► Pléh Csaba: Árnyak. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 505 oldal, 5999 Ft

A mostani könyv a személyes jelenlétben különbözik a korábbiaktól, saját magáról, családjáról is ír benne a szerző. Az előszóban megemlíti, hogy ez a kiadó igazgatójának javaslata volt, köszönet érte. Hajdani évfolyamtársai Pléht így jellemezték: „Csaba hallgatott, és mindent tudott.” Az alapos nyelvtudáson alapuló erudíció, a kritikai gondolkodás és a kreativitás tudományos viták hősévé avatták őt, de személyes életébe csak keveseket engedett be.

Most viszont megtudjuk, honnan indult el a tudományos világ csúcsaira vezető útjára. Kiderül, hogy első generációs értelmiségi, szegény családból származott, szülei korán elváltak egymástól. Kisgyermekként megtanult olvasni, az iskolában kitűnő tanuló volt. Szerencséje volt az iskoláival és önművelésre ösztönző tanáraival is.

NEM egyenlő
“So far so good”
Roxane van Iperen: Nővérek Auschwitzban
Kopócsy Anna: Új nyolcak

► Tóth Szergej: Tünettan és identitás. Szemiotikaközeli albumkönyv. AJ Téka Kiadó, Szeged, 2022, 321 oldal, 3990 Ft

Oroszországban mintegy száz éve a cárok emlékművei adtak helyet a forradalom vezéreinek, a Szovjetunió széthullása után viszont ezek kerültek a szobortemetőkbe. Ha figyelmesen végignézünk a budapesti Kossuth tér szobrain, megérjük, milyen múltat és jövőt vízionál magának és mindannyiunknak a mai politikai elit. 

A nyelvi manipuláció olcsóbb a köztérinél, és talán hatásosabban is szolgálja az identitásformálást.

► Kováts Eszter: Genderőrületek Németországban és Magyarországon. Napvilág Kiadó, 2022, 400 oldal, 3900 Ft

Az oktatás szabadsága elleni támadások száma is eltérő. Németországban ez alig megy túl az újságok véleményrovatában megjelenő morgolódásoknál a túl sok “genderprofesszor” ellen. Magyarországon viszont a kormánypártiak 2018-ban elérték a társadalmi nemek tanulmánya című mesterképzés megszüntetését, függetlenül attól, hogy ez a döntés ellentétes az Alaptörvénnyel, amely garantálja a tudományos vélemény szabadságát. Kováts Eszter könyve arról győz meg bennünket, a genderellenesség nem egyszerűen téves hiedelmeken alapuló nézetrendszer, amely ellen racionális érvek sorakoztathatók fel, hanem az emberekbe beépült, érzelmileg átélt populista világkép szerves része.