Kardos Ernő

Átláthatatlannak és károsnak tartja a Transparency International (TI) Magyarország működését a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Elsősorban azzal vádolják a korrupció ellen küzdő civil szervezetet, hogy „Magyarországra káros tevékenységet végez”, s ezzel lejáratja az országot, mivel a legkorruptabb európai országnak nevezi – állapítja meg a Lánczi Tamás vezette hivatal.
A TI Magyarország szerint a jelentés hibáktól, ferdítésektől hemzsegő fércmű. A törvény rendelkezése szerint a hivatal 15 nappal a publikálás előtt köteles lett volna számukra az elkészült jelentés szövegét elküldeni. Mindez nem történt meg. A tájékoztatás hiánya ugyanis törvénysértő, ahogy az egész vizsgálatot alkotmányellenesnek tartják. A lapunknak nyilatkozó Martin József Péter szerint egyszerűen hazugság, hogy tevékenységük átláthatatlan, ha másért nem, azért, mert minden évben a törvényi kötelezettségeken túlmenő, részletes közhasznúsági jelentést tesznek közzé. A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak amúgy a törvény szerint semmilyen nyomozati vagy szankcionálási jogköre nincs.

Tovább

Az év legfontosabb egészségügyi konferenciájának hirdetett tanácskozásra a szervezők azzal csináltak hírverést, hogy az eseményen a kormányzat vélhetően bejelenti majd, hogy a jövőben a betegek az állami mellett a magánegészségügyi szolgáltatást is igénybe vehetik. A számlát pedig – s ez volt a szenzáció – az egészségbiztosító fizeti. A nagy bejelentés azonban elmaradt, miközben az egészségügyi államtitkár már az év elején ígérte, hogy a kormány mielőbb megalkotja a szükséges jogszabályokat, amelyek lehetővé tennék, hogy a betegek magánkórházakban nyújtott szolgáltatásra is felhasználhassák eddig befizetett járulékaikat. De miért maradt el a bejelentés? – A kérdésre az egykori gazdasági miniszter, egészségügyi vállalkozó, a Doktor24 magánszolgáltató igazgatósági elnöke nyilatkozik Kardos Ernőnek.

Tovább

125 ezer éve nem volt a Földön a maihoz hasonló meleg. Az idei kibírhatatlan hőség után a jövőben akár 50 fokos meleg nyarakra is számítani kell, ami az ember szervezetében káros folyamatokat indít el. Mindezt annak az 1,2 fokos felmelegedésnek köszönhetjük, amely az ipari forradalom óta bekövetkezett a Földön – nyilatkozza lapunknak Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, fizikus, a CEU professzora. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke szerint nem tudható, hogy a várható hőmérséklet-emelkedést kibírja-e az emberiség.

Tovább

Röviddel Ukrajna megtámadása előtt, 2022 januárjában orosz hekkerek támadták meg és törték fel a magyar Külügyminisztérium kommunikációs csatornáit. Bár az eseményről Szijjártó Péter tudott, mégis kampányhazugságnak nevezte azt. Pedig a támadás következtében a rendszer teljes mértékben kompromittálódott, még a legmagasabb jogosultságú fiókokat is feltörték az oroszok. Az egykori nemzetbiztonsági főtiszt, Buda Péter szerint irtózatos mennyiségű adathoz fértek hozzá az orosz hekkerek. Vagyis azok, akik pár héttel az Ukrajna ellen indított agresszió előtt a magyar hálózaton keresztül a NATO információs hálózatát is megtámadták. A magyar kibervédelem megszervezője és egykori irányítója, Frész Ferenc úgy látja, hogy a magyar politikusok azért kezelték rosszul az ügyet, mert fogalmuk sincs, hogy mi történik a kibertérben.

