A Fidesz politikai stílusát mindig egyfajta populizmus jellemezte; egyik emlékezetes szólamuk szerint fő feladatuknak a „keményen dolgozó kisemberek” érdekeinek védelmét tekintették. De milyen ellenségekkel szemben kellett védeniük őket? Orbán személyes legendáriumának alapköve, hogy ő volt, aki „kikergette a szovjet csapatokat”. Jól tudjuk, hogy a kivonulás 1989. június közepén előzetes kormányközi megállapodások alapján zajlott már, de a legendák nem tények alapos ismerete alapján születnek, hanem mítoszok, vágyak és ezekre épülő narratívák táplálják őket, és a szüntelen ismétlés nyomán vernek mély gyökeret a közösségi emlékezetben. Orbán és a Fidesz tehát a rendszerváltás elsődleges végrehajtójaként határozza meg magát, ennek következtében ellenségként számukra először a magukat átmentett szocialisták jelentek meg a velük szövetségre lépő szabad demokratákkal együtt.

► Gervai András: Átvilágítás. Gondolat Kiadó, Budapest, 2025, 348 oldal, 5500 Ft

A legtöbb meglepetéssel a Svájc roppant kiterjedt titkosrendőr­sé­gé­nek tevékenységét Dürrenmatt példáján bemutató rész szolgál. A svájci korrektségről alkotott pozitív előítéleteinket alaposan megtépázza, amikor megtudjuk, hány helyit és külföldit figyeltek meg ebben a semleges országban.

Marguerite A. Peeters: Genderőrület
Ú​​​tmutató a globális mesterterv megértéséhez
Nina Power: Mit akar a férfi?
Szabó Krisztina: Megölték Hippokratészt
Szilvay Gergely: A genderelmélet kritikája
Töprengések az antropológiai forradalomról a feminizmustól a transzneműségig

--------------------------------------------------------------------------------------

2025 januárjának utolsó napjaiban került sor az 1903-ban épült Központi Zálogház épületének (tervezők: Révész Sámuel, Kollár József) aukciójára. A tulajdonos, a Magyarországi Református Egyház már nem tartott igényt a historizáló stílusú műemlékre, ezért áruba bocsátotta, a kikiáltási ár 6,5 milliárd forint volt. Az aukció ugyan most sikertelenül zárult, de valószínűleg nem marad sokáig eladósorban az épület. A Népszava értesülései szerint „érdeklődött az ingatlan iránt Tiborcz István is”, aki nemrégiben áron alul szerzett meg egy közeli házat szállodává alakítás céljából. A lap feltételezése szerint „a volt zálogház épületének is leeshet az ára hirtelen, főként ha ennyire kormányközeli a vevőjelölt”.

► Varga Aranka: „A családomból én voltam az első...” Cigány, roma fiatalok iskolai útja és lehetőségei a rendszerváltás után. Gondolat Kiadó, Budapest, 2024, 256 oldal, 4500 Ft

Hogy mennyit segített az iskola a roma gyerekeknek, a könyv alapján az egyértelmű válasz: nem eleget. A közösségi kohézió segítsége nélkül a pedagógusok szinte lehetetlen feladat előtt állnak, amikor majdnem írástudatlan szülők gyerekeit próbálják eljuttatni az értelmes munkához szükséges képzettséghez. A tiszabői tanárok erejükön felül teljesítenek, de óriási a fluktuáció, a szaktanárhiány. A megoldás csak a közoktatás egészét érintő átalakítás lenne, az egyéni fejlesztés központba helyezésével.

► Silvia Foti: A náci unokája. Hogyan tudtam meg, hogy nagyapám háborús bűnös. Fordította Margitta Nóra. Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2024, 386 oldal, 5042 Ft

Ez a könyv annyiban más, hogy a szerző nagyapja nem a harmadik birodalom polgára, hanem litván ember volt, jogvégzett katonatiszt, akit hős ellenállóként tiszteltek hazájában. Silvia Foti újságíró, Jonas Noreika, „Vihar tábornok” unokája Chicagóban él, ott is született, anyja és nagyanyja régen elhagyták Litvániát. A család szentnek kijáró áhítatos tisztelettel őrizte a hős nagyapa emlékét. Az anya a halálos ágyán megígértette lányával, hogy könyvet ír róla.

A feladat a vártnál nehezebbnek bizonyult. Nagyapját egyes ismerősei bálványozták, minden őt illető kritikát „kommunista hazugság”-ként utasítottak el, mások szóba sem álltak az unokával. Dokumentumokból próbálta hát meg rekonstruálni a történetet. Ezekből kiderült, hogy Noreikát 1947-ben a KGB kivégeztette, mert a náci időkben a németeknek dolgozott, a szovjet megszállás idején pedig felkelést szervezett.