*II. József osztrák császár rendelte el az erőd megépítését 1780-ban, és tíz évvel később már állt is a hatalmas kaszárnyaváros (Prágától mintegy 75 km-re északnyugatra), amelyet édesanyjáról, Mária Terézia császárnőről neveztek el. A fő erőd mintegy 4 km² területű volt, itt békeidőben jó 5500, háborúban 11 ezer katona állomásozott. Akik itt szolgáltak, jól jártak, ellenség soha nem ostromolta meg az erődöt. Már a XIX–XX. században hírhedt börtön is volt itt. Többek között Gavrilo Princip (1894–1918), Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége gyilkosa (Szarajevó, 1914. június 28.) is Theresienstadtban raboskodott és halt meg.

Január 7-én Szakály Sándort meginterjúvolta a Magyar Hírlap („Egyesek politikai vitát akarnak kavarni”). Az újságíró, Kacsoh Dániel kérdéseire a jobboldali média egyik kedvenc történésze kifejtette álláspontját Nagy Imréről, szobrának áthelyezéséről, a numerus clausus törvényről és a Hor­thy-rezsim antiszemitizmusáról. Kicsoda Szakály Sándor? Hadtörténész, a Veritas Történetkutató Intézet nemrégiben újabb öt évre kinevezett főigazgatója, a TIT és a MTA Történettudományi Bizottságának alelnöke, a NKA szépirodalmi és ismeretterjesztő kollégiumának, valamint egy tucat újság és folyóirat szerkesztőbizottságának tagja a Rubicontól a Történelmi Szemlén át a Hadtörténelmi Közleményekig. Amikor ő „kommunistázik” egy jóízűt Nagy Imre szobrának áthelyezését illetően, annak súlya van.