Tovább

Hiába lenne ma kormányáltás, Magyarországon 35 évig Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltsége húz hasznot az autópálya-üzemeltetésből, mert évtizedekre megszerezték az autópálya-rendszer koncessziós jogát. Számítások szerint ez 15-17 ezer milliárd forintba kerül majd az adófizetőknek. A Transparency International Magyarország szerint a tranzakció sérti a magyar nemzeti érdeket, az Európai Bizottság pedig azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert a koncessziós megállapodás nem volt átlátható. Ráadásul a szerződés nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot a két Fidesz-közeli oligarchára. A lapunknak nyilatkozó Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azt mondja, hogy ez a megállapodás szó szerint bebetonozza Mészáros Lőrinc és Szíjj László profitját, miközben a költségeket az adófizetők állják. Ugyancsak koncesszióba adta a kormány a magyar hulladékhasznosítást, úgy, hogy a Transparency International Magyarország szerint ez a szerződés nem is érvényes

Tovább

„Nincs szükség a gyermekvédelmi törvény szigorítására, viszont a meglévő jogszabályokat be kellene tartani! A gyermekvédelem gyakorlatát az elfogadott nemzetközi normákhoz kellene igazítani, ami a törvény módosítása nélkül is elérhető” – nyilatkozza lapunknak Herczog Mária, a gyermekvédelem nemzetközi tekintélyű szakértője. A szociológus úgy látja, hogy az egészségügy, oktatás és a szociális támogatás gyakorlati működésén kellene jelentősen javítani, mindezt annak érdekében, hogy megelőzhető legyen az évi 551 gyermek ellen elkövetett szexuális bűncselekmény, amelynek egy része pedofil.

Tovább

A Felcsúton élő 1800 falulakónak építettek egy 3800 személyt befogadó stadiont, miközben Magyarországon az első osztályú bajnoki mérkőzések átlagos nézőszáma alig éri el a 3500-at – hívta fel a figyelmünket Muszbek Mihály sportközgazdász, aki szerint az üres lelátókért a túlméretezett hazai stadionok építőit lehet felelőssé tenni. Muszbek szerint, ha a bajnoki meccsek színvonala nem javul jelentősen, akkor a közönség továbbra sem lesz kíváncsi a focira. A Testnevelési Egyetem címzetes docense szerint a magyar válogatott iránt megnövekedett nézői érdeklődés sem annyira a foci színvonalának emelkedésével magyarázható, hanem a politika által tüzelt nemzeti érzésnek köszönhető, ami szinte kötelező társasági eseménnyé tette a meccsekre járást. Muszbek Mihály állítja: a mérkőzéseken szotyizó politikusok viszont inkább távol tartják a jó ízlésű szurkolókat, bár a legtöbben akár élveznék is, hogy együtt köpködnek a miniszterelnökkel, ha nem magasodna a nézők és a „miniszterelnöki bagázs” társasága közé üvegfal.

Tovább

Az ország mérgező sivataggá válhat, ha a kormány által tervezett valamennyi akkumulátorüzem elkezdi a termelést – nyilatkozza Győrffy Dóra, a Corvinus Egyetem professzora. A Harvard Egyetemen végzett közgazdász-politológus szerint Magyarország beleragadt a közepes fejlettség csapdájába, ugyanis amíg a régiónk számos országa a tudásgazdaságra építi jövőjét, addig Magyarország a gumi- és akkumulátorgyártással igyekszik felzárkózni. Győrffy szerint azonban ez az iparfejlesztés aligha a felzárkózás, inkább a perifériára szorulás receptje. A kormány eddig 1300-1500 milliárd közpénzzel támogatta a távol-keleti befektetőket, a közelmúltban az Európai Unió 880 milliárd újabb befektetést hagyott jóvá.

