföld világa, mint most, a Kiskunsági Nemzeti Park Bakancsos sorozatát hallgatva. Noha mérföldnyi a különbség: Cserna-­Szabó a XIX. században élt be­tyár, Rózsa Sándor véres legendáját parafrazeálta – s közben autentikus, archaizáló, valóságos néprajzi és nyelvi „tulipános ládáját” kínálta a táj­egy­ségnek (Angyalhullás, ÉS, 2018/20.) –, a Bakancsos sorozat viszont szelídebb vizeken evez, amikor a Kiskunság, tágabban a hasonló adottságú természeti területek állat- és növényvilágát igyekszik mesék formájában közelebb hozni.

► Bodor Ádám: Wolf. Előadja Szikszai Rémusz. Litera Podcast, 2026

De vissza a Wolfhoz, s ha már, akkor a hatásához: a több évtizede írt szöveg időtlensége (az ezerkilencszázharmincas években játszódik, de témája miatt még negyven évet hozzáadhatnánk, 1971-ben jelent meg az Utunkban, ám a hatalommal visszaélés és a megfélemlítés, a novella alapmotívumai átívelnek a mába) csak egy azon okok közül, amiért Csutak Gabi és Dragomán György ezt a szöveget ajánlotta a Litera kilencnapos, Bodort ünneplő sorozatában a szerző egyik legfontosabb novellájaként.

► Łukasz Barys: Csontok, amiket a zsebedben hordasz. Előadja Németh Kriszta. Fordította Körner Gábor. Typotex Kiadó, 2025

Előadó legyen a talpán, aki ezt a mélysötét nézőpontból elbeszélt történetet – amely egyrészt egy reális, másrészt egy víziókkal teli, látomásos térben játszódik – kellő higgadtsággal tudja közreadni, de Németh Krisztának sikerül. A fordító, Körner Gábor egy beszélgetésben Łukasz Barysról azt mondta, fiatal kora ellenére – a szerző huszonéves – már elsőre meglepően érett, szimbólumokkal és líraisággal átszőtt prózát tett le az asztalra, amelyben az (ismert) önéletrajziság annyi, hogy a szerző szülővárosában, egy Łódz közeli kisvárosban, Pabianicében játszódik. De Barys más közegről ír, mint amiben nevelkedett, és inkább szemtanúként számol be a kéretlen sorsokról, ám a könyve – ami egyszerre szociográfia és lengyel kisvárosi legendárium is – ellentmondani látszik ennek a „tapasztalatlanságnak”.

► Gergely Ágnes: Kései fürdőzés. Előadja Havas Judit. Szerkesztette Gergely Ágnes és Havas Judit, 2025

Az ausztriai lépcsősor, Temető Pannóniában, Zrínyi Miklóshoz, Zsoltár női hangra – e versek ismerői tudják, a komor hangütés indokolt. Mauthausen vagy a Kozma utcai izraelita temető nem a derű helye. Ám a Transzcendens etűd súlyos sorai („Ott akartam szeretni mindig, / a toledói alkonyatban. / Az alkony és az élet vége / egyformán irányíthatatlan.”) a költő előadásában nem annyira fullasztóak. „Gyűjteni kell az emlékeket, nemcsak a jókat, a rosszakat is. Mert azokból leszünk, azokból emlékezünk” – mondja a hangoskönyvön, ami a történtek védelmező átértékelését mutathatja, s talán az idő múlásával együtt járó önfelszabadítást.

► Fiatal életek indulója. Szerkesztette Turi Tímea. Turi Lilla rajzaival. Magvető Kiadó, Budapest, 2025, 133 oldal, 4299 Ft

Turi Lilla illusztrálta A gyerekkor vége, az Érettségik és találkozók, valamint a Fiatal felnőttek fejezetcímekkel tagolt könyvet, és a kiadó szándéka szerint ballagási ajándéknak tökéletesen megfelelő kötetre mind a szövegválogatás, mind a rajzok színessége miatt biztosan rá is talál a célközönsége. Hogy Turi Lilla a pályája elején, a műegyetemi építészdiploma megszerzését követően a cambridge-i School of Art illusztrátorképzése mellett döntött, meghozta gyümölcsét, munkáival (saját kötetek, Dragomán György A jég című, menekültekről szóló novellájának illusztrálása) sikerült igazán szoros közelségbe kerülnie a vizualitás, a képekben, elsősorban mozgóképben beszélés korának fiatalabb generációival.

