Szummer Csaba

Mindent összevetve, Heidegger mégis a múlt század talán legfontosabb gondolkodója. A létfilozófiája jelentőségét elsősorban az biztosítja, hogy képes megmutatni valamit a létnek és a természetnek abból a ragyogásából, amellyel két és félezer évvel ezelőtt azok számára bírt, akik elindították a lét hatalmas vállalkozását, a Nyugat lenyűgöző kalandját. Heidegger szembeállítja a lét és a természet görög tapasztalatát a mi létfelfogásunkkal, amellyel a nyugati ember a létezők és a természet feletti uralomra tör. „Még az is lehet, hogy a természetnek az az oldala, amely az ember technikai uralma felé fordul, éppen hogy elrejti lényegét.”, írja a Humanizmus-levélben.

Tovább

A lélektant övező konszenzus az, hogy tárgyából következően egyszerre humán tudomány és természettudomány. Erősen vitatott ugyanakkor, hogy mekkora legyen a humán tudományos és naturalista módszer súlya a pszichológiai megismerésben. Kétségtelen, az embert mint természeti lényt is lehet és hasznos tanulmányozni. Praktikus szempontból az elme naturalizáló-fizikalista megközelítései nélkülözhetetlenek. Az olyan területeken folyó kutatások, mint például az élettudományok, a pszichofarmakológia, a telekommunikáció vagy a mesterséges intelligencia, alapvetően, és összeségében pozitívan formálták át számunkra a munka és a szabadidő világát. Választ kaphatunk-e azonban a fizikalista-biológiai-naturalista megközelítésektől az emberi léthelyzettel kapcsolatos kérdésekre? Vagy akárcsak erre: hogyan vált képessé egy természeti lény néhány röpke földtörténeti másodperc alatt a természetből kiemelkedve kultúrát alkotni, és olyan csodákat létrehozni, mint a Don Giovanni, a Lét és idő vagy A Karamazov testvérek?

Tovább

Az álmok elemzése meggyőző eszköz a tudattalan működések létezésének demonstrálására. Álmaink egzotikusak és sejtelmesek, úgy érezzük, valamilyen rejtett jelentéssel bírnak, ami valahogy mindig kicsúszik a kezünkből. Freudnak meggyőződése volt, hogy megfejtette az álmok többezer éves rejtélyét. Az Álomfejtésben mindenek előtt saját álmait elemzi. „Neurotikus betegeim lélekelemzése közben több ezer álmot fejtettem meg, de nem ezt az anyagot szeretném az álomfejtés tanába és technikájába való beavatás során felhasználni.” „[...]  a magam álmaira kell hagyatkoznom, mint olyan bőséges és gazdag anyagra, amely egy nagyjából normális embertől származik [...]” (id. mű, 110-111.) Hogy valóban normális, azaz lelki értelemben egészséges volt-e azonban a pszichoanalízis atyja, nos, ez nagyon is kérdéses. 20 éves korától súlyos neurózissal és rendszeresen visszatérő depresszióval küzdött. Az 1890-es évek második felében súlyosbodtak tünetei. Freudot ezekben az években erős hangulatingadozások és önértékelési zavarok jellemezték, miközben értékítéletei szélsőséges módon váltakoztak.

Tovább

Carl Jung, a múlt század Freud után talán legnagyobb hatású pszichiátere 1906-ban kezd el levelezni a pszichoanalízis atyjával, a következő év elején pedig személyesen is találkoznak. Rövid idő alatt intenzív barátság és munkakapcsolat alakul ki Freud és a szépreményű fiatal svájci pszichiáter között a majd két évtizedes korkülönbség, valamint a jelentős kulturális és habitusbeli eltérések ellenére is.

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2024