Tovább

A fenti címmel megjelent könyv évekkel ezelőtt a világ egyik legkeresettebb és leggyorsabban elkapkodott kötetének számított. A kötetet jegyző szerzőpáros, az új-zélandi Gordon Dryden és Jeannette Vos arra számított, hogy az agykutatás eredményeire alapozó tanulási módszerek segítségével a szegény országok fejlődése is lendületet vehet. A könyv jelentős példányszámban jelent meg nálunk is, de módszereit a korabeli magyarországi közoktatás nem alkalmazta. Pedig az interjú alanya, Polyánki Balázs kísérletet tett a technikák bevezetésére az iskolákba. Javaslatait azonban rendre visszautasították. A világban az oktatás korszerűsítése az első számú közügyek egyikének számít, amit az is jelez, hogy rövidesen megjelenik A tanulás forradalmának második kötete, amely újabb sikeres módszerekkel ismerteti meg a világot. A magyar közoktatásban közben forradalmi a hangulat, mert a kormányzat belügyes módszerekkel igyekszik rendet vágni. A társadalom pedig szinte tétlenül figyeli a közoktatás kínos vergődését.

Tovább

Az első száz nap alapján egyértelmű, hogy a kormány szinte valamennyi választási ígéretét megszegte. Az áprilisban hatalomra kerülő Orbán Viktor végül azt a programot hajtotta végre, amivel ellenzéki győzelem esetén választóit riogatta: komoly megszorításokat vezetett be, drámai módon elengedte az energiaárakat, emelte az adókat, és  elvesztette uralmát az infláció felett. A népszerűtlen intézkedéseket pedig rákente a háborúra és a brüsszeli bürokratákra. A kormány népszerűsége ennek ellenére szinte töretlen. Az országgyűlési választáson az önmagát győzelemre is esélyesnek tartó ellenzék viszont képtelen erőt felmutatni, a Fidesz politikájából semmit sem profitált. A helyzet politikai elemzése helyett a történtekre társadalom-lélektani magyarázatot kértünk Síklaki István szociálpszichológustól, az ELTE nyugalmazott egyetemi tanárától.

Tovább

Mint kiderült, a halálos betegségeket mégsem lehet a tízparancsolat megtartásával elkerülni, szükség lenne jól működő egészségügyre is. Ez a feladat tovább már nem halogatható, mert az orrunk előtt hullik szét az egész rendszer, veszélyeztetve az ország lakóinak egészségügyi állapotát – nyilatkozza lapunknak Bazsó Péter idegsebész, aki évekig volt a legnagyobb állami intézmény, a Honvéd Kórház orvosigazgatója, majd az egyik legnagyobb hazai magánegészségügyi intézmény, a Duna Medical Center alapító főigazgatója. Bazsó szerint a gyógyítómunkához szükség van az állami és a magánegészségügy együttműködésére is, a két területet egységes rendszerként kéne kezelni, de a betegeket elsősorban az állami intézményekben kell meggyógyítani.

Tovább

A gázárakat hétszeresére, az áramét duplájára emeli bizonyos szint felett az Orbán-kormány. Az intézkedés elleni tiltakozásként kezdődő hídfoglalások, az utcai tüntetések és a tiltakozó politikai gyűlések egyértelműen azt mutatják, hogy egy mégoly nagy arányú választói többséget szerzett hatalom sem engedhet meg magának mindent – monda Csaba László közgazdász. A CEU és a Corvinus professzora szerint Orbán Viktor már februárban tudhatta, hogy a rezsicsökkentés és az egyszerűsített vállalkozói adó fenntarthatatlan állami kiadásokkal jár, viszont kényszerű intézkedéseikről még a választás utáni is hallgatott. Csaba László úgy látja, ha a kormány nem állapodik meg időben az unióval, akkor további megszorításokra is számítani lehet.