► Krasznahorkai László: A magyar nemzet biztonsága. Előadja Máté Gábor. Magvető, 2025

„Nem csíp, nem szúr, nem harap”, indokolja Pap András a lepkék iránti vonzódását – ez a később a világ egészére kivetülő általános védekezési mechanizmus a gyerekkorában gyökerezik.  „Alapvetően derűs” alkat, mondja róla Máté Gábor, s a több mint ötórás hangoskönyvön zömében hasonlóan derűs elbeszélői hangot választ, mintha minden, ami Pap András körül történik, a lehető legbékésebben történne. Hogy ami elhangzik, csak menekülés- és boldogtalanságtörténet-e, nem feltétlenül szétszálazandó, ám az biztos, hogy amit Krasznahorkai mutat, szelíd mivoltában is roppant fájdalmas.

► Mesék és versek Halász Judittól. Hungaroton, 2025

„Az előadónak az a dolga – idézem ismét Halász Juditot –, a művészete, hogy próbáljon alkalmazkodni a korosztályhoz, a kicsikékhez, a közepesen felnőttekhez és a nagyokhoz”, mert amit a mesék rájuk hagynak, a művész által jut el a hallgatóhoz. Ez a fajta „szolgálat” a hangoskönyv minden szövegén átüt, de ára is van: a hallgatóval az előadó távlatokban tervez, irodalomszerető emberként tartja számon.

► Igaz, pajtikám? Kabók Péter Lackfi János történeteit olvassa fel. Budapest Bike Maffia, 2025

Ki Kabók Péter? Ő jelenleg hajléktalanszállón él, mielőtt nincstelenné vált, szakács volt, és elképesztően szépen fogalmaz különleges orgánumán. Nehéz néhány szóval bemu­tatni, mert mindemögött sokkal több van, de mint e hangoskönyvprojekt támogatottja talán többet meg tud mutatni magából. A BBM hajléktalanok vagy szegénységben élők stb. segítésével foglalkozik számtalan kezdeményezéssel, egy a sok közül, hogy kerékpárral juttat el utcán élőkhöz ennivalót. A Szállóige 2 kisfilmjük pedig komoly nézőszámot mutat (a You­Tube-on megnézhető): benne a 2024-ben békés szándékkal a Földre ér­ke­ző földönkívüli és a BBM riportere négy hajléktalanszállóra megy el, hogy megtudja, milyenek az emberek.

► Puskás Panni: Megmenteni bárkit. Előadja Radnay Csilla. Magvető, 2025

 A fotelfor, bár hevenyészett szójáték, ha belegondolunk, egészen találó: noha Puskás Panni nem álme­sék­be, hanem regénybe csatornázta főként a magyar, de leginkább a világ elfogadhatatlan jelenségei miatt érzett elkeseredését (Parti Nagy a népmeséket imitáló álmeséket írt az akkori magyar közállapotokról, azaz I. Fülkefor uralkodásáról). Kirekesztés, homofóbia, fiatalkori kiégés, a szenvedés különböző változatainak csillapítása pusztító szerekkel, sorsfordító sebeket okozó családi háttér – csak néhány azok közül a témák közül, amelyekről mikrotörténeteken keresztül akar beszélni. Borzad a fotelforradalmárkodástól, és csak egy dolognak látja értelmét: megmenteni bárkit. Erre teszi fel a maga sorsát is, például az Utcajogász civil szervezet aktivistájaként.

► A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének közösségi hangoskönyve, vakegy.hu, 2025

Hatvankilenc, többnyire a térségben élő dolgozó, tanuló vagy már nyugdíjas önkéntes olvas fel a vakegy.hu oldaláról szabadon letölthető hangoskönyvön, ám nemcsak egyesületi tagoknak vagy a Magyarországon élő 80-90 ezer látásában korlátozottnak (az adat az egyesülettől származik), hanem bárkinek, aki szívesen hallgat szépirodalmat, vagy érdekli, a mai magyar olvasóközönség e karitatív szegmense mely könyveket tartja figyelemre méltónak. Könyves ajánlóként is felfogható, de azért annál több, és nekem nem a női lélek működésére kínál magyarázatot. Pontosabban nem ez a lényeges benne, a felolvasók tekintetében nem a „mit mond?”, még csak nem is a „hogyan?”, inkább a „miért?”, noha a szándék mellett a megidézett szövegek, sőt a felolvasások is sokat adnak, és talán ez a fontosabb a célközönségnek.

