Bakó Sára

Szirák Péter: Az irodalom ígérete. Prae Kiadó, Budapest, 2024, 565 oldal, 4990 Ft

Éppen a művészet funkciójának folyamatos változása miatt éri meg újra és újra elővenni nagy hatású szerzőink szövegeit, ezt mi sem támasztja alá jobban, mint hogy Szirák hosszú évek kutatása és monográfiái megírása után is tovább gondolkodik Grendel Lajos, Örkény István vagy Kertész Imre pályájáról. A kötetben Még egyszer a Sorstalanságról alcímmel helyet kapó tanulmány például kiválóan szemlélteti, hogy – a hetvenes évek politikai ideológiájának okán igencsak mostoha fogadtatásban részesülő – Nobel-díjas regény poétikai megoldásai milyen nagy mértékben illeszkednek a kortárs prózára jellemző tendenciák sorába. A napjainkban kirajzolódó irodalmi palettát végig a figyelem homlokterében tartó könyv több írása is utal arra a rendszerváltással érkező dilemmára, hogy a társadalmi nyilvánosságban magára vett szerepének elvesztése után miként őrizheti meg fontosságát az irodalom – akár a film médiumával szemben. Mi adja tehát – ahogy L. Varga Péter fogalmaz a fülszövegben – „a szépliteratúra össze nem téveszthető egyediségét”?

Tovább

Rakovszky Zsuzsa: Vattacukor. Novellák. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2024, 370 oldal, 5499 Ft

Ambivalens családi viszonyokat, döntéshelyzeteket ábrázolni nem kockázatmentes kihívás: még Rakovszkynak sem sikerül maradéktalanul elkerülnie a didaxis rémét. A címadó elbeszélés kissé túlmagyarázó befejezése például már-már tanmesés jelleget kölcsönöz az egyébként nagyon is érdekes írásnak. Egy még mindig vonzó, kisgyerekes özvegyet ismerünk itt meg, aki komoly, megbízható udvarlója helyett a szabadságot választja, később azonban elbizonytalanodik, hogy csakugyan erre vágyott-e. A zárlatban az egykori boldog fiatalság a vattacukor ízével kerül párhuzamba: „[a]míg nem lehetett kapni, mindent megadtam volna érte (…) És most, hogy van… valahogy nem ízlett” (32.) – hangzik Klára nem túl revelatív felfedezése.

 

Tovább

Borbély Szilárd: Árnyképrajzoló és egyéb prózai írások. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2024, 440 oldal, 5999 Ft

A tizenkét kisprózát tartalmazó Árnyképrajzoló eredetileg a körülírások alcímet viselte, amely egyfelől kiválóan érzékeltette a recepció által is hangsúlyozott kísérletező jelleget, másrészt a szövegek műfaji kategorizálásának problematikus voltát is indikálta. Novella, esszé, sőt publicisztika határainak elmosódása a későbbi írásoknak is sajátja, és a megszólalásmódok váltogatása is mindvégig fókuszban marad, számot vetve a dilemmával, hogy miként beszélhető el a test, a múlt vagy éppen a halál. Egyes helyeken Borbély a végletekig fokozza a szenvtelenséget, máskor – ahogy Krupp is kiemeli – „igazi stílusbravúroknak lehetünk tanúi” (418.). A nyelvvel folytatott virtuóz játék talán a második, [P. emlékezete] című ciklusban a legszembetűnőbb, melynek darabjai eredetileg az Élet és Irodalom Tárcatár rovatában jelentek meg.

Tovább

Karl Ove Knausgård: Hajnalcsillag
Jón Kalman Stefánsson: Hiányod maga a sötétség
Roy Jacobsen: A Rigel szeme
Marie Aubert: Igazából nem ilyen vagyok

-------------------------------------------------------------------------

Tovább

Oláh Péter: A delfinek nem alszanak
Sirokai Mátyás: Hangszerek egy távoli kézben
Bányai Tibor Márk: Ólomcukor
Magolcsay Nagy Gábor: Tanösvény a Spitzbergák alatt

Tovább

Ketten egy új könyvről – Sándor Iván: Tiltott terület. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 152 oldal, 4499 Ft