Tovább

A háborús vészhelyzetet meghirdető szabályozás akár azt is lehetővé teheti, hogy az ország érdekében átmeneti időre gazdálkodásba vonják az állampolgárok vagyonát, jövedelmét, megtakarításait! – így értelmezi az Alaptörvény tizedik módosításának 53. cikkelyét az egykori pénzügyminiszter, Békesi László. A közgazdász nem feltételezi, hogy a lehetőséggel azonnal élni kíván az Orbán-kormány, de a jogalap megteremtése számára komoly riadalmat okoz. A háborús veszélyhelyzet egyébként módot ad a kormánynak az extraprofitadó kivetésére, amelynek várható összege Békesi számításai szerint megegyezik a választási kampányban osztogatott családiadó-visszatérítés mértékével. Lényegében tehát a Fidesz visszakéri a társadalomtól a választási győzelme árát. A volt pénzügyminiszter egyébként megdöbbentőnek tartja azt az inflációs statisztikát, amely szerint az életfenntartáshoz szükséges termékek áremelkedése az elmúlt évben 30–50 százalék között változott. A héten 80 éves Békesi László adott interjút lapunknak.

Tovább

Több ezermilliárdnyi euró ömlene Magyarországra, ha a kormány nem a „migránsozással” foglalkozna, hanem az európai pénzpiac hazai hálózatának kiépítésén fáradozna. Érdekeinket ugyanis nem a Brüsszel ellen folytatott háborúskodás szolgálja, hanem az, ha részesei lennénk az európai tőkepiac és bankunió létrehozásának, ami végre komoly esélyt teremtene a gyors felzárkózásra – állítja Csaba László, a CEU és a Corvinus Egyetem professzora. A közgazdász legújabb könyvében (Gazdaság – válság – világ) arra keresi a választ, hogy az elmúlt években a rendszerváltoztató országok közül egyesek miért tudtak, mások viszont – köztük Magyarország – miért képtelenek felzárkózni a Nyugathoz, s miért maradunk el a szomszédos országoktól is. Csaba László, az Orbán-kormány egykori tanácsadója először lapunknak nyilatkozik korábbi szerepéről. Mint mondja: „hinni akartuk, hogy csak jobb lehet, miközben már rosszabb volt.”

Tovább

Szabad sajtónk még akad, sajtószabadság azonban nincs már Magyarországon – fejtette ki néhány napja az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága előtt, a jogállamiság és a demokrácia magyarországi helyzetéről szóló meghallgatáson a Mérték Médiaelemző Műhely képviseletében Polyák Gábor, a Pécsi Tudományegyetem és a Corvinus Egyetem oktatója. A sajtószabadság ugyanis – indokolta megállapítását a médiakutató – „sokkal több néhány bátor újságíró és szerkesztőség küzdelménél. Az egy olyan helyzet, amelyben minden újságíró egyenlő eséllyel jut szóhoz, és a közönség minden tagja azonos eséllyel fér hozzá a sokszínű tájékoztatáshoz.” Az itt következő beszélgetés a sajtó struktúrájának 2010 óta zajló, „a Fidesz által a médiarendszer egészét maga alá gyűrő” átalakítási folyamatát, illetve az ennek következtében mára kialakult helyzetet tekinti át.

Tovább

Kommunikációs szakértők szerint az orosz hackerek támadásai és internetet elöntő álhírei nélkül aligha lehetne ma az Egyesült Államok elnöke Donald Trump, de Nagy-Britannia sem lépett volna ki az unióból, ha a népszavazás előtt nem engedi magát megtéveszteni a brit közvélemény. Bár az álhírek terjesztése egyidős a sajtóval, mégis ellentmondásnak tűnik, hogy ma, amikor minden információ egyetlen mozdulattal ellenőrizhető, emberek tömegei fogadják el a legképtelenebb állításokat. Példa erre az a felmérés, amely szerint az amerikai választási kampányban a Trumpra szavazók 47 százaléka, de a Clintonra szavazók 17 százaléka is elhitte azt a képtelen állítást, hogy Hillary Clinton rutinszerűen gyilkol le gyerekeket egy pizzéria pincéjében. A Corvinus Egyetem oktatója szerint az ilyen képtelenségek tömegméretekben való elfogadása a digitális kor szükségszerű velejárója.