► Harencsár László: Mesél az erdő. Felolvassa Bodrogi Gyula, Bencze Ilona, Esztergályos Cecília, Laár András és Pécsi Ildikó. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2013, 2025

Bátorság kellett ahhoz – mesélte egy interjúban Harencsár László –, hogy országos hírű színészekre bízza, sutba vetik-e a meséit. Régebbi történet ez, 2013-ra tehető, és jobbára csak a Szarvas környéki újságokban volt olvasható (ma pedig a szerző Fb-oldalán): a szarvasi nyugalmazott tűzoltó, Harencsár László nemcsak hogy meseírásba fogott, de meg is kereste azokat az ismert színészeket, akiknek a hangján szívesen visszahallaná a történeteit. Egyrészt a közlésvágy hajtotta, másrészt a jobbító szándék: az ilyen mesékre nagy szükség van – ez utóbbit már Laár András mondta a Mesél az erdő darabjairól. És Harencsár szerencsével járt – Bodrogi Gyula, Bencze Ilona, Esztergályos Cecília, Laár András és Pécsi Ildikó mondta el a hangoskönyv alapjául szolgáló könyv kilenc meséjét. Miközben ő maga az óvodákban saját hangján juttatta el a történeteit a gyerekhallgatósághoz.

► Milbacher Róbert: Legendahántás. Felolvassa Király Adrián. Magvető, 2025

Elismeréssel adózom a kivételes sokszínűségnek, még ha vélhetően töb­bed­magammal együtt úgy gondolom is, erős összpontosítást igényel ez a szö­vegkomplexum. Nincs vizuális támpont (tördelési kép, magyarázó jegyze­tek, képek, amelyek a könyvalakban fon­tos szerepet töltenek be), ám ott van a hang csatornája. Amely sokféle­képp működik: a tudományos ismeret­terjesztő filmek narrátorát idéző hang, a szlenges tanári jópofáskodás és a zengő, klasszikus XIX. századi „beszély” keveredik igen szórakoztatóan.

► Kardos G. György: Ez is én vagyok. DIA Hangoskönyvek. Előadja Kása Tímea és Domokos Zsolt.

 „Emberül tudott – fogalmazott róla Hegedűs Claudia a 2022-ben tartott emlékesten, az író halálának huszonötödik évfordulóján –, akinek mély emberismerete és -szeretete nemcsak a regényeiben, de a napi- és hetilapokban közölt publicisztikáiban is megmutatkozott” (ÉS, 2022/48., dec. 2.). A DIA válogatásában a kötet Még ez is én vagyok zárórészének három szövege, a Római pillanatok, a Szeretni kell Théophile Gautier-t és Az első sorok hangzik el Kása Tímea és Domokos Zsolt előadásában, ami nem csak a kerek évfordulón hallgatandó.

► Szűcs Teri: Visszatért hozzám az emlékezet. Demencia és Óperencia. Előadja Ruttkay Laura. Magvető, 2025

A Visszatért hozzám az emlékezet ráadásul egyúttal edukációs célokat is szolgál: az említett személyességen túl sem csak demencia-kórtörténet. Szó esik benne nemi identitásról, női és férfiszerepekről, társadalmilag tabuként kezelt kérdésekről és több kényesnek tekintett jelenségről, amivel a szerző erősen érzékenyít. Ha a felolvasás visszafogja is ezt – vagy lesz talán, akinél épp segíti –, a példa nélküli műfajú könyv, s most a hangoskönyv felkavar – és nem csak az állóvizet. Bár az sem lenne kevés.

► Hangostárcák. Előadja Lovas Rozi, Lengyel Tamás, Molnár Áron. Telex, kéthetente vasárnap

„Peremre szorultak állnak most a középpontban, akik valaha »normális« életet éltek, majd egy egyszerű házasságkötés, egy betegség vagy a munkahely elvesztése következtében csúszott ki a talaj a lábuk alól. Vagy épp a munkahely miatt, mint a lyukóvölgyi, nevét az újságíró előtt nem vállaló, súlyosan beteg férfi esetében, aki bányász volt, és a környezeti ártalom szabta rövidre életét. Olyan férfiak és nők megoldásra vagy legalább megkönnyítésre váró helyzete tárul fel a hangostárcákban, akik a maguk módján mind lyukóvölgyiek, mert a sorsuk – Lyukóvölgyhöz hasonlóan – »megfelelő szabályozás és ellenőrzés hiányában egy eredetileg békés 'környékből' vált vagy válik környezeti válságövezetté«.”

