Az amerikai bankrendszer újra válságon megy át. Némely szakértők félelmükben már a tizenöt évvel ezelőtti pénzügyi káoszt és annak futótűzszerű, globális tovaterjedését vizionálják. Beszélhetünk rendszerszintű kockázatról? Vagy csupán részleges, átmeneti krízisről, amelyet az amerikai hatóságok ellenőrizni és lokalizálni tudnak Amerikára? Kik a felelősek a kialakult helyzetért? Hogyan tovább, Wall Street?

Trump elnök az America First nacionalista jelszó alatt a nemzetközi kereskedelempolitikában úgy viselkedett, mint elefánt a porcelánboltban, vámháborúival és a globális kereskedelmi kormányzás meggyöngítésével méretes károkat okozott. A magát anti-Trumpként meghatározó Joe Bidentől világszerte elvárták elődje merkantilista hibáinak rendbehozatalát és a szabályokon nyugvó szabadkereskedelemhez való visszatérést. Sikerült-e Bidennek eleget tenni a várakozásoknak elnöksége első felében? Vagy lehet, hogy Biden még Trumpnál is protekcionistább?

A várakozásokkal ellentétben november 8-án az amerikai választókat nem csak a pénztárcájuk érdekelte. Fontos volt számukra a demokrácia hanyatló állapota, de még a kultúraháborús kérdések is. Anti-Trump-referendum volt, elmaradt a republikánus vörös hullám, amitől a baloldalon annyira féltek. A republikánusok – pici fölénnyel ugyan – megszerezték az ellenőrzést a kulcsfontosságú alsóházban. Milyen hatással lesz ez Biden elnöki ciklusának hátralévő részére? Lehet-e polgárháború a Republikánus Pártban a vártnál sokkal gyöngébb szereplés miatt? Még inkább polarizált és cselekvésképtelen lesz Washington? Lesznek-e külpolitikai következmények? Veszélybe kerülhet-e a kétpárti konszenzus Ukrajna ügyében? 

Amerika a világtermelésben képviselt súlyához képest aránytalanul nagy szerepet játszik a világ pénzügyeiben a kulcsvalutának számító dollár révén. Washington számára monetáris és geopolitikai hatalom forrása a dollár, amely az egymást átfedő világválságok következtében újabban erőt erőre halmoz, még az aranyat is elhomályosítja. Miért lett ilyen bombaerős a zöldhasú? Jó-e mindez Amerikának és a világnak?

Az amerikai elnök rögtönzöttnek tűnő megfogalmazásai néha saját kormányának külpolitikája iránt ébresztenek kétségeket még olyan fontos világpolitikai kérdésekben is, mint Ukrajna ügye vagy a tajvani helyzet. Miért adnak okot aggodalomra a forgatókönyvtől való gyakori elnöki eltérések?

Látványos repülőrajt után – jórészt nem kikényszerített politikai hibák miatt – Joe Biden elnöksége karácsony tájára tökéletes viharba került. Milyen esélyekkel néz a jövő novemberi félidős kongresszusi választások elé, amelyeknek fő tétje a kormány működőképessége?

Lehet, hogy – a külső látszat ellenére – Amerikának mégis sikerült elérnie fő célját, a transznacionális terrorizmus megfékezését? A dzsihádisták elfelejthetik álmukat a globális kalifátusról?

Kuba a külső, amerikai gazdasági blokádnál sokkal jobban szenved a „belső blokádtól”, a vállalkozói szabadságot és az egyéni kezdeményezéseket elfojtó központi korlátozásoktól.