Tovább

„Célunk elsősorban a piacgazdaság kiépítése, illetve fenntartása, még akkor is, ha bizonyos országok politikai rendszere távol áll az érett demokráciától. Olyan programokban viszont soha nem veszünk rész, amelyek mögött az illető ország kormányzati tisztviselőinek vagy az uralkodó család tagjainak személyes érdekeit észleljük” – mondja a 36 ország kormányát, bankjait és vállalatait ügyfelének tekintő Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szenior alelnöke, Simor András. Szerinte ma a növekedés kulcskérdése az oktatás fejlesztése, amely fenntartható fejlődést eredményez, szemben a politika számára gyors, de rövid távú és ezért látszólagos sikert hozó populizmus gerjesztésével.

 

Tovább

A legfrissebb egyetemi rangsor szerint, amelyet a Center of World University Rankings készített, a legkiválóbbnak tekintett magyar egyetem, az ELTE ma a 488. helyen áll a világranglistán, három év alatt száz helyet rontott korábbi pozícióján. A hazai felsőoktatási intézmények egésze még ennél is nagyobb sebességgel távolodik a világ élvonalától. A SOTE a 631. helyre szorult, de ezzel az eredménnyel is megelőzi a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemet. A Budapesti Műszaki Egyetem a 850. a sorban, és a Corvinus is alaposan lemaradt, pedig korábban ugyancsak előkelő helyen szerepelt. Távolodásunk a világ élvonalától már tíz éve elkezdődött, de 2010 után gyorsult fel, részben a drasztikus pénzhiány, részben a kormány követhetetlen oktatáspolitikája miatt.

Tovább

A miniszterelnök alkatától idegen a kompromisszum keresése, vélhetően gyengeségnek éli meg, ha az érdekképviseletekkel egyezkedni kényszerül. Feltehetően ezért is szüntette meg Orbán Viktor és csapata a legtöbb olyan intézményt az országban, amely az alku folyamatára építve társadalmi konszenzust kutatja.

A francia társadalom még a futball Európa-bajnokság ideje alatt is forrong az ottani munka törvénykönyvének tervezett módosítása miatt. A vasutasoktól a repülőgép-irányítóig szinte minden szakma százezres tüntetéssel tiltakozik az ellen, hogy a szocialista kormány olcsóbbá és kiszolgáltatottabbá teszi a francia munkaerőt. Ezzel szemben a magyar kormány szinte titokban, éjszakai parlamenti ülésen, lényeges társadalmi visszhang nélkül képes módosítani a munka világának szabályait. Ennek oka, hogy a Fidesz 2010-es győzelme után vita nélkül megszüntette a törvények előkészítésében a rendszerváltás óta részt vevő Országos Érdekegyeztető Tanácsot. Meggyengítették a szakszervezeteket, egyoldalúan átírták a magyar munkajog szabályait tartalmazó munka törvénykönyvet, nehezítették – egyesek szerint lehetetlenné tették – a sztrájkszervezést, megszüntették a korengedményes nyugdíjazást. Bár az elmúlt két évben a kormány többször megígérte, hogy az említett jogszabályok kritikus pontjait módosítja, már kidolgozott javaslatok is születtek, de a módosításra eddig még nem került sor. Ehelyett további munkavállalói jogokat vesz vissza a kabinet. A kialakult helyzetről és a várható következményekről Herczog László közgazdászt – aki a rendszerváltás után valamennyi kabinetben dolgozott helyettes, illetve szakállamtitkárként, majd a Bajnai-kormányban miniszterként – kérdezte Kardos Ernő.

Tovább

Az ivóvíz hiánya miatt máris százmilliók szomjaznak. A hazai sajtó alig említette, mekkora szerepet játszott a szíriai menekülthullám elindulásában az éghajlatváltozás, az egyre gyakoribbá váló aszályok, amelyeket részben a rossz, voluntarista gazdaságpolitikai döntések is okoztak.

Tovább
Élet és Irodalom 2024