► Tone Hødnebø: Jótállás az igazságért. Előadja Bartsch Kata. Magvető, 2024

Különféle felhők egy borítón: világos, légies, majd sötétebb, sűrűbb, amely mindjárt szabadul a feszültségtől. Lelkiállapotok, pillanatnyi benyomások vagy tapasztalati úton született megfontolások tükrei ezek, képlékenyek, körvonaluk gyorsan változik. Érzékletes vizuális formái Tone Hødnebø norvég költő verseinek, és nem csak a skandináv irodalom sötétes árnyalatai, és nem is csak az arra jellemző elhallgatás- vagy hiánydominancia miatt.

► Tatay Sándor: Kinizsi Pál. Előadja Nagy Zsolt. Gabo Kiadócsoport, 2024

Mert kétségtelen, ha annak idején a Dopplert nem Rudolf Péter olvassa fel (lásd Az erdő én vagyok, ÉS, 2017/20., május 19.), Nagy Zsoltra rá lehetett volna bízni a feladatot. Kiábrándultság, útkeresés, nyers őszinteség, és mindez abszurd humorral előadva – nagyon testhezálló lenne. Ha Nagy Zsolt hangoskönyveit hallgatom – Jászberényi Sándortól A lélek legszebb éjszakáját, amely egy fotós-újságíró a Közel-Keletről tudósító delíriumos, önpusztító beszámolója a háborúról, ami józanon nem viselhető el, vagy az Utcameséket, amellyel Kozma Lilla Rita könyvét felolvasva szólít fel igen nyomatékosan a hajléktalanság ügyében – az elhivatottság az, ami biztosan kézzelfogható, s talán ez az a pont, ami a Kinizsi Pált is behozza a képbe.

► Janne Teller: Semmi. Előadja Érsek-Obádovics Mercédesz. Scolar Kiadó, 2024

A Semmi meghallgatásakor nem árt egy Vergilius-féle kísérő, miután a hallgató alászállt a szövegvilágba.  Bárány Tibor az identitás lerombolásának és kegyetlen célokat szolgáló újjáépítésének a katasztrofális következményeiről beszél, Tandori kijelöli a Semmi helyét a világsikeres lektűrök mezőjén. Érsek-Obádovics Mercédesz – aki a harmadik a vergiliusi triászban – meg végre levegőhöz jut: mintha egy halálos iram után tenné meg a levezető köröket.

► Ivana Dobrakovová: Bellevue. Felolvassa Mentes Júlia. Typotex Kiadó, 2023. Fordította György Norbert

Vállalkozó szellemű hallgató kerestetik – a Bellevue nem szívderítő, cserében nem egyszerű hangoskönyv. Érzékenyítő szerepe viszont jócskán akad: még ha egy zavart elbeszélő nézőpontján keresztül is, de olyat mutat meg, amit csak távolabbról ismerünk. Elmeroggyant? Kripli? Nyálcsorgató nyomorék? Szép szavak. Még jó, hogy nem a mieink. Ugye?

► Kjersti Annesdatter Skomsvold: A gyerek. Előadja Németh Kriszta. Fordította Petrikovics Edit. Typotex Kiadó, 2024

Fontos, amiről Skomsvold ír, a családdá válással együtt járó lemondás, az átértékelés és átkeretezés releváns felvetések, noha az ő elbeszélője esetében, úgy tűnik, inkább átmeneti traumatikus megélésekről beszélhetünk. Németh Kriszta tompít ezeken, bár a nagyjából háromórás hangoskönyv első percei mást ígérnek. Indulat és harag a szülési fájdalmak, az embertelen kórházi bánásmód miatt, a család bővülésének első percei rémálomszerűek. Ami hamar múlik, a színész hangja – legalábbis számomra – később még csak nem is a belenyugvás, inkább a megérkezés lehetőségéről ad számot. Ami egy folyamatosan nyomasztó elvárás-teljesítés feladvány esetében, legyen az bármi, ajándék. Hogy csinálja? Hát így. Ez a hang utat talál.