Korunk égető ügyeihez ennyire közel menni nem kockázatmentes vállalkozás, Sándor viszont mer tabuk nélkül írni, miközben kiváló arányérzékkel adagolja a feszültséget. A befogadó is összerázkódik a német publicista kérdésére: „maguk miért barátkoznak még mindig a szörnnyel?” (56.). Az aktualitásokra adott reflexiók nem csak az orosz–ukrán konfliktust tematizáló részekben tűnnek fel. A Helytörténész elveszik a Hivatal útvesztőiben, és az egyetlen alkalmazottat, aki segíteni próbál neki a kutatásban, kirúgják. Azon már meg sem lepődünk, hogy az iskola új tanára nem adhat engedélyt a diákokkal való beszélgetésre, hisz tudjuk: „fölötte az Igazgató, az Igazgató fölött a Tankerület, a Tankerület fölött a hatalmi apparátus” (66–67.).

Tovább

► Szép versek 2023. Összeállította Turi Tímea. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 272 oldal, 4999 Ft

► Körkép 2023. Válogatta Szegő János. Magvető Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2023, 400 oldal, 4999 Ft

A 94. Ünnepi Könyvhét alkalmából ismét örülhetünk a két tradicionális Magvető-antológia megjelenésének. A Szép versek és a Körkép idén is hozza a megszokott magas színvonalat, néhány változás viszont történt az elmúlt évekhez képest. A szerkesztők megfogadták Károlyi Csaba 2019-ben tett javaslatát (Ex libris, ÉS, 2019/25. június 21.), és cseréltek, így kivételesen Turi Tímea válogatta a verseket, a novellákat pedig Szegő János (bár ennek ellenére Turi nem szerepel a Körképben). Újdonság továbbá, hogy végre a versantológia utolsó oldalaira is kerültek néhány soros ismertetők a szerzőkről, ez korábban csak a Körképben kapott helyet.

Tovább

► Szilágyi Zsófia Emma: Szonja. Helikon Kiadó, Budapest, 2022, 328 oldal, 3999 Ft

„Hogyan lehet a legintimebb titkainkat is megosztani egy olyan szülővel, akit hiába szeretnénk közel tudni magunkhoz, teljesen idegen nekünk?” – áll a már önmagában is problematikus kérdés a fülszövegben, a kitárulkozás létjogosultságáról pedig a regény sem győzi meg az olvasót. A szókimondó énelbeszélés üdítő frissességgel számol be a huszonévesek létélményéről, az apához való állandó visszakanyarodás azonban éppen ezt a természetességet töri meg. A levélforma kétségtelenül termékenyen hat a gyerekkori hiányérzet, valamint a későbbi talajvesztettség elbeszélésére, sőt, még a szexualitás provokációként történő beemelésének is teret enged („Ha mondjuk megtudtad volna, hogy lefeküdtem Mick Jaggerrel, felkapod a fejed?” – 5.); a spontán szadomazo-kaland vagy éppen a nekrofíliába torkolló szomszédlátogatás viszont már jóval nehezebben illeszthető be az apahiány narratívájába. A férfi által hátrahagyott angyalszobortól függő orgazmusról szóló jelenetek által pedig a regény már-már önmaga paródiájává válik.

Tovább

Péntek Orsolya: Vénusz jegyében. Kalligram Kiadó, Budapest, 2022, 352 oldal, 4990 Ft

A különböző idősíkok egyszer a krónikák, máskor a mesék nyelvén szólalnak meg, helyenként a „város szája” beszél, de olyan is előfordul, hogy a szereplők gondolataiba nyerhetünk betekintést. Egy ennyire szerteágazó regényvilág megalkotása nem kockázatmentes vállalkozás, Péntek azonban mind nyelvileg, mind a cselekményt illetően talál olyan elemeket, amelyek képesek koherenssé tenni a művet. Az egész szöveget erőteljes érzékiség járja át, az ábrázolt terek ízekből, színekből, szagokból tevődnek össze: a szőlőszemekben tükröződő égbolt, a rózsa illata állandóságot teremt az időben. Szintén kontinuitást képez a visszatérő családi szál, a kelta Ulpia Ruca kék szemű leszármazottai ugyanis minden részben előkerülnek.

Tovább
Élet és Irodalom 2025